Hat dolog, amit nem tudott a Tüskevárról

A Tüskevár 1967-ben bemutatott sorozatváltozata vélhetően egy egész generációnyi panelgyereket mozdított ki a természetbe – ezt már biztosan nem tudná elérni, kis nosztalgiával azonban ma is szerethető. De mi lett Tutajos alakítójával? Milyen meglepő filmet készített a rendező, harminc évvel a sorozat előtt? Hol forgatták valójában a Kis-Balatonnál játszódó történetet? 

1. Tutajos megformálója, Seregi Zoltán színházi rendező lett, legutóbb az egri Gárdonyi Géza Színházban vitte színre a Légy jó mindhalálig-ot. A tévéhez a Tüskevár után csak 1993-ban tért vissza, a Frici, a vállalkozó szellem című sorozatot rendezte – pár éve az Origónak mesélt a gyerekkori szerepe utáni időkről.

2. Bütyök alakítójának, Barabás Tibornak ez volt az egyetlen szerepe, ráadásul itt sem volt teljes az alakítása, hiszen utólag szinkronizálták. "Magyar hangja" Petrik József volt, aki a Pom Pom meséi-ben a címbeli szőrpamacsnak is kölcsönözte a hangját. Érdekesség, hogy a 2012-es remake-ben a Tutajost alakító Nagy Marcellnek kellett új hangot találni az elhúzódó gyártás miatt.

Tutajos és István bátya (Seregi Zoltán és Zenthe Ferenc) Forrás: Mokép

3. A sorozat rendezője, Fejér Tamás más jelentős szériákat is jegyzett korábban, az ő nevéhez fűződik A Tenkes kapitánya és a Princ, a katona is. Kevésbé ismert, ám annál érdekesebb vállalkozása volt tizenhét évesen, 1937-ben A nő és a gép című fantasztikus rövidfilm, amely egy elektrofizikus nőről és az általa teremtett robotról szól – erről itt olvasható egy bővebb leírás.

4. A Tüskevár a Kis-Balatonnál játszódott, a legtöbb jelenetet azonban a fővároshoz jóval közelebb, a ráckevei Duna-ágban vették fel. Az eredeti helyszínen összesen két képsor készült, az is a vonatutat, illetve a megérkezést mutatta be – a sármelléki vasútállomás oldalára azonban 2010-ben így is felkerült egy emléktábla, pedig akkor már az állomás is rég bezárt.

5. A sorozat népszerűsége ellenére a regény folytatását, a Téli berek-et sosem dolgozták fel, pedig Seregi Zoltán – már felnőttként – megírta hozzá a forgatókönyvet is. Ebből a regényből csak egy hangoskönyvre futotta, Széles Tamás előadásában.

+1 Pár éve – Csókás András irodalompszichológusra és az Élet és Irodalomra hivatkozva – Tacskó Muki blogjában bukkant fel egy érdekes poszt arról, hogy a Tüskevár a homoszexuális beavatás műve, már a címben a "tüske" is fallikus szimbólum. Természetesen csak egy viccről volt szó, hisz nemcsak az irodalmi folyóiratban nem jelent meg ilyen tanulmány, de ilyen nevű szakember sem létezik – a konzervatív sajtó azonban így is ugrott.