Valamiben nagyon egyetért a TV2 és az RTL

A Media Platform 2015 konferencia első napján kiderült, hogy a lineáris tévé nem halott, hiába mondták ki ezt öt évvel ezelőtt. Volt vicc szovjet tudósokról, Spongyabob fel-alá mászkált a csinos hoszteszek közt, az RTL és a TV2 pedig egyáltalán nem tett le róla, hogy akár 2016-tól pénzt kérjen műsoráért. Tudósítás.

A hazai kábeltévés piac legnagyobb budapesti seregszemléjén, a Media Platform 2015 konferencián délelőtt Deutsch Tamás egy szovjet tudósokról és borotválkozó automatáról szóló viccel szórakoztatta a kábeltévés szakma képviselőit, majd a szabad internetet éltette, de utalgatva arra, hogy a Facebook terjeszkedése aggodalmat szül. Erről itt olvashat. Utána megtudtuk, hogy 112 magyar nyelvű tévécsatorna fogható itthon - Vörös Csilla, a Nielsen Médiakutató Kft. ügyvezető igazgatója mondanivalójának esszenciáját itt találja.

Deutsch másfél hónap múlva megmondja, mi a teendő a nettel Forrás: Origo

Déltájban Harsányi Gábor (Viacom), Lukács Csaba (Atmedia) és Koltai Péter (TV2) vitatta meg a médiapiac helyzetét. Utóbbi elmondta, hogy bőszen zajlik a portfolióépítés a tévétársaságoknál, ez a válasz a fragmentációra, arra, hogy csökken a nagy, általános szórakoztató tévék közönségaránya. Belátta, hogy a kereskedelmi tévék két funkcióra jók (informálnak, szórakoztatnak), de nem tanítanak, és bizakodva jelentette be, hogy tíz év múlva is lesz tévézés.

Egy látványosabb stand Forrás: Origo

Harsányi inkább örült a fragmentációnak, hiszen a folyamatnak az ő cégük inkább nyertese. Mint mondta, korábban a kamaszokra, fiatal felnőttekre gondolva adtak műsort, de azóta gyerektévével (Nick Jr) és filmcsatornával (Paramount) már másokat is megpróbálnak leültetni a képernyő elé, azaz 2-59 év között a célcsoportja a cégnek.

Spongyabob elkószált Forrás: Origo

Lukács egyetértetett azzal, hogy portfolióépítés zajlik a hazai tévéiparban – szerinte viszont a nagy hazaiakat meg tudják szorongatni a nemzetközi cégek tévéi, ezek büdzsében és minőségben is versenyképesek. Megemlítették, hogy az elmúlt öt-tíz évben már mindenki temetni kezdte a nyomtatott sajtót, a rádiót, de mindkét média még létezik. „A tévét is szokták temetni, de látni kell, hogy bődületes növekedést ért el az iparág az elmúlt években, a hirdetők pedig látják, hogy hatékony, működik" – hangzott el.

Nem változik semmi?

A médiapiac 2015-ös irányának megvitatása után a kábeltévés piac elemzése következetett. Rajki Annamária (Magyar Telekom) elmondta, hogy öt és tíz éve is arról volt szó, hogy a lineáris tévézésnek öt éve van már csak, de nem történt azóta sem nagy átalakulás, azaz messze van még, amikor a nonlineáris tévézés átveszi a hatalmat. Mint mondta,

a neten legális tartalmat néző előfizetőik kis számban kattintanak csak 2010 előtti filmre-sorozatra,

inkább a frisset keresik – ugyanakkor „Bud Spencert és Columbót mindig megtalálják a tévében." Szerinte a 18-25-ös korosztály azért hiányzik a tévékészülék elől, mert nem az övé a nappali, sem a távirányító (így a Nielsen méréseiben sem szignifikáns a jelenlétük), de legtöbbjük tévénéző lesz, amint saját lakásra tesz szert.

Forrás: Origo

Kiss-Bocz Éva (RTL) A Hulu, a Netflix és társaik exkluzív tartalmairól beszélt, amelyek közt ugyan vannak jók, de a 8-9 dolláros előfizetés önmagában nem elég, mert hamar le lehet darálni a House of Cards-féle sikersorozatokat. Ő az Amazon Primeot emlegette még, illetve kiemelte a CBS All Access modellt, amely figyelemreméltó.

Kálmán Olga élőben és a falon Forrás: Origo

A Kert Attila (Euronews) által moderált beszélgetésen elhangzott, hogy a Netflix itthon még nem valós fenyegetés, mert le kellene szinkronizálnia mindent, addigra meg drágább lenne, mint egy átlagos kábeles előfizetés. A panelbeszélgetésen előkerültek még a sportjogok, ezek azért fontosak, mert a nagy eseményeket, tornákat, versenyeket mindig élőben szeretik nézni a tévézők (ki néz meg egy meccset, ha tudja, hogy biztosan 1-1 lesz?).

Furcsállták a jelenlévők, hogy a közmédia miért költ állami pénzből súlyos milliárdokat olyan sportjogokra, amelyek amúgy a piacon eladhatóak,

de az is elhangzott, hogy előnye az M4-nek, hogy hazai sikersportágakat gyakran mutat. „Ez vicc, csak épp nem nevetünk rajta" – jegyezték meg keserűen.

Volt egy szerény RTL-TV2 adok-kapok

Ezzel messze nem volt még vége az első nap eseményeinek. Egy következő beszélgetésen - amelyet az origós Rideg Richárd vezetett - Kolosi Péter megjegyezte, hogy soha ennyi új, saját műsor nem indult RTL-tévéken, mint idén ősszel (fog), és elégedett a Vigyél el!, illetve a Gyertek át szombat este! számaival. Shadia Nugud (TV2) - aki kellemes helyzetben volt, mert előző este, vasárnap nagyon jól ment a Sztárbam sztár – megjegyezte, hogy folyamatosan esik az RTL celebes gameshow-jának nézettsége, Kolosi viszont azzal reagált, hogy ők három adásból nem vonnak le következtetést, a formátum erős, szeretik, és marad a képernyőn.

Forrás: Origo

Nugud szerint a kis tévék továbbra is a nagyoktól vesznek el nézőket, erre a helyzetre fel kell készülni. Ő a Kocka című gameshow-t emelte ki a TV2 őszi kínálatából (még nem indult el), kollégája pedig arról elmélkedett, hogy a nagy tévéket főműsoridőben csak a saját gyártás tartja fenn, amúgy a sorozatok közül szinte csak a Szulejmán, a Cobra 11 és a Dr. Csont képes jól teljesíteni. Előbbi kettő esetében a siker egyik titka, hogy az első törökül található meg a neten, a második németül, macerás letöltögetni, feliratok után kutatni, így akit érdekel, az RTL-en nézi meg.

Egy kis sorozatpromó Forrás: Origo

Kolosi szerint az RTL Magyarország kábelen egyre erősebb, és nincs abban semmi aggasztó, ha már nem hoz 30-40 százalékos közönségarányt az anyacsatorna, mert most érjük el az európai átlagot: kevés országban jellemző, hogy egy tévé bőven 20% share fölött legyen huzamosan. Az RTL vezérigazgató-helyettese szerint a saját gyártású heti sorozatoké a jövő, és meg is említette a Válótársakat, amelynek forgatásán elsőként az Origo járt.

Hideg terem, vezérigazgatókkal

Délután ötkor kezdődött még egy panelbeszélgetés, amire rejtélyes okból kifolyólag kilenc embert hívtak, ami rengeteg. Mivel az amúgy tréfás, de sokat beszélő Litkai Gergő volt a tízedik, egyben a moderátor, az egyre hidegebb-huzatosabb, félhomályba burkolózó csarnokban nem jutott sok idő egy-egy megszólalóra, de amúgy is töredezett és dekoncentrált volt a beszélgetés.

Forrás: Origo

Málnay B. Levente (AMC) szerint ma is nagyon megéri kábeltévés részvényt venni az USA-ban, megtalálják nézőiket ezek a csatornák. Simon Zsolt (TV2) jelezte, hogy csatornájuk régi reklámpiaci pozíciója már a múlté a fragmentáció miatt, és ismételten jelezte, hogy szeretnének belépni a pay tv-k közé, azaz sürgette a terjesztési díj elfogadását. Szerinte évente „4-4 milliárdot dobnak ki feleslegesen az ablakon", és közölte, hogy amennyiben több pénzük lenne, még több tévét indítanának (most 4 van a portfólióban). Simon szerint könnyebb a SuperTV2-t, a Fem3-at vagy a Pro4-et 1-2 százalékkal feljebb hozni, mint a TV2-t.

Forrás: Origo

Vidus Gabriella (RTL) szerint az, hogy rendeletileg előre került a szolgáltatóknál az összes köztévé, nem jelentett valódi átrendeződést a piacon, „bár kétségtelen, hogy a törvényhozónak volt egy szándéka ezzel." Úgy látja, a nagy kertévéknek nem kell aggódniuk, még mindig nagy erejük van. Vidus szerint amúgy a „kábelpiac lábon lőtte magát", mert túl olcsón adták a reklámidőt.

Forrás: Origo

A jelenlévők nagyrészt egyetértettek abban, hogy háromféle modell van: ott a csatorna, amely csak terjesztési díjból él, reklámot nem is adnak el rá, ott a vegyes finanszírozású, és ott a két nagy kereskedelmi tévé, amely reklámból, főleg szpotból él, de nagyon szeretne bevételi díjból is részesülni. Megállapították, hogy az első és az utolsó nem elég boldog a helyzettől. A beszélgetést Litkai derűsen azzal summázta, hogy „nem nagyon jutottunk előre" – valóban nem.

Zárásul még pár kép a helyszínről:

Forrás: Origo

Forrás: Origo

Forrás: Origo

Forrás: Origo

Forrás: Origo

Forrás: Origo