Akkor éled túl, ha nem hallgatsz a szívedre

Nagy Viktor Oszkár filmrendező
Nagy Viktor Oszkár filmrendező
Vágólapra másolva!
Húsz év után kiutasított török család, a tehetetlenség könnyei, félrenéző hivatalnokok előtt - a  letelepedés bürökratikus akadályairól forgatott filmet Nagy Viktor Oszkár. A Hivatal nem csak bevándorlók, de velük dolgozó ügyfélszolgálatosok mindennapi küzdelmeiről, lelki válságáról is szól. A rendező az Origónak adott interjút.
Vágólapra másolva!
  • Egy bevándorlási hivatal napi küzdelmeiről rendezett filmet Nagy Viktor Oszkár
  • Százak sorsáról kell dönteni, az együttérzés csak fájdalmat okoz
  • A szereplők saját életüket játszották el
  • Van, aki már itt született, mégis kiutasították volna
  • A filmet március 25-én mutatja be a TV2

Első játékfilmje, az Apaföld óta menekültekkel, bevándorlókkal foglalkozik. Miért ilyen fontos a téma?

Egy minisorozattal kezdődött az egész, amit kollégáimmal a debreceni menekülttáborban készítettem. Korábban azt sem tudtam, mit is jelent pontosan a menekült vagy menedékkérő, de a személyes találkozásokkal egy olyan sokrétű történetbe kerültem bele, ami folyamatosan új ötleteket ad. Így készült el aztán a Két világ közt, vagy a Felsőbb Parancs is.

Mindig a menekültek vagy segítőik szemszögéből dolgozta fel a témát, most viszont a bevándorlási hivatal került a középpontba. Miért?

Mert érdekelt a folyamat, a hivatal érzéketlennek tűnő döntési mechanizmusa. Mellbevágó volt az is, amit az érdekházasságok felderítéséről hallottam: házkutatásnak beillő környezettanulmányokat folytatnak a párokról,

Nagy Dénes filmendező barátom dokumentumfilmet is akart készíteni a témáról a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál, de ők szint az utolsó pillanatban visszaléptek.

Nagy Viktor Oszkár filmrendező. Évek óta foglalkozik a Magyarországra érkező menekültek, bevándorlók helyzetével Fotó: Polyak Attila - Origo

Így kerültem én a képbe, hogy helyette játékfilmet forgassunk, Szőcs Petrával közös forgatókönyvünk alapján.

A látottak alapján ez a munka az hivatali dolgozóknak is megterhelő, stresszes folyamat. A film hősnője, Anna komoly válságba kerül, amikor érzéseivel ellentétes döntéseket kell hozzon.

Anna története kitalált, de a probléma valós. A munka lelkileg kimerítő, a bevándorlókkal személyesen foglalkozó ügyfélszolgálatosok közül sokan egy évig sem bírják, belefásulnak. Százak sorsáról kell döntést hozni, azt közölni - a döntés pedig sokszor elutasítás, amit üvöltözés, vagy a kérelmező teljes összeomlása követhet.

Érzelmileg is megviselte egy-egy jelenet a hivatalnokot alakító Fignár Annát Forrás: Campfilm

Tegyük hozzá, a helyzet sosem fekete-fehér: mesélték, volt olyan nő, aki dührohamot kapott, mert elutasították férjének letelepedési kérelmét. Két hónappal később már nekiesett az ügyfélszolgálatosnak, mert a férje mégis megkapta az engedélyt, csak közben elhagyta őt.

Hogy lehet ezt a helyzetet kezelni?

A többség próbálja elkerülni, hogy érzelmileg is bevonódjon. Nagyon megütött és jellemző az a mondat, amit a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyvédjétől hallottam:

Mennyi a valóság, mennyi a fikció abból, amit a Hivatalról látunk?

A részletkérdéseket nem számítva minden jelenet megtörtént vagy megtörténhetett volna. A szereplőink sem színészek. Saját magukat,

, a török Kaya-család, vagy az indiai-magyar házaspár is csak felidézte a bevándorlási hivatalban töltött pillanatokat.

Családokról sorsáról döntenek, meg kell tartani a három lépés távolságot Forrás: Campfilm

A film szakmai szempontból is hiteles: a Belügyminisztérium és a BÁH jóváhagyásával dolgoztunk, tanácsokat, tippeket adtak, heteken át követhettük az ügyfélszolgálatosok és ügyintézők munkáját.

Próbáltak beleszólni a forgatás menetébe?

Volt egy komoly egyeztetés a forgatókönyvvel kapcsolatban. A film mondanivalójával nem foglalkoztak, a technikai kérdések érdekelték őket. Sok dolgot nem is tudtunk úgy megoldani, hogy az teljesen a valóságot tükrözze, épp ezért jelezzük, a filmben nem az igazi bevándorlási hivatal látható.

Milyennek látják az igazi hivatalt érintettként a film szereplői?

Ahány ember, annyi panasz és vélemény - az viszont egységes kritika volt részükről, hogy nincsenek lefektetve az alapok: a kérelmezők nem tudják, mi alapján döntenek ügyükről. Ilyen a pénz kérdése is. A bevándorlónak bankszámlakivonattal, keresetigazolással kell bizonyítania, hogy nem jelent terhet a magyar társadalomnak, neki viszont nem mondják meg, mennyi megtakarítás kell ahhoz, hogy meghosszabbítsák a tartózkodási engedélyét.

A biztos anyagi háttér, a jó helyi kapcsolatok a letelepedésnél is előnyt jelentenek Forrás: Campfilm

Ez kulcskérdés: a BÁH a fedezet hiányára hivatkozva dobhat vissza egy kérelmet, utasíthat ki valakit. Ha a bevándorló arra kíváncsi, mennyi pénz kellene a maradáshoz, sokszor csak annyit mondanak neki: "a mostani összeg kevés lesz".

Magyarán, a gazdag bevándorló kell, a szegény nem?

Ez így túl általános, de egy vagyonos, tanult kérelmező kedvezőbb elbírálást kaphat. Másrészt, ügyvédet tud fogadni. Ha például egy kínai állampolgár jön dolgozni Magyarországra egy kínai tulajdonú társasághoz, a céges ügyvéd rövid időn megszerzi neki a szükséges papírokat.

A pénz hiánya miatt akarták kiutasítani a 20 éve Magyarországon élő Kaya-családot is.

Náluk néhány jövedelemigazolás hiányzott ahhoz, hogy az évről évre kiadott tartózkodási engedélyüket ismét meghosszabbítsák. Ebben hibás a késlekedő családfő is, de gondoljunk bele: tényleg 20 évet töltöttek itt. Két kamasz gyerekük jobban tud magyarul, mint törökül,

. Ehhez képest pár igazolás hiánya miatt rabosították a családapát, ujjlenyomatot vettek tőle, és egy hónap alatt ki akarták őket utasítani.

A filmtalán legfájdalmasabb jelenete róluk szól: lányuk, Elif megérti, el kell hagynia az országot, amit a hazájának tartott.

Igen, sírva fakad, ahogy az ügyintézőt játszó Anna is. Ezek igazi könnyek voltak, Elif visszagondolt az utóbbi évek feszültségére, szorongására.

Szerencsére a film és a valóság ezen a ponton eltér. A Kaya-család fellebbezett a BÁH döntése ellen, mivel úgy vélik, a hivatal figyelmen kívül hagyta az emberi jogi szempontokat. Segíti őket a Helsinki Bizottság is, áprilisra kiderül, hogyan döntöttek ügyükben.

A filmet először a TV2 tűzi műsorára, március 25-én, éjjel háromkor. Mit szólt a késői időponthoz, fogja ezt valaki nézni?

Nagyon bízom benne, hogy igen. A műsoridőbe nem szólhatok bele, de akit érdekel, felveheti az éjjeli adást is. A köztévében pedig valamikor áprilisban fogják leadni a Hivatalt.

Min dolgozik most?

Egy dokumentumfilmet készítünk elő, ami Olaszliszkáról szól, szűk tíz évvel az ott történt gyilkosság után. Szeretnénk megmutatni, hogyan küzdött meg a tragédia emlékével a falu, sikerült-e lemosniuk magukról a a bűncselekmény miatti szégyenbélyeget.