Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A Magyar Reklámszövetség megbízására készült tanulmány szerint a tavalyi 174 milliárd forint, ami a reklámiparban megfordult, 820 milliárd forintot generált a magyar gazdaság számára.
A Magyar Reklámszövetség a PwC Magyarországot bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg a kommunikációs iparág gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását. A kutatást olyan cégek támogatták, mint a Magyar Telekom, a TV2, a Metropol vagy a Tesco, és némiképp angol mintára készült, ugyanis egy tavalyi kutatás a szigetországban kimutatta, hogy minden reklámiparban megforgatott egy font hat fontos költést generál, tehát élénkíti az angol gazdaságot.
A hazai kutatásra azért is szükség volt, mert tavasszal még reálisnak látszott a reklámadó bevezetése, amely a piac minden szereplőjét, de főképp a két nagy kereskedelmi tévét sújtotta volna. Erről itt olvashat bővebben.
A magyar reklámiparban 174 milliárd forint fordult meg 2012-ben szövetség becslése szerint. Ez a reklámra elköltött összeg számos áttételen keresztül 820 milliárd forintot generált a magyar gazdaság számára, tehát minden reklámra költött 10 forint 47 forinttal növeli a GDP-t – hangzott el a Magyar Reklámszövetség sajtóeseményén. A 174 milliárdról Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke megjegyezte, hogy ez csak a mérhető, auditált, ellenőrizhető reklámköltés, amelyről tudják, honnan hová ment, de valójában ennél több pénz forog a reklámszakmában.
A reklám és a reklámipar a gazdaságot átszövő hajtóerő, 13 ezer ember dolgozik közvetlenül a reklámiparban, és további 50 ezer dolgozó valamilyen módon kapcsolódik hozzá - közölte a szövetség. Az ő állásuk is veszélyben forogna egy iparági különadó bevezetése esetén, nőne a piaci bizonytalanság, és a reklámfilm-export is visszaesne (2012-ben harmincnál több, nemzetközi vetítésre szánt reklámfilmet forgattak itthon).
Urbán Zsolt szerint bizonyított, hogy az emelt szintű reklámköltés egész piaci szegmenseket tud átrendezni (ez történt a söriparban), márkákat emel fel, tesz ismertté. A tanulmány szerint a reklám és a vásárlási hajlandóság közt 90%-os az átfedés, a kereskedelmi hirdetések pedig többletfogyasztást generálnak, amivel az államkincstár is jól jár.
A szövetség jelezte, hogy a tanulmányt a konklúziókkal együtt eljuttatták a kormánynak, és bizakodnak abban, hogy véglegesen ejti az iparági adó ötletét. A reklámiparban tavaly 2,7%-os volt az esés, idénre stagnálást vár az MRSZ.