"Ne érezzék magukat megalázva, de röhögjenek"

Az első két estéjét nyerte nézettségben a Tv2 celebes vetélkedője, az Ezek megőrültek!, úgy, hogy a hosszú ideje veretlen Vacsoracsatá-nál hoz jobb számokat. Ökrös Gergely producer - aki felelős szerkesztő volt a Való Világ-nál, a Survivor-nél, főszerkesztő a Rettegés foká-ban, A nagy fogyás-ban, és producerként dolgozott Joshi Bharat mellett - szerint Magyarországon a napi reality megy jobban, a heti kevésbé, és nem baj, ha Japánból csen el pár ötletet egy-egy csatorna. A celebekkel felálló gameshow előtt mindenki tudta, mire számíthat, így volt egy-két megkeresett, aki végül nemet mondott a show-ra, amelyben a producer szerint nem cél a médiaszmélyiségek megalázása.

Rengeteg műsorban dolgozott az elmúlt tíz évben, több csatornának. Az egyik első volt a Farm, 2002-ben, amely a Viasat3-nak készült. A rossz időzítés okozta a műsor vesztét?

- A kereskedelmi tévék közt akkor a Viasat volt a legkisebb, ezen futott, egyszerre a Tv2-féle Big Brother-rel, az RTL-es Való Világ-gal. A Big Brother-t én akkor már láttam Spanyolországban, tudtam, hogy nagy siker lesz, de mivel korábban az első Bár nagyon jól hozott a Viasat3-nak, úgy gondolták, hogy a Farm is bejön majd. Csakhogy az első magyar reality, Novák Péterrel, szezonon kívüli időszakban futott, nyáron, holtidőszakban, amikor a nagy tévék nem törték magukat a nézettségért. Így programming-hiba volt ősszel kezdeni a Farm-ot, ráadásul heti egy adással napi realityket kapott ellenfélnek, miközben Magyaroszágon nem nagyon működnek a heti valóságshow-k. Felvételről ment a Farm, lassabb volt, szegényesebb, mint a konkurencia. Én abban a műsorban szerkesztő voltam, és a bukása azért nem fájt annyira, mert addigra összeraktam az utolsó adást, és akkor már Való Világ-ot csináltam Óbudán. A Farm amúgy fejlett, nyugati társadalomnak izgalmas formátum, megmutatja, hogyan éltek ötven éve emberek egy tanyán. A 2002-es magyar társadalomnak ez nem volt nagy szám, sok falusi embernek az volt a jelen, így az időutazás érzése is elmaradt.

Az RTL-en ment hét éve a Survivor, Stohl Andrással, ebben is dolgozott. Miért nem sikerült adaptálni az amerikai verziót, miért nem volt harmadik évad itthon?

- Mi csak 13 éve kezdtük a kereskedelmi televíziózást. Szükség volt arra, hogy kialakuljanak a tévés alapműfajok, és kitermelje a szakma azon szakembereket, akik ezekben jól, szakszerűen dolgoznak. Mára kinevelődött egy erős talkshow-csapat, a volt Való Világ környezetéből kinőtt egy reality-csapat, olyan, amely egyre jobb valóságshow-kat készít. Idővel egyre tudatosabbak, egyre jobbak a hazai realityk, de ehhez rengeteg tapasztalatra van szükség. Amikor a Survivor-t forgattuk, akkor még nem értettünk hozzá, az valójában egy tanulópálya volt. Megvették a formátumot, mi belecsöppentünk szerencsésen a Survivor-be, kimentünk Dominikára, de nem volt elég átvenni a licencet: mi a hazai, speciális rétegnek készítettünk műsort, több-kevesebb sikerrel.

Az, hogy egyszerre, közeli helyszínen két évadot vettek fel párhuzamosan, nem azt jelentette, hogy kevesebb figyelmet kapott egy-egy széria?

- Párhuzamosan dolgozott a két csapat, és ez hiba volt abból a szempontból, hogy az első sorozat tanulságait nem tudtuk hasznosítani a másodikban. Az egyik verzió picit óvatosabb, a másik bátrabb lett. Akkoriban gyakori volt a nézői fanyalgás: "láttam az amerikait, sokkal jobb" - írták a neten. Igen, de mellettük szólt a nagy tapasztalat és a pénz. A spanyolok Dominikán akkoriban épp napiban csinálták mellettünk a realityt, naponta élőben jelentkeztek be, hatalmas, műholdas antennákkal. Egy valódi barlangot rendeztek be stúdiónak, komoly felszereléssel bírtak: nem is lehet összehasonlítani a költségvetéseket. Pénzben nagyjából harmincszor annyiba kerülhetett az a verzió, mint a miénk.

Mind a három Való Világ-on dolgozott, de főleg az az egy év érdekelne, amikor a szlovák Való Világ mellett ügyködött Pozsonyban, hiszen nagyon ritkán ad el magyar tévé formátumot külföldre. Hogy telt az a pár hónap?

- Itthon nagyon sikeres lett a Való Világ, nemzetközileg pedig felfigyeltek rá, mivel nézettségben megverte a Big Brother-t, ilyenre meg nemigen akadt példa. Csehországba és Szlovákiába sikerült eladni a formátumot, amelynek Wisinger János állította össze a "bibliáját", a komplett guideline-nal benne. Én alkalmazott konzultáns voltam Pozsonyban, mert miután megvették a csehek, a JOJ tévé is fantáziát látott benne: meg is verte a helyi nagy kereskedelmi tévé, a Markiza Big Brother-ét. Mi átvittük a három sorozat alatt kifejlesztett tudásunkat: ott éppúgy nézők szavazták be a szereplőket, és arról voksoltak, ki maradjon, és ne arról, ki menjen, mint a Big Brohter-nél. A siker egyik kulcsa az volt, hogy jóformán minden adásnapra időzítettünk dramaturgiai fordulópontot, volt kiválasztás, volt kihívás, majd a néző szavazhatott, ki menjen párbajra a két megjelöltből, végül ott volt a párbaj. A szlovák show nézettségéhez kellett, hogy nagyon jó személyiségeket castingoltunk, akik lefedték az alaptípusokat, volt rosszfiú, gyönyörű nő, és így tovább. Mi, szerkesztők már akkor tudtuk, melyik milyen karakter milyen történetet generál majd, amikor maguk a szereplők nem is sejtették.

A nagy fogyás-ban is dolgozott, az viszont nem lett nagy siker itthon. Miért?

- Szerintem az egy nagyon jól sikerült munka volt, Béres Alexandra és Schobert Norbi is jó volt benne, István kilencven kilót fogyott a műsor alatt, minden adás érdekfeszítő cliffhangerekkel ért véget. A nagy fogyás volt amúgy az egyik első munkám, ami a Tv2 részére készült, de a realityt a Primetime, Kovács Kristóf cége készítette.

Mégsem nézték elegen.

- Amerikában nagyon ment a formátum, de ott sokkal több a kövér ember, ott nagyobb probléma az elhízás, ahogy az ellene való küzdelem is fontosabb. Magyarországon szerintem ez nem olyan tudatos, nem tűnik olyan nagy problémának, hogy elhízott a társadalom. A nézettség valóban kicsit elmaradt, de emlékeim szerint a Vészhelyzet-tel szemben ment A nagy fogyás, befutott, erős amerikai produkcióval szemben pedig nehéz nyerni. Nem a saját gyártású műsorok viszik például a Viasatot sem, hanem az erős amerikai sorozatok. A nagy fogyás vizsgálatakor pedig a költségvetést sem hagyhatjuk ki. Amikor kinn voltam az USA-ban, közelről belenézem, nagyon tetszett, de semmit nem tudtunk átvenni, olyan technikával dolgoztak ott. Szerintem jó volt ugyanakkor a magyar casting, jó szereplők voltak benne, de csak ismételni tudom magam: a heti reality nem megy annyira Magyarországon, mint a napi. Heti egyszer volt adásban a műsor, nem sztárokkal, hanem civilekkel - valószínűleg kevesen tudtak velük azonosulni.

Az utóbbi időben már a Joshi Bharat című talkshow producere volt. Nézői szemmel úgy tűnt, hogy a cél a Mónika legyőzése volt: miután az RTL megszüntette talkshow-ját, pár hétre rá a Tv2 is levette Joshi Bharat-ot. A mór megtette kötelességét, a mór mehet?

- Joshi Bharatot természetesen nem engedtük el, számítunk a munkájára. Dolgozunk azon, hogy mihamarabb visszatérhessen a Tv2-re, de amíg ez nem történik meg, addig sem marad tétlen. A FEM3 csatorna sikere nagyon fontos a cégcsoportnak, éppen ezért kapott ott küldetést egyik legjobb emberünk. Én egyébként valójában ezzel a talkshow-val kerültem a Tv2-höz, ugyanis A nagy fogyás után Kiss Péter felkért, hogy dolgozzam az Interaktívnál. Legelső benyomásom az volt, hogy hiányoznak alapműfajok a Tv2-nél, nem volt elég reality, nem volt délutáni talkshow sem. Jakupcsek Gabi műsora intellektuálisabb talkshow volt, a korábbi próbálkozások pedig, mint a Barbara, nem hozták a nagy izgalmakat. Hogy egy példát mondjak, a Barbara show-ban arról beszéltek, hogy milyen az, ha egy fiúnak két barátnője van - miközben Balázs-ban fizikailag megjelent a stúdióban egyszerre a két barátnő. De érdekes lehet, hogyan indult az egész: Kiss Péter az Egyesült Államokban látta a Dr. Phil-t, hazajött, és úgy gondolta, egy ilyesféle műsorral lehetne legyőzni Erdélyi Mónika talkshow-ját. A mienknek Doktor Guru volt a munkacíme egy darabig, hosszú keresési folyamat kezdődött, 250 pszichológussal készítettünk próbafelvételt. Nem jártunk sikerrel, mert volt, aki nem kommunikált jól, más attól félt, hogy egy tévéműsor miatt szakmai hitelét veszti, kinézi a szakma. Aki nagyon akarta a műsort, nem volt elég jó nekünk. Végül Illés Gabi, a Megasztár mostani producere javasolta, hogy nézzük meg Joshit, jó lesz. Pár mondat után már tudtam, hogy megvan az ember, mert épp úgy kezelte a helyzeteket, ahogyan az kell.

Rizikós lehetett a magyar tévés piacon kijönni vele: barna bőrű ember, nem tökéletes magyar nyelvtudással.

- Augusztusban elkezdtünk dolgozni, novemberben - a mérések szerint - már az egyik legismertebb tévés volt itthon. És igen, borzasztó nagy rizikó volt benne. Mondtam, hogy vagy hatalmasat bukunk, vagy nagyot nyerünk. Úgy tűnik, utóbbi.

Joshi Bharat mégis parkolópályán.

- Joshi egyáltalán nincs parkolópályán, sőt! Ahogyan néhány hónap alatt szinte a semmiből építette fel magát kisugárzásának köszönhetően, a FEM3-nál nagyon komoly küldetésnek kell eleget tennie. A kábelcsatornák száma egyre gyarapszik, ezek között az egyik legdinamikusabban fejlődő a FEM3. Joshi Bharatra most ott van nagyobb szükségünk.

Nézzük az új vetélkedőt: több sztáros-celebes műsor bukott már el a Tv2-n, nem ment a Celebműszak, gyenge volt a Sztárral szemben. Hogyan jött az ötlet, hogy megint celebeket vegyen elő a csatorna?

- A Tv2-nél feladataim közé tartozik, hogy nemzetközi televíziós trendeket tanulmányozzak, vizsgáljak. A nemzetközi piacon megjelentek az úgynevezett physical comedy gameshow-k, ilyet akartunk, versennyel, ahol a szereplők pontokat gyűjtenek, ahol van motiváció. Japánból ered ez a fajta őrültség, a műsorfajtának pedig van egy sajátos színvilága, formavilága, sajátos tartalma. Fontos volt, hogy vidámságon alapuljon. A Rettegés foká-ban - amelyben szintén dolgoztam - a félelmen volt a hangsúly, ökörszemet kellett enni, kukacok közé kellett benyúlni. Itt a fő cél az volt, hogy mindenki, mindig röhögjön. Ne érezzék magukat megalázva, de röhögjenek. Megvolt egy alapötlet már két éve, akkor puritánabbnak képzeltük, a Jackass mintájára, később egy gyárcsarnok került képbe, és olyasmire gondoltunk, mint a Rettegés foka. Ez a műsor fejlődési folyamata volt, pilotot is forgattunk. Rájöttünk idővel, hogy ki kell vinni a napfényre a műsort, úgy kapunk rikító színeket, új formavilágot. Az Ezek megőrültek! tehát sok mindenhez hasonlít, de egyikhez sem igazán. A magyar nézői szokásnak felel meg, napi műsor tehát, nem heti. Nem baj, ha japán gameshow-k elemeit felismeri valaki, ami fontos, hogy röhögni lehessen rajta, és aki nézi, azt mondja, hogy "na, ezek nem normálisak!"

Ezt mondhatjuk a celebes koncepcióra is, hiszen nem normális, hogy megint ugyanaz a 20-30 ember van a show-ban, aki amúgy is évente többször körbehaknizza a magyar kereskedelmi tévéket. Nincs hazai valóságshow Benkő, Ganxsta Zolee, Bárdosi Sanyi nélkül. Nincs érdekesebb náluk?

- Kis ország ez. Mi huszonnégy megfelelő szereplőt találtunk erre, ez pedig egyféle televíziós műfaj, amelyre megvannak a megfelelő emberek, akik az adott adást érdekessé teszik, akik jól működnek egy ilyen dilis show-ban. Ha valaki rockfesztiválra megy, elnéz a VOLT-ra, az EFOTT-ra, a Szigetre, a Hegyalja fesztiválra, ugyanazt a 20-30 együttest találja ott: azokat, amelyek odaillenek. Pákó például új szintre emelte a műsort: ahogy előadja magát, azon mindenki megszakad a nevetéstől.

Az első két nap számaival gondolom, elégedett, mindkétszer nyert sávjában a műsor.

- Ebben a műsorsávban, a hetesben, nagyon régen nyert a Tv2, mindig erős volt A széf, a Vacsoracsata. Az első két nap nézettsége büszkeséggel tölt el, de az RTL erős ellenfél, és amúgy is csak egy hét múlva lehet levonni következtést. Különben az Édesnégyes első hetei szerintem erősek, szórakoztatóak voltak, érthetetlen volt számomra, miért nem nézték többen az új, nem is rossz formátumot, mint a megszokott RTL-es műsorokat.

Melyik celebbel volt a legnehezebb dolga a produkciónak?

- Nem volt igazán nehéz dolgunk a sztárokkal, de az ő szerepük ugyanakkor igen fontos, 80-90 százalékban a castingtól függ minden reality sikere. A résztvevőket nem lehet átverni, nem is tettük. A meghívott celeb rosszkedvű lesz, ha a helyszínen látja, hogy mást kell csinálnia, mint amiben megegyeztünk: ha úgy érzi, átverjük, az nem segít rajtunk. Mindenkinek személyesen megmutattam a pilotot, elmondta, nagyjából mi lesz a feladata, kikkel lesz egy csapatban. Páran azt mondták, hogy ehhez nincs kedvük, őket el kellett engednünk.

Ki nem akart részt venni a vetélkedőben?

- Nem adhatom ki őket, de lényeg, hogy akik jöttek, huszonnégyen, pontosan tudták, mi vár rájuk, így nagyon jókedvűen zajlott a forgatás. Tényleg nem volt nehéz velük: az egyeztetési időszakban volt olyan, aki elmondta, kivel szeretne egy csapatban lenni, kivel nem. Volt olyan, aki a lehetséges csapatársak ismeretében megijedt, és ekkor úgy gondoltuk, ha ő nem biztos benne, hogy szeretné végigcsinálni a gameshow-t, akkor inkább ne is kezdje el.

Személyes kedvence volt?

- Benkő Dániel nekem új ember volt, igazán megkedveltük egymást. Ganxsta Zoleeval, az Irigy Hónaljmirigyes fiúkkal is nagyon szórakoztató és könnyű volt a munka, a lányok közül Fresh Andi volt számomra új élmény. Kiszel Tündével pedig imádok dolgozni: ő egy nagyon jó ember, egy profi, és jót tesz egy szórakoztató műsornak, ha ő benne van. Rengeteg zrikát, beszólást kapott, de kőkeményen küzdött, végig borzasztó motivált volt.

Nehezítette valami a forgatást?

- Nagyon sokat esett az eső. Az utolsó két-három hétben nehezen tudtunk kinn dolgozni, augusztusi hidegrekordok dőltek meg, új bundaruhát kellett varrni az embereknek, mert a korábbi, vékony anyagban fáztak. Egy éjszakai felvétel során fürdőruhában, nyolc fokban próbálták megülni a rodeóbikát. Látszott a leheletük.

Mennyibe kerül egy ilyen műsor?

- Üzleti titkok, de a meghatározott költségvetésből kijöttünk. A plafon amúgy egy ilyen vetélkedőnél is a csillagos ég.