Sokakat becsapott a netes tinilány

Vannak sorozatok, ötletek, melyek a neten tudnak leginkább kibontakozni, de a siker nem jelenti azt, hogy a tévét is játszi könnyedséggel meg tudnák hódítani. Sok ötlet megél a weben, de szerencsénél több kell ahhoz, hogy tízmilliós nézettséget produkáljon valamelyik csatornán az abból készített széria.

A kifejezetten tévére gyártott műfaj, a sorozat, egyre inkább utat talál más médiumokra. Erre egyrészt a mozis trendeket megfigyelve döbbenhetünk rá, hiszen minden stúdió álma egy olyan filmet létrehozni, melyet bármikor folytatni lehet és két-három évente egy nagyobb költségvetésű sorozatot mímelve újabb és újabb részekkel előállni - ameddig a közönséget érdekli a franchise. Nem is csoda, hogy napjaink mozis sorozatai próbálják elhagyni címükből a kissé dehonesztáló számokat, és inkább alcímekkel választják el egymástól a különböző epizódokat.

A mozi mellett a sorozatok egyre gyakrabban bukkannak fel az interneten, hiszen a webalapú szériákkal az amatőr filmesek is robbanthatnak, de a profiknak is kiugrási lehetőséget jelenthet a világháló. Persze netes sorozatok kapcsán ezúttal nem webizódokra gondolunk, vagyis tévésorozatokat kiegészítő pár perces, hol összefüggő, hol kevéssé összefüggő, az eredeti történetet kibővítő kisfilmekre, hanem saját produkciókra.

A netes sorozatok nagy része teljesen ingyenes, van hogy csak a videómegosztókra kerülnek fel - például a YouTube-os lonelygirl15 videók (amelyek sorozatnak is csak azért nevezhetők, mert, mint utóbb kiderült, profik írták), melyek hihetetlen népszerűségnek örvendtek annak idején, de nem azért, mert az emberek rákattantak egy kitalált karakterre és életére, hanem épp ellenkezőleg: azért, mert azt hitték, hogy lonelygirl15 egy valóságos személy.

A tavalyi év egyik legsikeresebb projektje a Quarterlife volt, mely Marshall Herskovitz és Edward Zwick műve, akik többek között a Once and Again című drámáért is felelősek voltak és a 36 tízperces epizódból álló lezárt sorozatot honlapján, a YouTube-on és a MySpace-en több mint 9 millióan nézték meg 5 hónap alatt - nem is csoda, hogy az NBC csatorna lecsapott a szériára.

Quarterlife

Más megjelenési formában aratott sikert a Sanctuary című scifi-sorozat, mely nem volt teljesen ingyenes, hiszen a beetető pár rész után a 15-20 perces epizódokért már fizetni kellett/lehetett, ha valaki a megjelenés után meg akarta nézni a részeket. Azonban a pénzért cserébe extrákat kaphatott, valamint magas felbontású verziót is, ami a Sanctuary esetében csak növelte a tévézés élményét, hiszen a produkció leginkább a 300 című filmhez hasonlított vizualitás tekintetében, mivel a szereplők minden jelenetet zöld háttér előtt vettek fel, hogy később a díszletelemeket számítógépes animációval varázsolják mögéjük. A netes sorozatok aktualitását egyébként az is adja, hogy július közepén olyan tévés nagy név, mint Joss Whedon is megismerkedik az új műfajjal, "sorozata" aDr. Horrible's Sing-Along Blog. Az ismert tévés arcok mellett (Nathan Fillion, Neil Patrick Harris) azt érdemes még tudni, hogy a végleges verzió az interneten fellelhető.

A netezők persze leginkább akkor kattannak rá egy netes sorozatra, ha eleve hozzájuk/róluk szól, így nem volt meglepő a The Guild című 3-6 perces részekből álló széria sikere, mely a népszerű online játszható játék (MMORPG), a World of Warcraft világáról és játékosairól szólt, s így a kiterjedt tábor érdeklődésére mindenféleképp igényt tarthatott.

Mindennek megvan a helye

Nem feltétlenül lehet azt kijelenteni, hogy minden imádott tévésorozat egy más médiumon is sikert arat. Itt jön a képbe a programming, hiszen alapvetően kijelenthetjük (még akkor is, ha sokan vitatkoznak ezzel), hogy szándékosan rossznak készített sorozat, kvíz, vetélkedő, műsor nem létezik, csak rossz időpont vagy rossz csatorna. Van széria, mely éjszaka tud sikeres lenni, s van, amelyik főbb műsoridőben, mint ahogy némelyik csak kábeltévén lehet siker, míg más csak országos adókon, mondjuk, idősebb nézőknél.

Ennek alapján vannak sorozatok, ötletek, melyek a neten tudnak leginkább kibontakozni, s a siker nem jelenti azt, hogy a tévét is játszi könnyedséggel meg tudnák hódítani. Erre volt remek példa a hollywoodi forgatókönyvírók sztrájkja alatt az NBC által tévésorozat formában berendelt tinisorozat, a Quarterlife buktája, mely minden szempontból profi produkció volt, profik írták, gyártották és szerepeltek benne, a neten siker is volt - viszont a tévében, ahol négy tízperces epizódot gyúrtak egybe, csak pár millió néző figyelmét keltette fel. A csatorna már a második részt sem adta le, hanem inkább ismételt helyette.

Ettől függetlenül a szakemberek még nem zárják le a web és a tévé mint két médium között lévő átjárást, amire aktuális példa, hogy a már említett Sanctuary című sorozat olyannyira megtetszett a SciFi Channel vezetőinek, hogy megrendelték a tévésorozatos verzióját is, ami nem csak a netes tartalom átemelése és interpretációja lesz, hanem új forgatásokkal és ötletekkel, valamint nagyobb költségvetéssel egy vadonatúj produkció is.