Érettségi előtt István király

Rosta Mária, A Társulat megálmodója és producere jórészt elégedett az eddigiekkel, még akkor is, ha az István, a király új előadására szereplőket kereső tévés verseny nézettsége nem vetekszik a kereskedelmi tévés műsorokéval. Februártól komolyodik be a dolog, akkor kerül az elő műsor szombat estére - több szereplő pedig magántanuló lett, érettségit halaszt, hogy csak erre koncentráljon. Alföldi, Szulák már most is húzónév, de csatlakozhat még Novák Péter is a csapathoz.

Milyennek ítéli meg az eddigi műsort?
- Eddig nyolc 50 perces és hat 13 perces műsort láthattak a nézők. Két hét múlva lesz az utolsó középdöntő, akkor alakul ki a 24 fős, döntős mezőny, akikből nyolcat a közönség szavazhat be. December 18-ig segíthet a tévéző eldönteni, kik kerüljenek be a tavaszi, élő műsorfolyamba. Úgy hiszem, hogy a közszolgálati televízióban egy teljesen újszerű műsorral jelentkeztünk és reméljük, hogy idővel egyre több nézőt vonz majd A Társulat.

Idén mit láthat még A Társulat-ra kapcsoló?
- Decemberben lesz egy ünnepi, karácsonyi adás, és a szerzők, azaz Szörényi Levente és Bródy János előtt is tisztelgünk, egy olyan műsorral, amiben Illés-dalok kapnak főszerepet. Szilveszterkor csak egy villanásra tűnik fel a képernyőn a produkció, egy BUÉKerejéig.

Gond lehet, hogy míg sokan vannak, nem ismeri eléggé a néző a szereplőket, nem tudja megszeretni őket.
- Már szűkül a kör, 24 versenyző már megjegyezhető, és mivel több speciális adás lesz, a szereplőket többször, több, különféle helyzetben láthatják majd a tévézők. Például különleges farsangi műsorra is készülünk.

Alföldi erősen feldobja a műsort a beszólásaival. Jó "vétel" volt, egyetért?
- Az egész zsűri nagy "fogás". Alföldivel biztosra mentünk, Szulák Andrea pedig új oldalát villantja fel, nem a kereskedelmi tévés énjét látjuk. Kocsák Tibor, ahogy a többiek is, szintén nagyon fontos ember az ítészek között, hiszen mind a szakma, mind pedig a műfaj egyik elsőszámú ismerője, aki egyébként maga is számos zenés művet, musicalt írt.

Keveházi Krisztina viszont súlytalan. Pár másodpercre villan csak be: kivágják a mondandóját vagy nem mond jókat?
- Ő egy kifejezetten visszafogott nő, igen higgadt ember, igazi művész, aki kitűnő balerina, és ezért van a zsűriben. Más kérdés, hogy a produkcióban az énekhang és a színpadi mozgás fontosabb, mint a szűken vett tánc, talán ezért vágják meg jobban jogos észrevételeit.

Alföldi hol szomorú, siránkozó tehenészlányhoz, hol aludttejhez, hol beszart kisegérhez hasonlította egyik-másik szereplőt a heti epizódban. A show-nak ez kétségkívül jót tesz, de a sztárjelöltek nem duzzognak miatta?
- Nem sírták még el magukat az építő kritikák miatt. A szereplők tuják, hogy Alföldi milyen, ő pedig tisztában van vele, hogy ez egy tévéműsor. Kitűnően csinálja, látszik a nagy televíziós tapasztalat. Nem biztos, hogy Robi egy zárt körben tartott, színházi castingon is pont így viselkedne, de ide ez kell.

Igaz, hogy Novák Péter is csatlakozik a stábhoz?
- Novák Péterre az élőműsorokban számítanánk. Róla tudjuk, hogy énekel, táncol, koreografál, jó ízlése van és összességében ő egy remek színházi szakember. Remélem, dolgozhatunk majd együtt.

2005 augusztus 20-án, Roosevelt téren

Lévai Balázs nem tér vissza?
- Az ügyet lezártnak tekintem, munkaviszonyunk megszűnt. Harag nincs, a múltkor is egy Dob+Basszus felvételre a férjemet, Szörényi Szabolcsot hívta be vendégnek. Kétségem nincsenek afelől, hogy a magyar televíziózás egyik legkitűnőbb személyisége.

Miért jóformán csak amatőrök jelentkeztek a műsorra?
- Valóban, főképp amatőrökből kell felépíteni a társulatot, ezért is van nehéz dolga Szikora János rendezőnek. Hangi adottságok tekintetében nagyon jól állunk, szépen éneklő emberek jutottak tovább, de színészi képességek terén valóban van mit fejlődni, mert a rutin hiányzik. A profik, a nagy ászok, az Operettszínház vagy a Madách énekesei, művészei nem jelentkeztek a műsorba. Elég sok összetevője van ennek. A legfontosabb, hogy úgy érezhetik, hogy ők már a helyükön vannak, ők már sztárok. Kisebb közönség előtt, de azok. Aki eljött volna közénk, azt néha épp a rendezője, színigazgatója tartotta vissza, mondván, hogy miért engedje el ő a művészét a színházból, egy tévés szereplés miatt, ahol ráadásul versenyeztetik. Az időfaktor is fontos, mivel A Társulat nem csak pár órát vesz el egy jelölt életéből, így mondhatjuk azt is, hogy leterhelő. Akadt olyan művész, aki hat főszerep mellett is jött volna hozzánk, de nem engedték el, döntenie kellett. Maradt a színházban, én pedig tiszteletben tartom a döntését, nem tudott kettészakadni.