Mézga Aladártól az Űrgammákig

Simonyi Károly űrutazása ismét a sötét, éjszakai égbolt felé irányította a magyarok egy részének figyelmét: sokan úgy hiszik, hogy ő a második, hazai földön született ember az űrben. Holott sokan jártak már arra, elég Mézga Aladár 13 kozmikus utazására vagy a rossz emlékű Űrgammákra gondolni. Összeszedtünk pár magyar tévésorozatot, rajzfilmet, melyek a távoli galaxisokba repítették a gyerekeket és a sci-fit kedvelő felnőtteket.

A Filmmúzeum a Pirx kalandjai után műsorára tűzött egy másik magyar sci-fi sorozatot is, amelyet viszont kevéssé ismernek a tévénézők: a Zsoldos Péter regényéből készült A feladat-ról van szó.

A minisorozat alapjául szolgáló könyvről elég annyit megemlíteni, hogy sokan a hazai tudományos-fantasztikus irodalom egyik kulcsművének tartják: többrétegű karakterei és fordulatos történetvezetése mellett az emelte a regényt a legjobbak közé, hogy - mint minden komoly sci-fi - olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre az emberiség jó része szeretne választ kapni. Más kérdés, hogy a felelet itt sem egyértelmű, legalábbis cseppet sem nyugszunk meg tőle.

A könyv és az 1975-ben, Rajhona Ádám főszereplésével készült sorozat alapsztorija szerint egy földi kutatóűrhajó nukleáris balesetet szenved egy olyan bolygón, amit az emberiség őskorára emlékeztető lények, amolyan előemberek élnek. A hajó legénységének a folyamatos sugárzás miatt nincs sok ideje hátra, így az élők sorából legutolsóként távozó Gill - az adott technikai lehetőségeket maximálisan kihasználva - egy programba tömöríti összes emlékét, tudásét, sőt még személyiségét is, majd megpróbálja ugyanezt véghezvinni társaival is. És valójában ez a címben jelzett nagy feladat: a sok emlékből, ismeretből ki kell válogatni, ami másnak is fontos vagy hasznos lehet, tulajdonképpen meg kell határozni egy ember lényegét.

A küldetés bizonyos értelemben sikerrel jár: az űrhajóba később betévedő emberek mind kénytelenek átvenni a programot, így a hellyel-közzel rekonstruált legénység, a kutatási eredményekkel együtt, visszajut a Földre - pontosabban csak a Holdon lévő állomásra, addigra ugyanis az egész bolygó és az emberiség nagy része elpusztult egy nukleáris katasztrófában. Úgy tűnik, hiába volt hát minden tudás, a másik oldalról viszont megcsillan a remény is, hiszen a másik bolygón még csak az elején tart a törzsfejlődés, ott a lehetőség, hogy ők másként végzik majd.

A forgatókönyvet egyébként Várkonyi Gábor írta, aki a film rendezője is egyben: később ő volt a producere például a Privát kopó című krimisorozatnak. A stábot illetően külön érdekesség, hogy az operatőri feladatokat az a Ráday Mihály látta el, akit jobbára csak az Unokáink sem fogják látni című városvédő műsorból ismerhetünk.

Kalmár Csaba - Apats Gábor