Határon túli nézői szokások

Hét ország nézettségi adataival igyekszik bizonyítani a Duna Televízió, hogy műsora a határon túli magyarság körében igen kedvelt. A csatorna sajtótájékoztatóján főképp az AGB Nielsen és a GFK Hungária méréseit ismertették.

Régi problémája a Duna tévének, hogy a Magyarországon a tévécsatornák és a reklámozók által is elfogadott AGB Nielsen mérései csak a hazai tévés szokásokra engednek következtetni, márpedig a csatorna nincs a legnépszerűbb - vagy legnézettebb - ötben. Miközben a kereskedelmi tévék főműsoridős sorozatai, filmjei, show-i gyakran hoznak 1,5-1,8 millió nézőt, néha még kétmilliót is, a mérések szerint a Dunán főképp a rövidke sporthíradók kedveltek, amúgy múlt héten a Derrick című német krimi ismétlése, a Váratlan utazás kanadai sorozat és a Híradó állt a házi toplista élén, mindhárom bő 170 ezres átlagos nézettséggel.

A Duna tévé persze a határon túli magyarokra fókuszál gyakran, így logikus lépés volt a csatorna vezetői részéről, hogy megvizsgáltatták műsoraik kedveltségét a környező országokban élő magyarokkal. A prezentált adatok egyfelől reprezentatív mintával készített mérésekből, másfelől "irányadónak" mondott kutatásokból származtak. Ezzel annyi gond van csupán, hogy a kérdőíveken a válaszadók általában másnak mutatják magukat: szóban-írásban sokan az "okos" csatornákat, a Spektrumot, Discoveryt, Animal Planetet támogatják, mondván, hogy nem néznek kommerszet, de a műszeres mérések szerint mindenki végül az Irigy Mirigyeket vagy Antal Imrét figyeli.

Cselényi László, a csatorna elnöke a Duna tévé népszerűségének növekedésének jeleit abban is felfedezni véli, hogy egyre több levelet, e-mailt kapnak, sokan telefonálnak a műsorokkal kapcsolatban, ugyanakkor a közönségtalálkozókon is sokan tolonganak. "A Duna tévé adása műholdon és kábelen csak Romániában több háztartásba jut el, mint Magyarországon. Az adatok azt igazolják, hogy a szomszédos országokban élő magyarok körében nagyon kedvelt a csatorna, főképp Erdélyben" - tette hozzá.

A Duna műsora Magyarországon 2001-ben 5,5 millió hazai tévézőhöz jutott el, 2006-ra 6,18 millióan láthatták a műsorokat. A mérések szerint naponta 1,9 millióan kapcsolnak legalább rövid időre a csatornára - nagyobb baj, hogy a reach-adat kevésbé szignifikáns a reklámozók számára, annál fontosabb a közönségarány vagy az átlagos, egy percre jutó nézőszám. A külföldi, jónak tűnő számok talán felkeltik a reklámügynökségek figyelmét, de arra is gondolni kell, hogy a legtöbb magyar reklámozó Magyarországon akarja eladni a termékét, azaz a hazai cég eladásaiban nem feltétlenül mutatkozik meg, ha egy székelyudvarhelyi lakos a Dunán látott spot hatására vesz egy ládával az adott termékből. De ez az értékesítők, a kereskedők gondja, nézzük a számokat!

A Duna tévé prezentációjából az derült ki, hogy a Kárpát-medence magyarjainál a legnépszerűbb csatorna az RTL Klub, 20 százalék fölötti közönségaránnyal, azaz a Barátok közt Magdi nénijének hangosan köszönnének Aradon, Kassán vagy Újvidéken. A második a Duna lett, 20 százalékkal, harmadik a TV2, 15 százalékkal, negyedik pedig az m1, öt százalékkal. Az adatokat nagyban befolyásolja, hogy nem minden csatorna fogható minden háztartásban, azaz nem egyenlők az esélyek.

Megkérdezés alapján "kedveltséget" is mértek a szomszédos országoknak, az így nyert adatok szerint a Kárpát-medencében (Magyarországot nem számítva) az RTL a favorit, de szorosan mögötte áll a Duna és a TV2, 20 illetve 18 százalékkal. Az m1 11, az m2 pedig 8 százalékon áll, miközben a Duna II. (Autonómia) 4 százalékon, ami azért meglepő, mert Magyarországon viszonylag kevés háztartásban fogható. A Duna tévé kedveltsége a Felvidéken 9 százalékos (itt sok háztartásban nem jön kábelen a műsor), a Vajdaságban viszont 20 százalék. Erdélyben a legmagasabb azok aránya, akik a Dunát kedvelik leginkább, a magyar nyelvű csatornák közül - a mérések szerint minden negyedik válaszadó ezt jelezte. A kolozsvári egyetemisták körében még jobb a helyzet: bevallás szerint 37 százalékuk a Dunát választja (12 százalék az RTL-t, 8 százalék a Discovery programját). Kár, hogy a tévéreklámok nem csak romániai magyar felsőoktatásban részt vevőknek készülnek.