Nézzünk korábban betiltott filmeket!

Vagy akár Oscar-díjasokat, rendszerváltást bemutatókat, popénekeseket szerepeltetőket

Tudtad, hogy sokkal több magyar filmalkotás járt az Oscar-díj közelében, mint ahány végül tényleg elnyerte a szobrot? És azt, hogy a hatvanas-hetvenes években gyakran tűntek fel a legismertebb magyar énekesek akár filmek szereplőiként is? Vagy hogy a szocializmus ideje alatt betiltott filmek közül többet is ma már egy kattintással elérhetünk? Mindegyik kérdésre a Filmio kínálatában van a válasz, merthogy a több mint 260 produkció igencsak sokszínű és szerteágazó, ékes bizonyítéka annak, hogy milyen gazdag a magyar film kincsestára.

Ha a filmklasszikusokat már jól ismered, akkor fedezz fel valami újat a magyar film tárházából! Ajánlunk hozzá néhány érdekes nézőpontot!

Forrás: FILMO.HU

Ma már egy kattintással elérheted, ami korábban tiltott volt és évekig dobozban maradt

Az „Ének a búzamezőkről” c. film 1947-ben készült, Szőts István második nagyjátékfilmje, bemutatója után azonban évtizedekig nem láthatta a közönség. A legenda szerint Rákosi Mátyás még a búzaszentelő nyitójelenet alatt tüntetőleg elhagyta a vetítést, minek az lett a következménye, hogy a filmet betiltották. Csak 1989 után kerülhetett újra nyilvánosság elé, most pedig megtalálható a Filmio kínálatában. Ahogy Ember Judit 1983-ban forgatott „Pócspetri” c. dokumentumfilmje is, amely egy 35 évvel korábbi gyilkosságot rekonstruált és feltérképezte az emberekben továbbélő traumákat. Tiltott film a ma már klasszikusként elhíresült „A tanú” is – Pelikán József kalandjait és szállóigévé vált mondásait évekig nem ismerhette meg a nagyközönség. Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt alkotást 1981-ben vetítették először Cannes-ban, cenzúrázva. A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján, a digitális technika segítségével lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója 2019-ben. A kivágott jelenetek negatívjait a Mafilm fóti telepén selejtezésre ítélt filmtekercsek között találták meg a szakemberek, és hiánytalanul be tudták illeszteni a filmbe. Mindennek köszönhetően most kiváló minőségben az eredeti, cenzúrázatlan változat is látható a Filmio kínálatában.

Forrás: Filmio.hu

Máshonnan ismerős arcok a filmvásznon

A hatvanas-hetvenes években a táncdalfesztiválok szereplői ünnepelt sztárok voltak, logikus lépésnek tűnt filmben is kipróbálni őket. Ki epizódszerepet, ki főszerepet kapott, minden esetre színesíti karrierjüket a mozis kitérő. Az 1968-ban forgatott „Fejlövés” c. filmben Kovács Kati és Horváth Charlie is főszerepet játszanak, bemutatva a hatvanas évek Magyarországán a fiatalok reményvesztettségét. Az 1972-ben készült „Fuss, hogy utolérjenek” egy igazi kémfilm, amelyben feltűnik Zalatnay Sarolta és Koós János is. A Gothár Péter rendezte 1984-es „Idő van” c. alkotásban pedig Cseh Tamást és Cserháti Zsuzsát láthatjuk.

Forrás: HEGYI GÁBOR / HUNGART © 2020

Újraélhetjük a rendszerváltást – mozgóképen

Kinek azért érdekes ez az időszak, mert maga is átélte, és emlékeket őriz róla, kinek azért, mert számára ez már történelem, személyes kapcsolódási pont nélkül. Akárhogyan is, a korszaknak emléket állító filmalkotások mindenképpen érdekesek, kivételes kordokumentumok. Szabó István még egészen friss emlékekkel, 1991-ben készített látleletként is szolgáló filmet az 1989-es időszakról, „Édes Emma, Drága Böbe” címmel tanárnő sorsokat bemutatva. Szomjas György egy évvel később forgatott „Roncsfilm”-je igazi tragikomédia, Budapest VIII. kerületébe helyezve. A „Moszkva tér”, Török Ferenc filmje pedig már 2001-ből tekint vissza a rendszerváltás időszakára, és nem véletlenül vált kultfilmmé.

Forrás: SZALONTAI ÁBEL / HUNGART © 2020

Magyar filmek az Oscar-díj közelében

Azt a legtöbben tudják, hogy a „Mephisto ” volt az első olyan magyar mozifilm, amely az Oscar-díjig jutott. És emlékszünk a közelmúlt sikerére is, amikor a „Saul fia” 35 évvel később részesült ugyanilyen elismerésben. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Rófusz Ferenc zseniális animációs kisfilmje, „A légy” is kiérdemelte az Oscar-díjat. De az már kevésbé ismert, hogy mely filmek voltak hajszálnyira attól, hogy megkapják a rangos szobrocskát. Például Makk Károly filmje, a „Macskajáték”, Törőcsik Marival és Dajka Margittal 1974-benn jutott a legjobb öt Oscar-jelölt közé. Vagy 1983-ban a „Jób lázadása”, főszerepben Zenthe Ferenccel és Temessy Hédivel lett világhírű az Oscar-jelölésnek köszönhetően.

Forrás: B. MÜLLER MAGDA / HUNGART © 2020

Bármelyik téma is keltette fel az érdeklődésedet, a Filmio kínálatában bőségesen találsz hozzá illő tartalmakat. A filmekre rákereshetsz akár szereplők, rendezők, vagy bizonyos tematikák szerint is. Garantáltan mindig találsz egy újabb filmet, amit egyszerűen muszáj lesz megnézni. További részletek: www.filmio.hu