Netes közjavakra épülhet a digitális korszak

Nem támogatja a kalózkodást a Creative Commons nevű, internetbarát licenctípus kiötlője, a Wikipédia online enciklopédia alapítója pedig nem huny szemet a cenzúra felett - tudtuk meg az új médiára fókuszáló RE:aktivizmus konferencián.

Illegális filmletöltés, zenekalózkodás, szerzői jogsértés - valószínűleg ezek a szavak jutnak eszünkbe először, ha a fájlcserélőkből ismert peer to peer technológia nevét halljuk. Pedig a szellemi javak megosztása nem csak jogsértő, romboló módon lehetséges, hanem része lehet egy újfajta alkotó folyamatnak is.

Erről, vagyis a digitális kreativitás új formáiról is szó esett a pénteken és szombaton tartott RE:aktivizmus konferencián, amelynek fő témája az új média és a társadalmi, politikai, kulturális mozgalmak kapcsolatának feltárása volt. A rendezvényre ellátogatott Jimmy Wales, a Wikipédia ingyenes enciklopédiát megalkotó internetes vállalozó is.

Közösség készíti az enciklopédiát

A Wikipédia lényege, hogy az egyes szócikkeket maguk a felhasználók írhatják és szerkeszthetik. A felvitt információkat folyamatosan bővítik, javítják, és naprakészen tartják: a hibák korrigálásáról és a módisításokról a regisztrált, önszorgalomból dolgozó szerkesztők közössége dönt. Ugyan vannak viták az egyes tartalmakkal kapcsolatban, a módszer viszonylag nagy megbízhatóságot garantál. Az angol anyanyelvű online enciklopédia 2001 januárjában indult, és két éve létezik magyar változata is, amelyen e sorok írásakor majdnem 17 ezer szócikk található.

Wales az [origo] kérdésére elmondta: a kezdeményezés egy kis, "barátságos közösségként" indult, és szinte csak maguknak szerkesztették az enciklopédiát. A Wikipédia először 2001. szeptember 11-e után került az érdeklődés középpontjába: a sajtó akkor fedezte fel magának az oldalt. Az internetes lexikon tartalmáról általában elmondható, hogy teljesen naprakész, mivel szerkesztői rendszerint az aktuális eseményekhez kapcsolódó háttérinformációkat írják meg a szócikkekben.

Nincsenek tiltott témák

A tudásbázist bővítő internetezők legtöbbje lelkes amatőr, aki szabadidejében foglalkozik egy-egy témával, és Wales hangsúlyozta, hogy nem adnak terepet a szélsőséges nézeteket valló, önjelölt kutatóknak. A szócikkek csak olyan kutatási eredményeket tartalmazhatnak, amelyeket a megfelelő tudományos fórumon is publikáltak már, hangvételük pedig minden esetben tárgyilagos kell, hogy legyen, tiltott témák gyakorlatilag nincsenek.

Az olvasók legnagyobb részét a különböző internetes keresőportálok irányítják a Wikipédiára, és az olvasók mellett a szerkesztők közössége is folyamatosan gyarapszik - mondta el Wales. A kezdeményezés népszerűségének növekedése egyszerre előny és hátrány is, mivel a szerkesztők számának gyarapodásával egyre áttekinthetetlenebb a tudásbázis körül ügyködők köre, ahol már nem érvényesek a régi, kis közösség baráti légkörére jellemző viszonyok.

Mivel az enciklopédiát már több százezren szerkesztik világszerte, egyre fontosabb az oldalakra felkerülő anyagok jogtisztasága: ezért a felhasználók egy része azt ellenőrzi, hogy a már felkerült anyagok nem sértenek-e szerzői jogokat. Jimmy Wales elmondta, belátható időn belül a Wikipédia elsősorban szövegalapú szolgáltatás marad, bár képet, hangot és videofájlokat is fel lehet tölteni, ám a multimádiás fájlok közös szerkesztését egyelőre nehezen lehetne megoldani.

Könyvben is kiadják a Wikipédiát

Larry Lessig, a CC kiötlője

A Wikipédia üzemeltetői bizonyos internetes cégekkel ellentétben - mint például a Yahoo vagy a Microsoft - sohasem hunyászkodnak meg a cenzúra előtt. Az oldal anyagainak nagy részét a szigorú netes cenzúra alatt élő kínai internetezők is szabadon olvashatják, leszámítva bizonyos időszakos tiltásokat, például a Tienanmen-téri vérengzés évfordulóját.

Az online lexikon anyagát hamarosan nyomtatásban is megjelentetik, hogy internet-elérés nélkül is olvasható legyen, így szélesebb rétegekhez jusson el. A kötetbe a szerkesztők által legjobbnak ítélt szócikkek kerülhetnek majd be.

Néhány jog fenntartva

A re:Aktivizmus konferencia kiemelt kérdése volt a szerzői jog érvényesítése a digitális formában terjesztett tartalmak körében. Larry Lessig, a Stanford egyetem jogi iskolájának professzora egyenesen azt állítja: az amerikai jogrendszer - sok más országéhoz hasonlóan - egyenesen alkalmatlan arra, hogy kielégítse az internet és a digitális média korában elvárható követelményeket.

A Lessig által 2001-ben elindított Creative Commons (CC, tükörfordításban kreatív közjavak) nonprofit mozgalom éppen azt a célt tűzte zászlajára, hogy egy rugalmas szerzői jogvédelmi megoldást alakítson ki: a megszokott "minden jog fenntartva" helyett a "néhány jog fenntartva" védelmet kínálja. A szerző lemondhat bizonyos jogairől az alkotás "használói" (olvasói, nézői, el- vagy kiadói) javára: megszabhatja műve kereskedelmi felhasználásának, feldolgozásának és továbbadásának (másolásának, terjesztésének) módját. Érdemes kiemelni, hogy ha valaki már a CC-vel engedélyezte például fotója módosítás nélkül, nem kereskedelmi célra történő szabad felhasználását, ezt később már nem vonhatja vissza.

Lessig mögött a "meghódítandó" országok

A Creative Commons magyarországi indulása volt a konferencia szombat esti záróeseménye. Larry Lessig az esemény alkalmából tartott beszédében összefoglalta: a fogyasztói társadalom korában a kreatív alkotások eldobható kereskedelmi árucikkekként jelennek meg. A digitális formában létrehozott művek használata az internet korában egyenlő a másolással, ezért gyakorlatilag minden internetező egy sor törvényszegést követ el nap mint nap. A Creative Commons nem támogatja a kalózkodást, viszont szeretné elérni a szerzői jogi szabályozás megváltoztatását, hogy az rugalmasan alkalmazkodjon korunk követelményeihez, s mindig az adott ország jogi szabályozásához igazítják a licencet - akár bizonyos kompromisszumok árán is, amelyre például Magyarország esetében is szükség volt, bár néhány akadály még nem hárult el.

Illusztráció a CC-képregényből

A szervezet weboldalán bárki létrehozhatja a saját művei védelméhez kiválasztott licencet, melyet aztán belinkelhet világhálón publikált műve mellé. Az egyelőre csak angolul elérhető felület a hazai CC-csapat ígérete szerint nemsokára magyar nyelven is elkészül. A CC által felkínált négyféle védelmi feltételből 11-féle variáció állítható össze, amelyekről a felhasználó egy egyszerűsített, egy részletes és egy digitális leírást is kap. Ez utóbbit kifejezetten a webes kesresőszoftverek által értelmezhető formában tartalmazza a mű lehetséges felhasználásának paramétereit. Egyelőre csak a központi honlapon érhető el az a kereső is, mellyel az érdeklődők CC-licenccel felhasználható tartalmakat böngészhetnek át.

A CC-t szintén támogató Vályi Gábor (DJ Shuriken) szerint a hazai művészek körében is népszerű lesz az újfajta licenc, amely különösen a műveiket az interneten publikáló, ismertségre törekvő előadók számára lehet hasznos. Az első hazai kiadvány, amely a Creative Commons licenc alatt jelent meg, Larry Lassig saját könyve, a Szabad kultúra. A művet a nyomtatott formában való megjelenéssel egyidőben az internetről is ingyenesen letölthetővé tette kiadója.