Szimulátorok II.: vasútbolondok és bolond vasutak

Vágólapra másolva!
Az egyik játék igazi, de mégis inkább játék, a másik már-már olyan, mint az igazi: egy nappaliban is használható, illetve egy igazi mozdonyba épített vasútszimulátort mutatunk be cikkünkben.
Vágólapra másolva!

A fővárosi Vasúttörténeti Park mozdonyszimulátorát sokan ismerhetik, mivel némi pénzmag ellenében bárki kipróbálhatja, mi azonban ezúttal arra is kíváncsiak voltunk, hogyan működik, s miként valósították meg a masinát, ami nem egy szobában vagy tanteremben működik, hanem egy igazi mozdony vezetőfülkéjébe építették be. Eredetileg egy Nohab mozdonyban szerették volna kialakítani a szimulátort, később váltottak a Magyarországon a mai napig használatos (és a maga korában a legerősebb mozdonyként számon tartott) V63-as villanymozdonyra, melyet valószínűleg - ha névről nem is - látásból mindenki ismer.

Felvett vasútvonalak

Az ötletet végül egy négyfős csapat ültette át a valóságba - számolt be Dolgos Károly a kezdetekről. Egy gyakorlott mozdonyvezető - a szimulátor atyja, maga Dolgos -, egy informatikus-fizikus, egy filmtechnikus (aki szintén ötletgazdának tekinthető), valamint a mozdony egykori tervezője, egy villamosmérnök vágott neki a nem mindennapi feladatnak. A terv az volt, hogy a remízben álló mozdony ablaka elé vetítenek egy olyan filmet, amit előzőleg maguk vesznek fel egy mozdony vezetőállásából. A film vetítési sebessége pedig attól függ, hogy a szimulátor használója milyen sebességgel akar haladni.

Először tehát végig kellett utazni azokat a vasútvonalakat, melyeken a terv szerint később a szimulátorral játszó vendég haladhat. Egy másik mozdonnyal vágtak neki a több hónapos útnak. A mozdony vezetőálláshoz szerelt kamera vette az utat, és mivel egységes sebességgel kellett a filmet rögzíteni (lassítani, gyorsítani nem lehetett, hiszen az a szimulátor vezetőjének a feladata), ezért meglehetős lassúsággal cammogtak végig a kiválasztott tizenegy vonalszakaszon. Egyébként hasonló módszerrel készült el PlayStation 3-ra egy japán Railfan vonatszimulátor program is.

Forrás: [origo]
A V63-as mozdony szimulátornak öltöztetve (még több kép)

140-nel Rákosrendezőn át

Külön tudománynak bizonyult a kamera beállítása: egy ízben kicsit feljebb fordították útközben az optikát, azóta az egyik pályán folyamatosan az az érzése a játékosnak, hogy maga a vonat is emelkedőn halad, holott még csak egy domb sincs az adott szakaszon. Az utóbb összevágott filmeket (néhol ugyanis rövidíteni kellett rajta, hogy ne legyen végtelenül unalmas a hosszú, egyenes szakaszokon való haladás) Dolgos vitte haza, és otthoni videóján végignézve írta össze az informatikus feladatait.


Nézze meg kisfilmünket teljes képernyőn!

Játék közben ugyanis egy, a filmre montírozott jelző látható - amit már a számítógép tesz a képre - az adott pályaszakasznak, forgalomnak megfelelő jelzést mutatva. A szimulátor használatának körülbelül tízperces időszaka alatt szabályosan kell vezetni, a jelzéseket (így például a sebességkorlátozást) is betartva. Az elérhető legnagyobb sebesség 140 kilométer óránként, ami ugyan nem egy sinkanzen, de a mozdonyvezető szemszögéből igazi élmény.

Linux a háttérben

Hasonló szimulátor otthonra

A japánok kifejezetten vonatmániásoknak számítanak. A http://www.realrailway.com/ oldalon lehet böngészőn keresztül játszani, illetve hasonló, kamerával felvett szakaszon bóklászó vonat szimulátorát letölteni.

Az "irányítópult" maga a mozdony vezetőállása. minden műszer, visszajelző, kar eredeti, az igazi mozdonyvezetők is ezekkel irányítják a szerelvényeket. Fokozza az élményt, hogy fékezéskor ugyanúgy hallható a kieresztett levegő hangja, mint az igazi vasútnál. Noha maga a mozdony már nem működőképes, külön beépítettek egy kompresszort, hogy a "fékezéshez" legyen levegő. A videót kivetítőn keresztül játsszák egy, a vonat ablaka elé feszített vászonra. Ennél jobb minőségű filmet is láttunk már, de kétségtelen, hogy a teljesen eredeti környezet, a mozdony hatalmas mérete és részben igazi hangjai kárpótlást nyújtanak a kicsit szemcsés képért cserébe.

A szimulátor lelke nem látszik vezetés közben, de egy közönséges PC-ről van szó, ami vezérli az egész játékot. Érdekesség (logikus, de manapság ritkaságszámba megy), hogy a PC-n Linux operációs rendszer fut, erre írták az egész vezérlőszoftvert.

A 2003 óta működő szimulátoron jelenleg 11 vasútvonalat lehet bejárni, gyakorlatilag a legismertebb hazai pályaszakaszokat: a Vác-Nagymaros utat éppúgy, mint a Nyugati-Rákospalota-Újpest vonalat. Egyelőre nem tervezik bővíteni a repertoárt, hiszen egy-egy látogatás alkalmával egyébként is legfeljebb egy útra van idő: 15 perces szimulátorozásra van lehetőség, ennek ára 500 forint.

Kicsiben otthon is vonatozhat

A RailDriver Cab Controller nevű szerkezet egy mozdony vezérlőpultjának kicsinyített mása. Pont elfér az asztalon a billentyűzet helyén, és bizonyos szimulátorprogramokkal több-kevesebb tökéletességgel tud együttműködni, azaz: úgy lehet szimulátoron játszani, hogy az irányítás nem billentyűkkel és az egérrel, hanem egy mozdony kicsinyített vezérlőpultjával történik.

Maga a vezérlőpult egy létező mozdonytípus, az Amerikában ismert DASH-9-esét mintázza, de - mivel a szimulátorprogramban is sokféle mozdonyt vezethetünk - bármelyik típussal kompatibilis - kipróbáltuk századfordulós villamossal, gőzmozdonnyal, szuperexpresszel egyaránt. A pulton négy kar található - akárcsak a DASH-9-es mozdonyban: az irányváltó, a sebességszabályozó és a két fékkar.

A konzolon a mozdony irányításához használatos kapcsolók vannak inkább kéznél, például a kürt, éberségellenőrzés kontrollgombja, az áramszedő kapcsolója, a lámpa és az ablaktörlő többállású kapcsolói. Ezen kívül gyakorlatilag egy kész billentyűzetet építettek be az eszköz aljába: mivel a klaviatúra nincs a játékos előtt, ezért minden irányítógomb erre a konzolra került. Ott lehet tehát mindazt ki-be kapcsolni, ami nem a mozdonyt, hanem a játékot irányítja. Így a különböző nézetváltó gombok, az Escape, az Enter, és minden más, amire a játék használatakor szükségünk lehet, a konzolon sorakozik.

Játékélmény a köbön

Annak, akit egy kicsit is vonzanak ezek a nagytestű vasmonstrumok, nem kell bizonygatni, hogy a játékélményen mekkorát lódít, ha nem a billentyűzeten keresztül adagoljuk a sebességet, hanem egy, a valódi mozdony irányítópultjára kísértetiesen emlékeztető konzol karját kell tolni-húzni. A mozdonyvezető-érzést erősíti, hogy a konzolba beépítettek egy jókora mélynyomót: kellő hangerő esetén a dízelmozdony erőteljes hangja okozta dübörgést kézzel is lehet érezni a doboz oldalán, illetve az asztalon is (ami persze előrevetíti a családon belüli és a szomszédsággal való konfliktust is).

Ugyanakkor az is tény, hogy a különböző (egyébként a leírás szerint kompatibilis) szimulátorprogramok nem mindegyikével volt hajlandó együttműködni az irányítópult, s az is előfordult, hogy a program egyes mozdonyaival működött, másokkal, vagy éppen a kiegészítőprogrammal már nem. A kezelőpult szoftveres beállítgatása kis túlzással felér egy igazi mozdony nagyjavításával. Sajnos gyakran előfordult, hogy a vonat elindult ugyan, de megállítani nem tudtuk - ment bele a virtuális éjszakába a roppant hosszú szerelvény, mintha megbolondult volna.

Forrás: [origo]

Drága mulatság, nagy élmény

De amikor ment... A néhány hetes tesztidőszak során nem csak a mi, hanem a számos kollégánk fejében is megfordult, hogy a pályaválasztásnál mégiscsak a vasút mellett kellett volna dönteni. A nagy kedvenc egy kanyargós, emelkedő pálya volt, ami a virtuális Svájc hegyei közt vezetett: a sebességszabályzó kart soha egy pillanatra nem lehetett nem piszkálni, a pályára vonatkozó sebességkorlátozást és egyéb szabályokat azonban így sem sikerült soha betartani.

A konzolt egy lelkes hazai vasútbaráttól kaptuk kölcsön - aki maga nem csak használja, de forgalmazza is az eszközt. A nem éppen olcsó darabra (áfástul 53 ezer forint) eddig saját bevallása szerint is több érdeklődő, mint vásárló jutott. Fenntartva, hogy a beállítások terén mi sem voltunk túl magabiztosak, és hogy a nem működési jelenségek nem feltétlenül a konzol vagy a szoftver, hanem a képzetlen mozdonyvezető hibáiból adódtak, mégis csak megveszekedett addiktoknak ajánljuk.