A cseheknél lekörözték a zeneipart a kalózok

A világszerte eladott zenei CD-k közül minden harmadik kalózmásolat, ráadásul például a cseh és görög piacon tavaly több kalózlemez fogyott, mint legális - derül ki egy iparági tanulmányból.

A Nemzetközi Hanglemezipari Szövetség (IFPI) csütörtökön publikált felmérése szerint a zenei CD-k illegális másolatai mintegy 4,6 milliárd dolláros piaccal rendelkeznek, s a kalózlemezek különösen Kelet-Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában terjedtek el. A jogtalan másolatokból a világ harmincegy országában - köztük Csehországban Görögországban és Törökországban - tavaly többet értékesítettek, mint eredetiből. A szervezet felmérése alapján a legnagyobb felvevőpiacnak Kína bizonyult, míg a nyugat-európai térségben Spanyolországban kelendőek leginkább a másolt lemezek. Az illegálisan másolt zenei CD-k zömég Oroszországból, Pakisztánból és Indonéziából exportálták más országokba. Az IFPI adatai szerint egyébként Magyarországon a jogtalan kópiák aránya 25-50 százalékos a teljes eladásból.

Noha a zeneipar számára továbbra is súlyos problémát jelentenek a világhálós fájlcserélőkről ingyenesen letölthető tartalmak, továbbra is jelentős károkat okoznak az elsősorban fejlődő országokban működő kalóz-CD-gyárak, melyek tetemes mennyiségű kópiát képesek előállítani egy-egy frissen megjelent albumból - derül ki az IFPI közleményéből. Ugyanakkkor a tavalyi év során a korábbi esztendőknél alacsonyabb mértékben, mindössze 2 százalékkal bővült a zenekalózkodás mértéke: 2004-ben a szervezet adatai szerint 1,2 milliárd darab kalózlemez került eladásra körülbelül 4,6 milliárd dollár értékben , amely a teljes értékesítés 34 százalékát jelenti.

A legnépszerűbb az írható CD

Az IFPI statisztikáiból az is kiderül, hogy a kalózmásolatok készítői körében a hagyományos audiokazetták egyre kevésbé népszerűek: ezekből tavaly 2003-hoz képest 28 százalékkal kevesebbet - mintegy 390 millió darabot - adtak el, javarészt közel-keleti és afrikai országokban. Ezzel szemben nyomott, vagy hagyományos írható CD-ken terjesztették tavaly a hamisítvány albumok 74 százaléka, míg a zenei tartalmak közt DVD csupán 1 százalékos részesedéssel bír.

A jelentésben a szervezet azt is megemlíti, hogy a zenekalózok számára a legprofitábilisabb tevékenység a nagynevű szerzők még kiadatlan albumainak illegális terjesztése. Mindez azért bír nagy jelentőséggel, mert a szakértők szerint egy-egy új album eladásainak 75 százaléka a megjelenést követő három hónapon belül zajlik le. A hivatalos megjelenése előtt került ki például az internetre Eminem vagy az Oasis új albuma, s a kiadók az ilyen esetekben gyakran előrébb hozzák a megjelenést, hogy mentsék, ami menthető.

A jogtalan felhasználás mértékének kvázi stagnálását az IFPI szakértői azzal indokolják, hogy az elmúlt évben a magas kalózkodási rátával bíró mexikói, brazil, hongkongi, paraguay-i és spanyol piacokon a korábbiaknál keményebben lépnek fel a hatóságok a hamisítók ellen. Egyéb korábbi kutatásokhoz hasonlóan az IFPI tanulmányban is kapcsolatba hozzák a CD-hamisítókat a szervezett bűnözéssel: a jelentés szerint a nagy haszonkulcsú tevékenység űzői gyakran súlyosabb bűncselekményeiket - például fegyver- vagy drogcsempészetet - finanszírozzák a kalózkópiák értékesítéséből.