Hugo Gernsback, a zseni, aki megjósolta a jövőt

A Sci-fi írók ősatyja már száz éve feltalálta a távorvoslást. Zseni volt vagy holdkóros Hugo Gernsback?

Hugo Gernsback neve ma már szinonimája a sci-fi műfajának, hiszen a róla elnevezett Hugo-díj az egyik legrangosabb elismerés, amit a tudományos fantasztikum területén alkotó író megkaphat. Mint a műfaj egyik atyja, Gernsback nemcsak íróként, hanem technológiai úttörőként is elismert. Az általa alapított technikai magazinok nemcsak a korukban vezető szerepet játszottak, hanem olyan ötleteket is tartalmaztak, amelyek előrevetítették a jövőt. Azonban Gernsback találmányai között voltak rendkívül furcsa és megosztó elképzelések is, amelyek közül néhányat most megvizsgálunk.

Az 1884-ben Luxemburgban született Gernsback 1904-ben költözött az Egyesült Államokba, és nem kellett sokáig várni arra, hogy hihetetlenül innovatív ötletekkel rendelkező íróként érvényesüljön. 1908-ban Gernsback megalapította első magazinját, a Modern Electrics-et, a világ első, az elektronikával foglalkozó magazinját. 1913-ban elindította a The Electrical Experimenter című folyóiratot, amely az 1920-as években Science and Invention néven vált ismertté. 1919-ben pedig megalapította a Radio News című folyóiratot, a Television News pedig 1928-ban indult útjára, alig néhány évvel a televízió első kísérleti tesztjei után. És akkor még nem is szóltunk az általa indított sci-fi magazinokról, mint például az Amazing Stories, mely amerika legelső sci-fi magazinja volt.
Ezeknek a műszaki magazinoknak minden számában volt legalább egy cikk Gernsback tollából, és gyakran tartalmazott futurisztikus találmányokra vonatkozó ötleteket. Ezek egyszerűen a legérdekesebb, száz évvel ezelőtti ötletek közé tartoztak és most ezek közül szemezgettünk egy picit.

Izolátor

Ezen a képen például Gernsback „izolátornak" nevezett, az irodai zavaró tényezők kikapcsolására vonatkozó ötletét láthatjuk, amely a Science and Invention magazin 1925. júliusi számában jelent meg, és lenyűgöző pillanatképet nyújt a sci-fi úttörő elméjéről. Gernsback valóban úgy képzelte el, hogy egy új szerkentyű segíthet az embereknek a feladatra koncentrálni azáltal, hogy egyfajta izolációs kamrát hoz létre a fejük számára. Az első, az illusztráció szerint megépített sisak fából készült, kívül-belül parafával bélelték, végül filccel borították. A szemek számára három üvegdarabot illesztettek be. A száj elé egy terelőlap került, amely lehetővé teszi a légzést, de távol tartja a hangot. Az első konstrukció meglehetősen sikeres volt, és bár nem zárt ki minden zajt, körülbelül 75 százalékos hatékonyságot ért el.

Hugo Gernsback izolátor nevű "találmányának" rajza
Fotó: Science and Invention

Gernsback a továbbiakban kifejtette, hogy néhány módosítással olyan sisakot tudott építeni, amely az összes hang nagyjából 90-95%-át kiütötte. Az egyetlen probléma? Gernsback szerint körülbelül 15 perc elteltével a viselője „elálmosodott". A megoldás egy oxigénpalack hozzáadása volt, ami „megkönnyíti a légzést és jelentősen felélénkíti az alanyt".

Kis áramütések az éber irodai munkáért

Egyik bizarr ötlete az volt, hogy irodai alkalmazottakat ébren tartsanak kis áramütésekkel. Bár ez a gondolat ma már sokkolónak tűnhet (szó szerint), Gernsback hitt abban, hogy ez a módszer növelné a dolgozók hatékonyságát és éberségét. Az ötlet lényege az volt, hogy ennek az „alváskikapcsolónak" stimuláló hatásúnak kellett volna lennie, leginkább a dolgozót körülvevő levegőt pezsdítve. De a Gernsback által elképzelt készülék ugyanennek a személynek a székét is apró áramütésekkel bombázta volna. Azért nem rossz, hogy ez a találmány végül nem futott be túl nagy karriert.

Az aktív munkahelyi környezet csodája
Fotó: Science and Invention / Matt Novak

Teledaktil

A telemedicina a 2020-as évek elején került be a köztudatba, köszönhetően egy globális járványnak, amely életünk nagy részét az internetre terelte. És bár a távműtét még mindig nagyrészt a tudományos fantasztikum műve, Gernsback 1925-ben elképzelt egy olyan eszközt, amely lehetővé teszi az orvosi látogatást nagy távolságokból, jóval korábban, mint ahogy azt mások merték. 

Így nézett ki a távorvoslás Hugo Gernsback olvasatában
Fotó: Science and Invention / Matt Novak

Gernsback „Teledaktil”-nak nevezte azt a találmányát, amely lehetővé tette orvosok számára, hogy távolról megvizsgálják a betegeket. Ez a találmány előrevetítette a távgyógyítás és a távoli orvosi konzultációk lehetőségét.

Tudományos társkereső

Honnan tudhatjuk, hogy valaki az „Igazi"? Gernsback 1924-ben foglalkozott ezzel a kérdéssel egy olyan találmány ötletével, amely a romantikus vonzalom világába némi tudományt vitt volna. Gernsback négy különböző tesztet dolgozott ki, amelyeknek tudományosan kellett volna eldönteniük, hogy két ember összeillik-e egymással, köztük egy fizikai vonzódási tesztet, egy szimpátiatesztet és egy testszag-tesztet. Mindegyik teszt során az embereket gépekre kapcsolták, hogy meghatározzák, mit csinál a szívverésük, miközben egy megfigyelő végzi a tesztet.

A szerelem tudományos módszerekkel való vizsgálata is felmerült
Fotó: Science and Invention / Matt Novak

De a negyedik teszt volt vitathatatlanul a legfurcsább. Ezt hívták szimpátiatesztnek, és az volt a lényege, hogy valaki egy meglepetésszerű pisztolylövést adott le a levegőbe. Komolyan. Ha mindkét ember túlságosan megijed a lövéstől, akkor úgy tekintik, hogy túlságosan idegesek, és nem szabadna őket párosítani azon elmélet alapján, hogy az egyik embernek acél idegekkel kell rendelkeznie. Bár azért ez felvet néhány fura kérdést, köztük például azt is, hogy biztosan teljesen normális ember-e az, aki nem ijed meg, ha valaki mellette meglepetésszerűen elsüt egy fegyvert.

Gondolatrögzítő

Miután feltalálta az Audiont, a rádióban használt eszközt, amely lehetővé teszi a rádióhullámok sokszorosára erősítését, Gernsback arra gondolt, hogy ezt fel lehetne használni az ember gondolatainak rögzítésére.
Gernsback olyan feltalálóknak mutatta be ötleteit, mint Nikola Tesla, Greenleaf W. Pickard és Lee De Forest, akik láthatóan eleinte szkeptikusnak tűntek. Gernsback szerint azonban Tesla végül megbarátkozott a gondolattal, és azt mondta, hogy ez lehetséges.

Lehetséges, hogy végre sikerülhet nemcsak a gondolatokat pontosan olvasni, hanem minden mentális képet hűen reprodukálni

– mondta állítólag Tesla (Gernsback szerint).

Ma már persze a legkülönfélébb élvonalbeli fejlesztéseket látunk a „gondolatolvasás" világában, de ez is egy olyan ötlet volt, amely 1919-ben jóval megelőzte korát.

Az autogramküldő tévé

Ennek a „találmánynak” a gyakorlati jelentősége úgyszólván a nullával egyenértékű, de az ötlet igazán érdekes. Egy olyan tévéről beszélünk, ami képes lenne arra, hogy egy előadó által a műsor alatt (elején vagy végén) aláírt cetliket vagy róla készült fotókat automatikusan továbbítják ugyanazon a hullámhosszon, mint amit a műsorszolgáltató állomás használ; és néhány perc múlva megjelenik az otthoni készülékünk előtt az erre a célra szolgáló dián.

A távaláírásgyűjtő akár a FAX őse is lehetne
Fotó: Radio-Craft / Matt Novak

Nyilvánvaló ennek a szolgáltatásnak az előnye és hátránya is, hiszen még ma is sokan gyűjtögetik kedvenceik aláírt ereklyéit, ugyanakkor egy bármilyen módon elektronikusan átküldött és újra kinyomtatott aláírás már nem eredeti, így sokat nem adna érte egy valamirevaló rajongó sem.

Hugo Gernsback neve örökre összekapcsolódik a sci-fi műfajával, és talán legnagyobb hagyatéka a sokat vitatott és megosztó találmányokban és elképzelésekben rejlik. Bár néhány ötlete ma még mindig misztikusnak, sőt egyenesen hülyeségnek tűnik, nem lehet kétségünk afelől, hogy az ő gondolatai és elképzelései hozzájárultak a modern technológia és a sci-fi műfajának fejlődéséhez.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!