Az elmúlt évben a költségeiken faragni kívánt cégvezetők egy része messiásként tekintett a generatív mesterséges intelligenciára, első körben többek közt az online ügyfélszolgálatokon, az adminisztrációs munkákban, továbbá egyes belső folyamatokban kívánták bevetni azt, kiegészítve vagy lecserélve a megszokott emberi munkaerőt.
A kognitív tudományokkal és MI-kutatással foglalkozó Gary Marcus szerint mára eljött a kijózanodás ideje, jó ideje folyamatosan azt hallja a mesterséges intelligenciás felhajtásvonatra felült cégvezetőktől, hogy lenyűgöző a technológia, de képtelenek megbízható működésre bírni, így nem tudják használni azt a kívánt célokra.
Rumman Chowdhury MI-etikai szakértő az Axiosnak nyilatkozva megerősítette a helyzetet. „A fundamentális problémát az jelenti, hogy a generatív MI-s modellek nem információk elérésére, hanem azok szintetizálására szolgáló rendszerek” – mesélte, a szükséges további fejlesztések megvalósulásáig partitrükknek tartja azokat.
A sikertörténetnek nem titulálható korai rendszerek egyikét New York városa vetette be, a MyCity portálján keresztül tavaly ősz óta elérhető chatbotja a helyi törvényekről és előírásokról kérdezhető. Az ötlet remek, ám a The Markup nyomozása alapján a chatbot többek közt lakhatással és munkajogokkal kapcsolatos kérdésekben is csúnyán félreinformálhatja az érdeklődőket.
Olyan egyszerű kérdésekre ad hibás választ, mint például lehet-e készpénzmentes boltot üzemeltetni a városban, elveheti-e a dolgozó borravalóját a munkáltató, vagy kötelesek-e elfogadni lakhatási segélyben részesülők utalványait az ingatlanok bérbeadói.
Mindez nem jelenti azt, hogy a generatív MI nem lesz alkalmas a későbbiekben a kézenfekvőnek tűnő feladatok elvégzésére, de jelenleg még egyszerű kihívások esetén is csúnyán elvérezhet.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!