Egyre elkerülhetetlenebb a technológiai diplomácia az óriáscégek növekvő hatalma miatt

Egyre több európai ország veszi fel hivatalosan is a kapcsolatot az olyan nagy technológiai cégekkel, amelyek már befolyásosabbak, mint sok ország.

Évtizedekkel ezelőtt még csak sci-fi regények és filmek utópiáiban és disztópiáiban jelentek meg nagy technológiai konglomerátumok, amelyek határokon átívelve, régiókra vagy az egész világra vannak hatással tevékenységük révén. Azonban ez ma már a valóság.

Az Apple székháza a kaliforniai Cupertinóban egy kisvárosnál nagyobb és a cégnek több befolyása van a világra, mint sok országnak. Az ilyen cégek miatt fontos a technológiai diplomácia
Fotó: Getty Images

Az olyan úgynevezett Big Tech cégek, mint a Facebook, a Netflix, az Apple vagy a Google túlzás nélkül százmilliók, sőt akár milliárdok életére, gondolkodására és ízlésére vannak közvetlen befolyással. Az általuk létrehozott, sokszor mesterséges intelligencia technológiákra épülő social media-platformok, tartalomszolgáltató ökoszisztémák behálózzák az egész bolygót. És egyre több olyan kormány van, amely úgy gondolja, hogy ezt nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagyni. 

Színre lép a technológiai diplomácia

Dánia volt az első olyan európai ország, amely nagykövetet küldött a Big Tech-konszernek fészkébe, a Szilícium-völgybe, azzal a céllal, hogy közvetlen hatást próbáljon gyakorolni e holdingok működésére. A példájukat pedig mára többen követték.

A skandináv ország hivatalosan is bejelentette, hogy a döntésüket  az vezérelte, hogy lépést tartson azzal a befolyással, amivel a Big Tech-cégek rendelkeznek.

Ez azt jelenti, hogy a San Franciscóban létrehozott követség munkatársai rendszeresen találkoznak e vállalatok képviselőivel, amivel több céljuk van. Szeretnének információt szerezni az egyes fejlesztésekről, hogy képet kapjanak arról, hogy az információs társadalmakra a szoftverek, alkalmazások és szolgáltatások milyen hatást gyakorolhatnak. Valamint kimondott céljuk, hogy befolyást gyakoroljanak e konszernek működésére is, hiszen az ezekhez köthető platformok és megoldások például melegágyai lehetnek az online zaklatásnak, kémkedésnek. Azaz olyan nem kívánatos tevékenységeknek, online erőszaknak, amelyek az állampolgárokat veszélyeztethetik. 

Hogy ez mennyire nem volt elvetélt ötlet, azt jól mutatja, hogy a dánok techdiplomáciai kezdeményezése nem egyedi. Egy tanulmány szerint ma már  63 ország van jelen a Szilícium-völgyben valamilyen képviselettel, köztük az Európai Unió 27 tagállamának 24 országa. 

Országok és megavállalatok

Anne Marie Engtoft Meldgaard, a dán technológiai diplomata kifejtette, hogy jelenleg az új és feltörekvő technológiák vonatkozására kell összpontosítania. Szavai szerint a multinacionális vállalatok befolyással vannak a geopolitikára és konstruktívan kell együttműködni velük. Emellett konkrét célokat is megfogalmazott, hiszen az egyik fő feladatának jelölte meg, hogy ezeket az óriási tőkével rendelkező vállalatokat az Európai Unióba csábítsa. 

Viszont azt is fontos megjegyezni, hogy Dánia és a hozzá hasonló országok nem tárgyalhatnak egyedül például a mesterséges intelligencia szabályozásáról a technológiai holdingokkal, hiszen ez az unió felelőssége. Az egyedüli szakpolitikai terület, ahol a tagállamok saját törvényeket hozhatnak, az a kiberbiztonság. Ez ugyanis kivételként szerepel a Lisszaboni Szerződésben, azaz az EU alkotmányos alapját képező megállapodásban.

Ez a hozzáállás egyébként nem általános, hiszen vannak olyanok, akik pusztán kereskedelmi okokból nyitottak követséget a Szilícium-völgyben. Ilyen például Japán, amelynek kormánya az érdekeit nem a technológiai diplomácia útján próbálja érvényesíteni.

Mindenesetre a trend nyilvánvaló: ezek a hatalmas vállalatok megkerülhetetlenek, és erre a kisebb és nagyobb országoknak muszáj reagálniuk.

Hogy ez jó-e, az más kérdés, hiszen gazdasági társaságok révén e társaságokat nem az emberek és felhasználók jóléte, jobb élete, hanem elsősorban a profit mozgatja. Épp emiatt muszáj velük szorosan együttműködni, muszáj őket korlátok közé szorítani, és akár konkrét szabályozásokkal korlátozni a tevékenységüket is, ha erre okot adnak.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!