Ezt gondolják a magyarok az adataik védelméről

távkapcsolat, nő, laptop, egyedül, magányos
Young woman is sitting on her bed using a laptop.
Vágólapra másolva!
Tíz, a közösségi médiát használó magyarból nyolcan bizalmas információnak tartják a személyazonosítót és a bejelentkezési jelszavakat.
Vágólapra másolva!

A Sophos biztonsági cég felmérése szerint viszont csak minden negyedik válaszadó tartja az e-mail-címét annak. Kiderült, hogy a közösségi oldalakat használók közül az 55 év feletti felhasználók és a felsőfokú végzettségűek aggódnak leginkább adatvédelmük miatt. Ugyanakkor a válaszadók közel fele elismeri, hogy megosztotta a személyes adatait, amikor fiókot hozott létre egy üzletben, vagy feliratkozott egy hírlevélre, hogy kedvezményt kapjon a vásárláskor.

Inkább a nőkre jellemző, hogy kedvezményért cserébe megadják marketinges célokra az e-mail-címüket Forrás: Shutterstock

Milyen információkat tekintünk bizalmasnak?
A Sophos megkérdezte a magyar, lengyel és cseh közösségimédia-felhasználókat, hogy milyen adatokat tartanak bizalmasnak. A leggyakrabban megjelöltek a következők voltak a magyarok esetében: személyazonosító (84%), bejelentkezési jelszavak (78%), bankszámlaszám (69%) és lakcím (63%). Hasonlóan válaszoltak a Cseh Köztársaság és Lengyelország válaszadói.

A megkérdezett magyarok közel fele a telefonszámát (49%) és a magánéletével kapcsolatos információkat (48%) is megemlítette, például a napi tevékenységek és a látogatott helyek. A csehek körében ez az arány 63%, a lengyelek körében pedig 66% volt. A magyar közösségimédia-felhasználók 37%-a tartja a nevét és születési dátumát érzékenynek.

Csak minden harmadik magyar válaszadó (átlagosan 32%) tartja érzékeny adatnak az általa készített fényképeket és videófelvételeket (Lengyelországban 66%, Csehországban 69%), és minden negyedik az e-mail-címét. A vásárlási előzmények 19%-a számára bizalmasak, és valamivel kevesebb válaszadó (17%) jelölte meg a közösségimédia-fiókokhoz kapcsolódó játékok és szolgáltatások használatára vonatkozó adatokat is.

A közösségi média felhasználói közül a legidősebb (55–65 éves) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők törődnek leginkább adataik védelmével. A legfiatalabb korcsoportban (18–24 év) például csak 16% tartotta bizalmasnak a nevét és vezetéknevét, az 55 év feletti válaszadók körében ez a válaszadók felét (50%) jelentette. A főiskolát végzettek közül 10-ből 8-an (82%) a bejelentkezési jelszavakat is bizalmas adatnak tekintik. Az általános iskolai végzettségű válaszadók aránya, akik ugyanezt gondolják, lényegesen alacsonyabb, és 67%-ot tesz ki.

A felmérés rámutat, hogy milyen nagyok a különbségek a bizalmas adatok megítélésében.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy maga az e-mail-cím, amelyet sok helyen megosztunk, az online biztonság egyik kulcseleme. Az olyan személyes adatok, mint a személyazonosító, a jelszavak vagy a bankszámlaszám rendkívül értékesek a kiberbűnözők számára. A hackerek ezeket személyazonosság-lopásra és akár pénzügyi csalásra is felhasználhatják, aminek komoly jogi következményei lehetnek az áldozatra nézve, mondja Chester Wisniewski, a Sophos technológiai igazgatója.

Adatok kedvezményért cserébe
A lengyel, cseh és magyar közösségimédia-felhasználókat arról is megkérdezték, hogy hoztak-e már létre fiókot üzletben, iratkoztak-e fel hírlevélre vagy adtak-e meg születési dátumukat vásárlási kedvezményért cserébe. A válaszadók jelentős része igenlő választ adott.

Óriási különbség van aközött, hogy az eltérő generációk milyen adatokat tartanak egyáltalán bizalmasnak Forrás: Andrea Piacquadio / Pexels

A magyar válaszadók közel fele (46%) létrehozott már profilt üzletben kedvezményért cserébe. A magyar nők (51%) gyakrabban vallották ezt be, mint a férfiak (42%) és a felsőfokú végzettségűek (53%, 23 százalékponttal többen, mint a csak általános vagy középiskolát végzett válaszadók). Az összes megkérdezett csehek között 66%, Lengyelországban pedig 32% volt azoknak az aránya, akik fiókot hoztak létre az üzletekben.

A magyar felmérésben részt vettek ugyanilyen gyakran (45%) válaszolták, hogy megosztották e-mail-címüket a megvásárolt termék vagy szolgáltatás árának csökkentése érdekében.

Az előny itt is a nők (50%, férfiak 40%) és a felsőfokú végzettségűek (56%, az alapfokú végzettségű válaszadóknak csak 26%-a) körében volt. A hírlevélre való feliratkozást a kedvezmény érdekében a cseh válaszadók több mint fele (54%) és a lengyel válaszadók 45%-a is megerősítette.

Minden ötödik (21%) magyar közösségimédia-felhasználó felfedte születési dátumát, hogy kedvezményt kapjon. Hasonló arányt (23%) mértek Lengyelországban is. A csehek körében ez a válaszadók 40%-át érte el.

„Az üzletek gyűjtik és feldolgozzák a vásárlók adatait, beleértve az e-mail-címüket, személyes adataikat, vásárlási preferenciáikat és tranzakciós előzményeiket. Néha ezeket az információkat más vállalatokkal, például marketingpartnerekkel vagy elemző cégekkel is megoszthatják. Ezt gyakran az adatvédelmi irányelvekben írják le, ezért mindig érdemes elolvasni, hogy ki férhet hozzá az átadott adatokhoz" – magyarázza Chester Wisniewski.

„Tisztában kell lennie azzal, hogy nem mindig lesz ráhatásunk arra, hogy az áruházak által gyűjtött adatokat mire használják fel. Ezért mielőtt megadnánk az e-mail-címet vagy más érzékeny adatot, alaposan fontoljuk meg, hogy a kapott előnyök, például a vásárlásokból származó kedvezmények valóban megérik, hogy veszélynek tegyük ki magunkat" – tette hozzá.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!