Minden kezük ügyébe esőt lopnak az NFT-s csalók

Icon images - 2020 CRIMINAL banknotes earnings steal feature characteristic banks assets euro bills CRIME THEFT payment swags armed euros mixed bank robbery pre procurement crime FRAUD robbery pistol money market saved CURRENCY WI BANK deed SAVER WEAPON S
Bamberg, Germany July 13th, 2020: Symbolic images - 2020 Several thousand euros in cash with the values of 500 euros, 200 euros, 100 euros and 50 euros lie on a laptop that is on a table. Cybercrime, cybercrime, | usage worldwide
Vágólapra másolva!
Egy közismert grafikus portfóliójában lévő képeket is folyamatosan árulják.
Vágólapra másolva!

A borítékolhatónak megfelelően rávetették magukat az NFT-k adására és vételére kitalált piacterekre az internetes csalók, tömegével árulják illegálisan mások szellemi tulajdonait, hogy remélhetően halálra keressék magukat. A helyzetről a napokban Liam Sharp is panaszkodott, a többek közt a DC Comics képregénykiadónak is dolgozott grafikus egymás után kapja az értesítéseket a portfóliójának mutogatására használt DevianArt portáltól, hogy más piactereken ismeretlenek árulják a grafikáit.

A kép csak illusztráció Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Fotostand / K. Schmitt

A kérdéses piacterek lehetővé teszik a visszaélések jelentését, amit Sharp meg is tett, de elképesztően lassan őrülnek a malmok. Ez részben a bejelentések nagy számának lehet betudható, mostanra egyes csalók látszólag teljesen automatizálták a lopást, nem kézzel hozzák létre az eladásra kínált NFT-ket.

További abszurdum, hogy az NFT-k létrehozóinak semmilyen módon sem kell igazolniuk az áruba bocsátott tartalmak tulajdonjogát a piactereken, de a lopás bejelentésekor a jogtulajnak bizonyítania kell a visszaélést.

Az NFT-s lopás jogi szempontból is felettébb érdekes ügy, ugyanis technikailag az NFT-kbe nincsenek beleágyazva az ellopott tartalmak, csak egy rájuk mutató internetes linket tartalmaznak. Emellett az NFT-k megvásárlása nem ad a vevők számára klasszikus értelemben vett tulajdonjogot sem, így például nem teheti meg azt a vásárló, hogy egy NFT formájában megvett grafikát a sajátjának mondva azt posztereken vagy pólókra nyomva forgalmazza.

Mindez pedig felveti a kérdést, hogy egyáltalán megvalósul-e a szerzői jogsértés, vagy csak szimpla csalásról van szó.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!