Ezek történtek ezen a 22. héten - a múlt évszázadban

2020.05.31. 20:30

Új sorozatunkban összegyűjtjük azokat a fontos esemélnyeket, melyek az év ezen hetére estek valamikor a múltban és amelyek jelentősen befolyásolták a technológiai univerzumot, a felhasználói szokásokat, valamint a különféle technológiák, termékek fejlődését. Tehát azokat a mérföldköveket, amelyek alapvetően változtatták meg az életet, és amelyek ezáltal komoly hatást gyakorolnak most is mindennapjainkra.

Az első internet konferencia - 1994. május 25.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) ezen a napon tartotta az első olyan konferenciát, amelynek központi témája a World Wide Web, azaz a világháló volt. A konferencián a tudósok azt vitatták meg, hogy hogyan használhatják az internetet arra, hogy a szervezet tagjai könnyedén elérhessék egymás eredményeit, kutatásait, méréseit a világon bárhonnan annak ellenére, hogy eltérő számítógépeket, operációs rendszereket és szoftvereket használnak. Tehát milyen rendszert kell ennek érdekében kialakítani és milyen adattárolási protokollokat alkalmazni. Bár a konferencia szervezői csak a CERN tagjaira fókuszáltak, nem is sejtették, hogy olyan problémákat vetettek fel és oldottak meg, amely módszerek pillanatok alatt elterjedtek, és olyan szabvánnyá váltak, amely milliók, nem sokkal később pedig tíz- és százmilliók (azaz az internethasználó szervezetek, cégek és hétköznapi emberek) tevékenységére volt óriási hatással.

Bill Gates kiáltványa - 1995. május 26.

Bill Gates a nyolcvanas-kilencvenes években sikerre vitte a Microsoftot, és a világ egyik legnagyobb (tech) cégévé tette. A kilencvenes évek közepén a konszern erősebb volt, mint valaha, azonban Gates nagyságát jól jelzi, hogy ekkor is képes volt észrevenni a rést a pajzson. Rájött, hogy a Microsoft elmulasztotta kihasználni az internetben rejlő lehetőségeket, és 1995. május 26-án közzé tette cégen belül kiáltványát, az Internet Árapálya címmel.

Bill Gates kiáltványa megváltoztatta a Microsoft jövőjét.

Ebben kifejtette, hogy az internet a legfontosabb dolog ami a számítástechnikai iparágban történt a személyi számítógépek (PC) megjelenése óta, és a Microsoftnak a jövőben minden erejét arra kell koncentrálnia, hogy elmozduljon az web alapú szolgáltatások, szoftverek irányába. Az eredményét ismerjük, a Microsoft termékei továbbra is ott vannak rengeteg számítógépen, és a webet aktívan használó szoftvereikkel nap, mint nap találkozhatunk.

Megszületik a GIF - 1987. május 28.

A CompuServe nevű cég 1987. május 28-án mutatta be új Graphics Interchange Format nevű új digitális képformátumát, amely GIF néven vonult be a köztudatba. A kevés helyet foglaló GIF kezdeteben a színkorlátozások miatt nem volt képes a fényképek reprodukálására, de az egyszerűbb képek, ábrák, logók visszaadására tökéletesen alkalmas volt, ráadásul lehetővé tette mozgóképek (ún. animgif) létrehozását. Az évek során rengeteget fejlődött, már jó képminőséget produkál, és ma is nagyon népszerűnek számít.

Newton él! - 1992. május 29.

Az Apple mindig is az egyik legújítóbb szereplője volt a számítástechnikai szektornak. Ám amivel cég 1992. május 29-én előállt, arra senki nem számított. A cég ugyanis bemutatta a világ első hordozható táblagépét, a hálózatra történő csatlakozást is támogató Newton fantázianevű eszközt.

Az Apple Newton megelőzte a korát.Forrás: Origo

A monokróm kijelzővel ellátott, forradalmi Newton annyira megelőzte korát, hogy nem is tudták igazából kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. A Newton nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de számtalan benne alkalmazott megoldás felbukkant később a cég más sikeresebb termékeiben.

Kiadványgyártás az irodában - 1985. május 29.

Ma már szinte elképzelhetetlen, de korábban egy-egy nyomtatott kiadvány elkészítéséhez egyszerűen nem volt elég egyetlen iroda. Ezt a munkafolyamatot változtatta meg örökre a Kodak által piacra dobott Ektaprint nevű digitális kiadványkezelő rendszer.

Ez a masina lehetővé tette a szöveg bevitelt, a szöveg- és képszerkesztést, egy dokumentum vagy kiadvány összeállítását és kinyomtatását. Az Ektaprintben a Sun Microsystems által tervezett szoftver dohogott, a nyomtatót a Canon szállította, a Kodak pedig összerakta a masinát. Az ára 50 000 dollár volt, ami akkoriban is horror összegnek számított, viszont a koncepció életképesnek bizonyult. Ma is árulnak hasonló céllal készülő, de persze jóval fejlettebb eszközöket, amelyek segítségével bárki akár az otthonában összerakhat komplett kiadványokat.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!