A világ legnagyobb, évtizedes technológiai harcai

Minden iparágnak megvannak a maga, sokszor évtizedes párharcai a legnagyobb szereplők között, melyek újra és újra kiújulnak, vagy éppen el sem tűnnek. A technológiában meg persze ez hatványozottan igaz, ahol komoly rajongói táborok sorakoznak fel egyik vagy másik fél mellett, akik ráadásul hajlandóak napokat sorban állni egy-egy új termékért, vagy éppen több ezer karakteren keresztül szidni a másik felet internetes fórumokon. Nézzük meg most néhányat ezek közül a klasszikus párharcok közül!

Windows és Mac

Vagy szinte mondhatnánk azt is, hogy a PC és a Mac párharca ez, és habár egy számítógép felépítése, külseje mindenképpen fontos tényező, a felhasználók többsége vélhetően leginkább a rajtuk futó operációs rendszerhez ragaszkodik, hiszen a szokás nagy úr, és nem éppen egyszerű átállni egyikről a másikra.

A két tábor rajongói között a vita évtizedek óta tart, és jellemzően két érv szokott előkerülni: míg a Windows engedi mélyebben belenyúlni a felhasználót a rendszerbe, addig a Mac jóval zártabb, cserébe viszont egyszerűen használatóbb és stabilabb.

Végső soron mindkettőnek megvan a maga központi tábora: a kiváló szoftvereknek és környezetnek köszönhetően a Mac leginkább a kreatív szakemberek, grafikusok, filmesek körében vált rendkívül népszerűvé, míg a Windows a programozók és a játékosok hazája.

Forrás: Origo

Microsoft és Apple

Tulajdonképpen a Windows és a Mac párharca kiterjeszthető a mögöttük álló két nagyvállalat eposzi küzdelmére, ami egy időben csak a számítógépek és operációs rendszerek frontján zajlott, aztán átterjedt a telefonokra és tabletekre. És habár a telefonok tekintetében a Microsoft nagyott bukott, az Apple pedig a világ egyik legértékesebb vállalata lett az iPhone-nak köszönhetően, a Microsoft viszont a mai napig uralja a PC-s piacot, ahol a Macnek még mindig csak egy kis szelet jut.

Nem szabad elfelejteni persze, hogy egy ideig a két cég még dolgozott is együtt: a Microsoft fejlesztett szoftvereket az Apple II nevű masinára, azonban két fél üzleti kapcsolata némileg megromlott, miután összekaptak az első, grafikus felülettel ellátott operációs rendszeren. Steve Jobs ugyanis azt állította, hogy Bill Gates lekoppintotta a MacOS felületét, és így hozta létre a Windowst.

Gates azonban rámutatott, hogy valójában az első grafikus felülető rendszert a Xerox alkotta meg, és az egész olyan, mintha mindkettejük mellett ott lesz volna egy gazdag szomszéd, ahova ő be akart törtni, hogy elloipja a tévéjét, de azt látta, hogy Jobs már ezt megtette előtte.

Forrás: Origo

iOS és Android

A világ két uralkodó mobilos rendszere között zajló vita nagyon hasonló ahhoz, amiit a Windows és a MacOS esetében tapasztalhatunk. Az Apple-rajongók igyekeznek rámutatni, hogy az iOS milyen gyors, stabil és egyszerűen kezelhető, tehát egyszerűen "csak működik", míg az Android kedvelői a testreszabhatóságot értékelik, és persze az Android több lehetőséget ad a profi felhasználóknak arra, hogy birizgálják a rendszert.

Meg kell hagyni persze, hogy az Android korai időszakában tényleg eléggé problémás volt, ezek többsége azonban mára elmúlt, és alapvetően egy szintén gyors, egyszerűen kezelhető rendszerré fejlődött. Persze azt is meg kell jegyezni, hogy az igazán sima működéshez nem árt egy erősebb hardverrel szerelt készülék, míg az iOS legújabb változatai is többnyire simán futnak még a régebbi iPhone-okon is.

Maguk a telefonok persze egy külön kérdéskört jelentenek, ahol az látszik, hogy az egykori innovátorból az Apple inkább piackövetővé vált, és rendre évekkel később jelenik meg olyan újdonságokkal, mint az OLED kijelző, a hátlapon elhelyezkedő több kamera, a dual-SIM támogatás, vagy éppen a képernyőbe épített ujjlenyomat-olvasó, ami a mai napig hiányzik.

Forrás: Origo

PlayStation és Xbox

Ennek a párharcnak egykor a PlayStation mellett a Nintendo lett volna a másik főszereplője, azonban már több konzolgeneráció óta láthatóan megváltozott a helyzet. A legjobb grafikára és technológiai újdonságokra vágyó felhasználók ma már a Sony és a Microsoft konzolja közül választanak, míg a Nintendo szépen kivonta magát ebből a rendkívül költséges öldöklésből, és elkezde a maga útját járni.

És habár amikor a Microsoft először bejelentette, hogy beszáll a konzolos bizniszbe, sokan azt jósolták, hogy a cégóriás a rengeteg pénzével egyszerűen letarolja majd a Sonyt, ez a mai napig nem jött be. Az amerikai cég egyedül az Xbox 360-nal tudott közel kerülni a döntetlenhez, hiszen ez egy évvel hamarabb jelent meg, mint a sokat késett és drágán kiadott PlayStation 3, de a generáció végére a Sony masinája így is győzött az eladások tekintetében.

A jelenlegi generációban pedig helyreállt a korábbi rend: a PlayStation 4-ből több mint kétszer annyit adtak el, mint az Xbox One-ból. A Microsoft viszont nem adja fel, a csata idén folytatódik, hiszen érkeznek az új generációs konzolok, a PlayStation 5 és az Xbox Series X.

Forrás: Origo

Intel és AMD

Rengeteg a hasonlóság a két nagy chipgyártó óriás között. Mindkettőt az 1960-as évek végén alapították, és mindkettő főleg processzorok tervezésével vált híressé. Habár az évtizedek alatt sokan próbálkoztak hasonlóval, végül eljutottunk odáig, hogy ha ma bármilyen PC-t, laptopok vásárolunk, abban vagy Intel, vagy AMD processzor ketyeg majd.

Érdekes módion a két cég eredetileg jó kapcsolatot ápolt: az IBM-nél ugyanis elvárás volt, hogy amit csak lehet, legalább két különböző gyártótól szerezzen be, így a cégóriás nem támaszkodhatott csak az Intelre, ha processzorokról volt szó. Éppen ezért az Intel licencelte saját architektúráját és processzorterveit az AMD számára, ami így tulajdonképpen az Intel processzorainak "klónjait" kezdte el gyártani.

Később aztán a két fél kapcsolata megromlott, és hosszú évek pereskedését követően elváltak útjaik, így az AMD teljesen saját processzorok tervezésébe fogott bele, de mivel az Intel processzorainak alapját képező x86-os architektúra licencét megőrizték, így egy az egyben versenyre tudtak kelni régi barátukkal, hiszen minden program, ami futott az Intel központi egységein, az futott AMD-n is. És habár az utóbbi évtizedet az Intel dominálta a Core-jelzésű termékeivel, az AMD az utóbbi időben főnixként támadt fel, és tarolja le a piacot éppen a kiválóan sikerült Ryzen processzorokkal.

Forrás: Origo

AMD és Nvidia

Ahogy a központi processzorok terén is két gyártó termékei közül választhatunk, úgy nincs több lehetőségünk a grafikus kártyák területén sem. A Radeon és a GeForce közötti párharc szintén hosszú-hosszú évekre nyúlik vissza, ráadásul eredetileg nem is az AMD és az Nvidia között dúlt, hanem az ATI és az Nvidia között.

Az ATI egy rendkívül jól működő, nagyon innovatív kanadai gyártó volt, ami a grafikus kártyáival folyamatosan képes volt méltó ellenfelet állítani az Nvidiának. Végül aztán az AMD felvásárolta a céget 2006-ben, amivel két legyet akartak ütni egy csapásra: odapörkölni az Intelnek, ami nem foglalkozott grafikus chipek, csak processzorok gyártásával, és egyben elindítani egy folyamatot, melynek végén a processzorokat egyesíteni lehet majd a grafikus egységekkel.

Végül, ha PC-s fronton annyira nem is, de a konzolok tekintetében mindenképpen bejött az AMD számítása, hiszen most már mind a PlayStationhöz, mind pedig az Xboxhoz ők szállítják a grafikus egységekkel egybeépített központi processzorokat.

Forrás: Origo

Chrome és Firefox

Az internetes böngészők területén az Internet Explorer egyeduralma sokáig megkérdőjelezhetetlen volt, főleg azon egyszerű ok miatt, hogy eleve ott volt a Windowsban, annak kiirthatatlan részeként. A Microsoft viszont egy jó ideig alig-alig fejlesztett valamit a saját böngészőjén, ami lehetőséget adott arra, hogy a konkurensek egyre inkább betörjenek a piacra.

A több szolgáltatásra és kényelmesebb kezelésre vágyó felhasználók olyan alternatívák közül választhattak, mint az Opera, a Mozilla, majd később a Mozilla által készített Firefox, és persze a Google-féle Chrome. Mára a számítógépes böngészős fronton messze egyeduralkodóvá vált a Chrome, a Firefox pedig egy jó ideig úgy tűnt, hogy teljesen elsorvad.

Ez azonban az utóbbi években megváltozott, és a fejlesztők alaposan följavították és átalakították a Firefoxot, ami jobb mint valaha. Mindent tud, amit manapság egy böngészőnek tudnia kell, ráadásul sokkal, de sokkal kevesebb memóriát fogyaszt, mint a Chrome. Cserébe viszont a Chrome mellett szól, hogy kényelmesen integrálódnak bele a Google szolgáltatásai, melyeket sokan nap mint nap használunk.

Forrás: Origo