Bemutatjuk a mobiltechnológia fejlődését a 0-tól az 5G-ig

A Vodafone 5G hálózatának bemutató kamionja.

Már világosan látszik, hogy az új, ötödik generációs mobilhálózati technológia, az 5G terjedését még egy világjárvány sem tudja leállítani. 2020 a koronavírus ellenére az 5G éve lesz, egyre bővül a hálózatok, szolgáltatások és kompatibilis eszközök száma.

De hogy és honnan jutottunk idáig? Visszanéztünk a múltba, hogy végigkövessük ezt az evolúciós folyamatot, amely az elmúlt néhány évtizedben végigkísérte életünket.

0G

Közvetlenül az első világháború után jelent meg az üzleti világban, a civil életben az a vezeték nélküli telekommunikációs technológia, amelyet később "0G"-nek neveztek el.

Ennél a már kiépített, vezetékes telefonrendszerekhez csatlakoztak az egyes készülékek rádióhullámok segítségével, kábelek használata nélkül.

Mindez pedig azt jelentette, hogy a 0G-hez nem kellett új hálózatot kiépíteni, ebben mindenképpen különbözik későbbi, cella alapú mobil rendszerektől.1946-ban a Bell és a Motorola mutatta be első ilyen, Mobile Telephone Service névre hallgató megoldását az USA-ban. 1952-ben debütált Nyugat Németországban a hasonló elven működő A-Netz, majd 1959-ben a britek is színre léptek egy ilyen szolgáltatással.

A második világháború utáni vezeték nélküli telefonok az úgynevezett 0G technológiát használták. Forrás: Motorola

Természetesen a keleti blokk sem maradt le, hiszen a szovjeteknél az Altai, a cseheknél pedig az AMR nevű rendszer működött, ellátva a szövetséges országokat ezzel a szolgáltatással. A fejlődés a 0G esetében lassú volt, évtizedek alatt jutottak el például az automatizációig, azaz, hogy már nem telefonkezelőknek kellett manuálisan kapcsolgatni a vonalakat.

1G

1979-ben Tokióban mutatkozott be a Japán Telegráf és Telefonszolgáltató Vállalat jóvoltából egy totálisan új telekommunikációs technológia. Ez volt a világ első 1G mobilhálózata, amely a korábban sosem alkalmazott cella alapú rendszerre épült. Ennek lényege az volt, hogy egy bizonyos területet lefedtek adótornyokkal, amelyek továbbították az analóg rádió jeleket egymásnak egyik féltől a másikig. Tehát a telefonáláshoz már nem a hagyományos telefonvonalakat használták, hanem ezt a mátrix alakzatra épülő szisztémát. Az előnye a 0G-hez képest, hogy egy időben sokkal több felhasználót tudott kiszolgálni, és sokkal nagyobb területen lehetett használni a vezeték nélküli mobiltelefonokat. Az 1G esetében az adatátviteli sebesség 2,4 kbit/s volt, aminek köszönhetően a számítógépek közötti kapcsolattartásra is lehetett használni, igaz csak nagyon-nagyon korlátozottan.

A 2008-as CES-en mutatja be viccesen a Motorola vezére, Ed Zander a 1980-as évek menő telefonját Motorola DynaTAC 8000-et. Forrás: Getty Images/2007 Getty Images/Ethan Miller

Az 1G annyira bevált, hogy nem sokkal később már különféle szolgáltatóknak köszönhetően megjelent a fejlett világban. Azaz Európában, Ausztráliában, Észak-Amerikában, valamint egyes közel-keleti és távol-keleti országokban.

Az 1G technológiát egyébként meglepően sokáig használták: az utolsó ilyen rendszert 2017-ben kapcsolták le a Oroszországban.

2G

A második generációs mobilhálózat, azaz a 2G elődjétől eltérően már nem analóg, hanem digitális technológiára épült. Ennek köszönhetően egy ugyanolyan felépítésű, ugyanannyi bázisállomást hálózat jóval több felhasználót tudott kihasználni, megjelent a titkosítás lehetősége, valamint olyan kiegészítő szolgáltatások bukkantak fel, mint az SMS, amely forradalmasította az emberek közötti kommunikációt.

Az első 2G hálózatot Finnországban állították üzembe 1991-ben, és nem sokkal később a világ számos más pontján is megjelent.

A 2G volt, amely alapjául szolgált a globális mobilrobbanásnak, és sokáig állta a sarat, kiszolgálva a folyamatosan növekvő felhasználói számot, bár tény, hogy a kapacitásbeli hiányosságai az ezredfordulóra már egyre gyakrabban kiütköztek.

3G

Az 1998-ban bemutatott 3G, azaz 3. generációs mobilkommunikációs, vezeték nélküli technológia nagy ugrást jelentett az adatátviteli sebesség terén. Ugyanis maximum 2 mbit/s sebességgel volt képes továbbítani az adatokat, így alkalmassá vált arra, hogy számítógépes modemek is használhassák. Azaz már lehetett vele képeket, dokumentumokat, chat üzeneteket és videókat is továbbítani értékelhető tempóban. Emellett értelemszerűen egy-egy állomás a korábbinál több egyidejű felhasználót volt képes kiszolgálni.

A 3G korszak egyik jellemző telefonja az iPhone volt. Forrás: AFP/Kay Nietfeld

Ez pedig egyre fontosabbá vált, hiszen az ezredforduló után a mobiltelefon tényleg tömegcikké vált, hazánkban is milliók rendelkeztek már ilyen eszközökkel. A 3G megjelenését követően már nem okozhatott problémát, ha valaki egy zsúfolt pályaudvaron vagy reptéren szerette volna használni a telefonját. Persze extrém esetekben, például a fesztiválokon előfordult, hogy a rendszer "betelt", emiatt vagy eltűnt a térerő vagy egyszerűen nem lehetett hívást kezdeményezni.

Az első 3G hálózatokat 2001-ben helyezték üzembe, és számos közülük mind a mai napig működik.

4G

A 3G elterjedésével párhuzamosan elterjedő okostelefonok megmutatták, hogy mire is van szüksége az emberiségnek: nagy sebességű és stabil adatátviteli technológiára, amelynek révén többféle eszközzel, gyakorlatilag bárhonnan rá lehet kapcsolódni a világhálóra. Ennek szellemében született meg 2009-re a 4G technológia, amelynél az elméleti adatátviteli sebesség már elérte a 140 mbit/s-t. Ez pedig biztosította nagy méretű állományok szinte azonnali továbbítását, valamint nagy felbontású filmek, videók, vagy zeneszámok online streamelését, azaz közvetítését. A 4G elterjedésével a hagyományos telefonálás mellé egyre inkább felzárkóztak az egyéb funkciók, így mostanra a beszéd alapú kommunikáció csak egy a szolgáltatások közül.

Egy informatív ábra a technológia fejlődéséről. Forrás: Telekom

A 4G a nagy sebesség, és a csökkenő válaszidő mellett előrelépést jelentett abban is, hogy egy-egy bázisállomás vagy torony mennyi kapcsolódó berendezést képes kiszolgálni. Ez tette lehetővé a komplex okos rendszerek megjelenését és elterjedését. Így ma már ott tartunk, hogy egy háztartásban vezeték nélküli kapcsolatban állhat egymással a hűtő, a tv, a porszívó, a villanykörte, légkondi és a lámpakapcsoló is akár. Jelenleg itt tartunk most, a 4G korában élünk, ám már bemutatkozott az az eljárás is, amely arra hivatott, hogy nyugdíjba küldje ezt az eljárást, és a 4G-t használó eszközöket.

5G

Mindez pedig az 5G, amelyet a világ néhány pontján már bevezettek, többek között Budapest és Zala megye egyes részein is elérhető már. Az 5G sosem látott sebességet (akár 20 gigabit/s), kisebb válaszidőt (<1 ms) szavatol, úgy, hogy sokkal-sokkal több eszköz kapcsolódása megoldott. Mindez pedig azt jelenti, hogy jöhetnek az ultranagy felbontású tartalmak a tévékre és a számítógépekre, működhetnek a csúcsgrafikájú felhőalapú játékok, amelyekhez nem kell saját konzolgép. Emellett elképesztően komplex okos rendszerek megalkotására nyílik lehetőség.

A Vodafone 5G hálózatának bemutató kamionja. Forrás: Vodafone

Az 5G ráadásul sokkal kevesebb energiát igényel, ami nagyobb üzemidőt szavatol. 2019 végén azt jósolták, hogy 2020-ban nagyon felgyorsul az 5G terjedésének üteme, de a járvány miatt módosították a terveket.

De ettől függetlenül a mobilgyártók egymás után dobják piacra 5G eszközeiket, befutottak az első 5G képes laptopok, készülnek az olcsóbb 5G kompatibilis chipsetek, és a hálózatok kiépítése sem állt le.

6G?

Mint látható körülbelül 10 évente lép színre a mobiltechnológia egy-egy új generációja. Még csak most kezdik bevezetni az 5G-t, de már látni, hogy a fejlesztések nem állnak le, hiszen dolgoznak a 6G-n. Az evolúció tehát tovább tart, a határ pedig csak a csillagos ég!

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!