A 2010-es évek legnagyobb, legkínosabb technológiai kudarcai

evtizedbaki
Vágólapra másolva!
Lassan elköszön a 2019-es év, ezzel pedig elmúlnak a 2010-es évek, ez az időszak pedig nem volt semmi a technológia világában - mind az innovációkat, mind pedig a kínos termékeket, bukásokat, bakikat tekintve. Most az utóbbiakkal foglalkozunk, vagyis azokkal a dolgokkal, amik nem igazán jöttek be a technológiai óriásoknak 2010 és 2020 között.
Vágólapra másolva!

Samsung Galaxy Note 7

A 2016-ban megjelent Galaxy Note 7 egy kiváló készülék volt, azonban az augusztusban piacra került telefonról szeptemberre kiderült, hogy legalább 35 különböző alkalommal kapott lángra - és ez csak, amiről akkor értesültünk. Ezt követően egyre többen számoltak be arról, hogy az újonnan megvásárolt több százezer forintos telefonjuk véletlenszerűen elfüstöl vagy kigyullad.

A dolog odáig fajult, hogy egy repülőn történt tűzeset után bizonyos légitársaságok kitiltották a készüléket a járataikról, vagy azokat csak kikapcsolt állapotban lehetett szállítani. A Samsung gyorsan beismerte a hibát, és visszahívta a telefonokat, majd azokat kicserélte egy másik modellre, így ha a Note 7-et nem is, de legalább a cég reputációját sikerült megmenteni. A Note-sorozat azóta is kiváló, minden új modellje nagy sikert arat, nem véletlenül. A Samsung életében azóta nem történt ilyen jelentős hiba, kivéve...

Forrás: Origo

A Samsung Galaxy Fold első példányai

A Samsung Galaxy Foldot, az első összehajtható kijelzős telefont, aminek az első példányait a gyártó kiküldte a világ legnevesebb technológiai újságíróinak, és azok sorra romlottak el. A Samsung először azt mondta, hogy nem kellene eltávolítani a képernyővédő fóliát, az ugyanis a kijelző szerves részét képezi, csak egyrészt erről előre nem tájékoztattak senkit, másrészt pedig olyan tesztelőknél is elromlott a képernyő, akik nem vették le ezt a réteget.

A Samsung ezt követően hónapokkal eltolta a Galaxy Fold piacra kerülését, és csak nem olyan rég jelent meg a végleges változat, ami viszont szerintünk remekül sikerült, tesztelőnknek kifejezetten tetszett, hogy összecsukva a klasszikus Nokia kommunikátorokra emlékeztet, és jól illeszkedik a nagy kezeibe. A dél-koreai gyártó tehát ismét helyre tudta hozni a hibáját, de ez az egész fiaskó minden bizonnyal nem tett jót az összehajtható telefonokkal kapcsolatos bizalomnak.

A hozzánk került végleges példány már remek volt, az első darabokkal viszont küszködtek a tesztelők az év korábbi szakaszában Forrás: Origo

Windows Phone

A Microsoft rájött, hogy nagyon lecsúszott az Apple és a Google mögött az okostelefonos piac berobbanásáról, és ezen szeretett volna változtatni a saját fejlesztésű Windows Phone-nal. Ehhez 7,2 milliárd dollárért megvásárolták a Nokia telefonos üzletágát, hogy először a Nokia, majd a Microsoft márkanév alatt adjanak ki készülékeket a Windows Phone operációs rendszerrel.

Habár maga a rendszer jól nézett ki, és több szempontból elég ötletes is volt, az iPhone és az Android mellett nem tudott labdába rúgni. Csak kevés telefont sikerült eladni a Windows Phone rendszerrel, ami azt jelentette, hogy az alkalmazásfejlesztők számára nem volt vonzó, így pedig a potenciális vásárlókat is még kevésbé érdekelte. Végül a Microsoft kénytelen volt leírni a teljes 7,2 milliárdos felvásárlást.

Forrás: Origo

Google Glass

A Google elsőként tört be a szélesebb közönségnek szánt kevert valóságos (AR) szemüvegek piacára, azonban hiába sikerült nagyon ütősre a bemutató, és maga szemüveg is viszonylag menő volt, nagyon gyors bukta következett. Az alapvető probléma abban gyökerezett (azon kívül, hogy a cucc drága volt és kevés helyen lehetett megvenni), hogy az emberek egyszerűen irtóztak azoktól, akik viselték - ugyanis senkinek nem tetszett, hogy a szemüvegbe épített kamerával gyakorlatilag bárkiről bármikor készíthető felvétel.

A Google nem adta fel teljesen: habár 2015-től már a konzumer piacra nem szállítják a szemüveget, a vállalati felhasználásra továbbra is fejlesztik, és ott viszonylag sikeres is. Nem lennénk meglepődve viszont, ha hamarosan egy újabb változattal térnének vissza az átlagfelhasználók piacára, hiszen a Facebook és az Apple is erre készül, és minden jel szerint egy elég nagy AR-robbanás előtt állunk.

Forrás: Origo

3D-s tévék

Az Avatar mozis premierje után hirtelen a 3D vált a legnagyobb, legerősebb hívószóvá. Ez persze nem csoda, hiszen James Cameron rendező végre megmutatta, hogy a megfelelő körülmények között mennyire ütős lehet egy film, amit az alapoktól a 3D-s vetítésre építenek fel. Hamarosan aztán a tévégyártók és ráröpültek a témára, így sorra jelentek meg a 3D-s tévék...

Amikről aztán hamar kiderült, hogy igazából semmire nem jó. Ami működik egy hatalmas mozivásznon, az nem működik otthon a tévé előtt, ráadásul nagyon bután nézett ki, ahogy a család tagjai a képernyő előtt ülve furcsa 3D-s szemüvegeket visel. Pedig viszonylag sok tartalom volt elérhető, szépen jelentek meg a 3D-s Blu-ray kiadások is, de végül mindenki elengedte a dolgot, és ma már a piac olyan, jóval fontosabb dolgokra koncentrál, mint a 4K-s felbontás, a HDR, vagy épp az OLED technológia.

Forrás: Origo

Kérjük, lapozzon újabb öt nagy technológiai baklövésért az évtizedből!