Mindezt persze nem volt egyszerű elérni: a Digitális Bíróság Projektre 2,501 milliárd forintos biztosított az Európai Unió, így a 2017 közepén elindított előkészítési, tervezési folyamatnak az uniós finanszírozásnak megfelelően a Közigazgatás és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) célkitűzéseire kellett koncentrálni, így olyan célok kerültek fókuszba, mint:
A projekten összesen öt munkacsoport dolgozott, mintegy 93 fővel, és nagyon fontos volt, hogy a sok újdonság bevezetése miatt már egészen korán kipróbálhatóvá váltak a legfontosabb funkciók és képernyők, amikkel kapcsolatban hamar kiderültek és pontosíthatóvá váltak a további felhasználói igények. Mivel a bíróságok digitalizálása két felet is érint: az ügyfeleket (különböző ügyszakokon és szinteken) és magukat a bíróságokat,
nagyon fontos volt a folyamatos tesztelés, amibe 880 főt vontak be.
Az új rendszer használatára a képzés folyamatosan zajlik: központi képzésben 1100 fő részesült, az év végéig lezáruló helyszíni képzések pedig több mint 8000 főt érintenek.
Ahogy előző cikkünkben megírtuk, a projekt meghozta az eredményét: sikerült egységesíteni és hatékonyabbá tenni a határozatok szerkesztését, azok anonimizálását, valamint a kereshetőségük is jelentősen leegyszerűsödött, ami egyébként nem csak az ügyfelek és a bíróságok dolgát könnyíti meg, hanem minden érdeklődőét, így például egy szakdolgozat elkészítését is az egyetemisták számára.
A másik legfontosabb, hogy a bírák számára az elektronikus akták és a közhiteles nyilvántartások is, bárhonnan és bármikor elérhetők az interneten keresztül. Az ügyfelek pedig a rájuk vonatkozó peres irataikat az interneten megtekinthetik.
A feladat komplikáltságát jól illusztrálja, hogy az összesen 109 fős projektszervet és 880 tesztelő mellett olyan külsős szereplők vettek részt, mint a KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség), a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség egyes főosztályai, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, de még a Nemzeti Kibervédelmi Intézet közreműködése is szükséges volt.
A megvalósításban segített hat vállalkozás is, akik a közbeszerzési pályázat elnyerése után többek között tárolóeszközöket, hálózati elemeket, keresőmotorokat, rendszermonitorozó eszközöket, számítógépes végpont-titkosítási megoldásokat szállítottak, de részt vettek az informatikai biztonság támogatásában és tesztelésében, és a rendszerfejlesztés minőségbiztosításában is.
Természetesen az egyik legfontosabb a biztonság, így az elektronikus bírósági rendszerek a 2015-ig teljesen felújított és átalakított, minden szempontból modern és szuperbiztonságos Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton működnek,
a tesztelés során pedig nemzetközi ajánlásoknak megfelelő sérülékenységi vizsgálatokat végeztek.
A felhasználói oldalról pedig kétlépcsős azonosítás garantálja a biztonságot, és hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá a kényes adatokhoz: az ügyfeleknek a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) használata és e-személyi szükséges, a bírósági szervezetekben dolgozóknak jelszót és egy véletlenszám-generátorral előállított kulcsot kell megadniuk.
Mint az Országos Bírói Hivataltól megtudtuk, a rendszer a későbbiek során bővíthető, így ha igény mutatkozik rá, például az E-akta esetében is lehetőség van a betekintési funkció mellé további elektronikus ügyintézési módokat betenni, de a újabb határozatok és a további közhiteles nyilvántartások egységesített elérése is megoldható.