Ezután bárki könnyedén a filmsztárok bőrébe bújhat

deep fake, video, Will Smith
Vágólapra másolva!
Vajon még képesek vagyunk megkülönböztetni egy hírességről készült valódi videót egy olyantól, amely csak utánozza egy ismert ember külsejét, beszédét, testbeszédét? Már az álhírek (fake news) és az álprofilok is alaposan megkérdőjelezték az online média forrásainak megbízhatóságát. A mesterséges intelligenciával manipulált videók (DeepFake) terjedésével viszont alig tudjuk eldönteni, kinek és minek hihetünk. Mit jelent pontosan a DeepFake kifejezés? Milyen technológia áll mögötte? Mire alkalmas ez a megoldás? Milyen veszélyeket rejthet magában? Hogyan írja át mindez többek között az influencer marketing játékszabályait? Dr. Guld Ádám, médiakutatóval, kommunikációs szakértővel beszélgettünk a témáról.
Vágólapra másolva!
dr. Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Társadalom- és Médiatudományi Intézet, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék adjunktusa Forrás: Origo

Ön a DeepFake videók hatásáról tartott előadást az Internet Hungary 2019 konferencián. Miért vált ez most forró témává?

Egy viszonylag új lehetőségről van szó, az első DeepFake alkalmazás csak 2017-ben jelent meg. A kifejezés a „deep learning" és a „fake" angol kifejezések összevonásából született. Előbbi egy mesterséges intelligenciával támogatott, gépi tanulási folyamatra utal, utóbbi az így létrehozott hamisított tartalmakat jelöli.

Maga az alkalmazás arra ad lehetőséget, hogy egy mozgóképes tartalomban egy vagy több szereplő arcát kicseréljük egy másik ember arcának képével.

Ez önmagában nem tűnik nagy újdonságnak, hiszen régebben is készültek montázsvideók.

Valóban, a jelenség önmagában nem újdonság, a mozgóképes tartalmak manipulációja a film történetével egyidős. Az viszont komoly változást jelent, hogy korábban egy ilyen videó előállításához, a felvett anyag megvágásához és hamisításához, komoly technikai háttér, valamint jelentős szakmai tapasztalat kellett. Jelenleg a téma két szempontból is rendkívül aktuális. Részben a technikai fejlődés most ért el egy olyan szintet, ami már

bárki számára lehetővé teszi a hamisított videók létrehozását.

Részben pedig egyre nagyobb teret hódít a felhasználók körében a felületes olvasás és megtekintés, a kontextus ismerete nélküli, kritikát mellőző befogadás gyakorlata. Így nem csak egyre több hamisított tartalom kerül az online térbe, de sajnos egyre nagyobb az esély arra is, hogy ezek megtévesszék a közönséget.

Vagyis akkor vannak már olyan mobilalkalmazások is, amik bárkinek segítenek ilyen videók elkészítésében. Milyen DeepFake alkalmazások népszerűek jelenleg, illetve hogyan működnek ezek?

Ahogy említettem, a DeepFake alkalmazások ma már bárki számára elérhetők, mobiltelefonon vagy asztali gépen is futtathatjuk őket. Mindössze néhány gigabájt tárhelyet igényelnek, az egyszerűbb alkalmazások használata pedig pár perc alatt elsajátítható. 2018-tól egyre több ilyen applikációt dobtak piacra a fejlesztők, így jelent meg a FakeApp, a DeepFaceLab, a FaceSwap, a MyFakeApp vagy a kínai fejlesztésű Zao, ami augusztus óta komoly népszerűségnek örvend a felhasználók körében.

Szórakoztatónak indult, viszont milyen komolyabb felhasználási területeket ismerünk?

A DeepFake alkalmazások felhasználása széles keretek között mozog, ezek között hasznos, ártalmatlan és kifejezetten veszélyes példákat is találunk. A fejlesztőket eredetileg egy nemes cél vezérelte, ugyanis a DeepFake videókban akár néhány fénykép segítségével életre lehet kelteni ma már nem élő embereket.

De az utóbbi hónapokban a mainstream szórakoztatóipar is szívesen nyúlt a lehetőséghez, így több televíziós műsorban jelentek meg humoros paródiák, amiket DeepFake alkalmazások segítségével állítottak elő.

Az elmondottak alapján könnyű elképzelni, hogy a DeepFake nem csak nemes célokat szolgálhat. Vagy tévedek?

Nem téved. Az alkalmazás szélesebb elterjedésével együtt a világhálót elárasztották a DeepFake segítségével manipulált pornográf tartalmak. Ennek jellemzően híres amerikai színésznők estek áldozatául, akiknek az arcvonásait pornósztárok arcára másolták, így azt az illúziót keltették, mintha a felnőtt filmekben Scarlett Johansson vagy Angelina Jolie szerepelne.

Nem kellett sokat várni arra sem, hogy az alkalmazás a politikai manipuláció eszközévé váljon.

A közelmúltban az amerikai politikusról, Nancy Pelosiról jelent meg egy manipulált videó, amiben úgy tűnik, mintha a politikusnő ittasan nyilatkozna egy talk show-ban. Eközben Indiában egy politikai lejárató kampányban került elő egy olyan szexvideó, amellyel kapcsolatban felmerült a DeepFake használatának gyanúja.

Az előadásban külön kitért arra, hogy a DeepFake videók milyen hatást gyakorolhatnak a marketingre. Ennek miért ilyen nagy a jelentősége?

Az aktuális marketing trendeket vizsgálva azt találjuk, hogy a személyes vonzerőnek, a híres emberek meggyőző erejének egyre nagyobb szerepet tulajdonítunk, lényegében ez jelenti az influencer marketing alapját. A DeepFake alkalmazások viszont komoly kihívást és veszélyt jelentenek ezen a területen. A DeepFake az influencer marketing új korszakát jelentheti, hiszen a jövőben

olyan problémákkal és visszaélésekkel találkozhatunk, amelyek a márkákat és az influencereket is negatívan befolyásolhatják.

Említene néhány erre vonatkozó példát?

Például híres emberek, influencerek beleegyezése nélkül készülhetnek olyan videók, ahol az arcukkal olyan termékeket népszerűsítenek, amelyekről talán még nem is hallottak. Ez egyfelől az influencer hitelességét rombolja, másfelől azoknak a márkáknak az imidzsét is negatívan befolyásolhatja, amelyekkel a szereplőnek valóban van együttműködése. Influencerek személyére irányuló támadásra már most is akad példa;

A videó pillanatok alatt elterjedt a világhálón, és nagyon sokan egy percig sem kételkedtek abban, hogy valódi-e.

Ezzel elég vészjósló képet fest az influencer marketing jövőjéről!

Egyfelől igen, másfelől viszont ezen a területen is akadnak arra vonatkozó példák, hogy a DeepFake alkalmazások komoly hasznot is hajthatnak. Ha megfelelő keretek között használják, akkor például időt és pénzt lehet megtakarítani általa, vagy oly módon lehet áthidalni nyelvi és kulturális különbségeket, amelyre korábban nem volt lehetőség.

A közelmúltban például David Beckham közreműködésével készült egy maláriaellenes kampányfilm, amelyben a sztár kilenc különböző nyelven szólt a nézőkhöz.

Ehhez Beckhamnek nem kellett kilenc nyelven betanulnia a szöveget, hanem a DeepFake megoldás segítségével érték el azt a hatást, mintha valóban ő beszélne.

Mit lehet tenni, van mód az efféle hamisított tartalmak leleplezésére?

Egyfelől a fejlesztők egy csoportja versenyt fut az idővel, és olyan digitális alkalmazásokon dolgozik, amelyek képesek felismerni a hamisított videókat. Másfelől valószínűsíthető, hogy a technológia további fejlődésével a DeepFake videók egyre jobb minőségűek lesznek. Ezért kiemelt esetekben, például politikai céllal készült hamisított videók leleplezésében, olyan szakemberekre is számítanak, mint a nyelvészek vagy a testbeszéd elemzésével foglalkozó kommunikációs szakemberek.

Az említett problémák komoly kihívást jelentenek. Mit javasol a DeepFake kapcsán a szakembereknek és a hétköznapi felhasználóknak?

A legfontosabb dolog az, hogy belássuk, a DeepFake technológia már itt van, és nem is fog eltűnni.

Itt is igaz a megszokni vagy megszökni tétel, bár megszökni egyre nehezebb, így jobb, ha megtanulunk együtt élni vele.

A DeepFake komoly kihívásokat és lehetőségeket is rejt magában a kommunikációs és marketing szakemberek számára. Viszont lényeges, hogy ők még nagyobb figyelmet fordítsanak a márkák és a közönség edukálására, illetve folyamatosan tájékozódjanak az alkalmazással kapcsolatos jogi környezet változásairól. A hétköznapi felhasználók pedig ne higgyenek a szemüknek, legalábbis ne elsőre. A DeepFake videók korában minden esetben érdemes megerősíteni a kritikai hozzáállást, és lehetőség szerint több forrásból tájékozódni a kétes eredetű tartalmak megbízhatóságát illetően.

Dr. Guld Ádám

Médiakutató, kommunikációs szakember, a PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék adjunktusa, az IMEC és a MEDU CAMP előadója és szakmai partnere generációs kommunikáció és influencer kommunikáció területeken. Alapító tagja és titkára a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság E-hétköznapok Szakosztályának, illetve a médiatudományi oktatással, kutatással és tehetséggondozással foglalkozó Médianegyed Egyesületnek. Kommunikációs trendek vizsgálatával 2012 óta foglalkozik, a témában megjelent írásai többek között a Marketing és Menedzsment, a Korunk és a ME.doc című folyóiratokban olvashatóak.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!