Ideje visszafoglalni a Földet a robotoktól

NieR: Automata, Game of the YoRHa Edition, játék, teszt,
Nem sakkszimulátor.
Vágólapra másolva!
2017-ben jelent meg hosszas szenvedés után a NieR nevű egykori fantasy szerepjáték sci-fi köntösbe öltöztetett utóda, a NieR: Automata. Az eredeti NieR-sorozat bár maga köré gyűjtött egy fanatikus rajongói magot, igazán komoly (anyagi) sikert sohasem aratott. Sokak szerint az Automata volt az utolsó esély, és a Yako Taro által vezetett fejlesztői csapat élt is ezzel a végső lehetőséggel.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt másfél évben a NieR: Automata megtalálta a helyét a játékuniverzumban, hiszen a szekér beindult, a program találkozott a nagyközönség elvárásaival, azaz vették, mint a cukrot. Ennek köszönhetően megjelent hozzá egy extra küldetéslemez, illetve jó pár kiegészítő is. Ezeket összegyúrták egy nagy pakkba, így született meg a NieR: Automata Game of the YoRHa kiadás, amelyből egy példány az Origo TechBázisán is landolt.

Támadnak a robotok!

A sztori szerint olyan időszámítás szerint 11 000 környékén az emberiségnek végleg lefő a kávé. Ami megmaradt fajunkból, az a robotokkal vívott végzetes háború után a Holdra települ, a Földre pedig androidokat, azaz emberbőrbe bújt robotokat küld vissza, hogy álljanak bosszút és tisztítsák meg a terepet a visszatéréshez. A játék során mi is ilyen, emberi oldalon álló gépek bőrébe bújunk, és a feladatunk értelemszerűen az, hogy hazavágjuk az egész ellenséges bandát.

NieR: Automata Game of the YoRHa Edition Forrás: Origo

Japán játékról van szó, ez az első pillanatban látszik, hiszen a főszereplőink úgy néznek ki, mintha most szalajtották volna őket a suliból. A harmadikos gimnazistának kinéző kishölgy magassarkú lakkcsizmában és a kebleit kiemelő feszülős csillogós cuccban parádézik, a szintén kamasznak tűnő úr pedig malaclopó köpenyben kaszabol.

Mert hát itt a lényeg a harcon van, a megállás nélküli akción égen, földön, levegőben.

A játékmenet is japános, hiszen az ellenfelek hullámai szünet nélkül rontanak ránk a semmiből teremve elő egészen addig a misztikus pillanatig, amíg a szoftver azt nem gondolja, hogy most már elég volt, egyszeriben nem terem több konzervdoboz a semmiből, mi pedig folytathatjuk a kalandot.

A harcrendszer egészen jó, hiszen rengeteg a kombó, azaz püfölhetjük a kontroller gombjait, mint aki megveszett, aminek köszönhetően egészen szép mozdulatsorokat tudunk előcsalni kis robotjainkból.

A látvány kiváló, az animációk szépek, a környezet is rendben van, és ellenfelek is kellően jól kidolgozottak, a játékmenetet pedig szép effektek és átvezető filmecskék kísérik. De azért az igazság az, hogy ez még mindig csak a B vagy C liga, a látványvilág a nyomába se ér a jelenkor leggyönyörűbb szoftvereinek, ezt kár is lenne tagadni.

Nem sakkszimulátor Forrás: Origo

A játék során egy meglehetősen nagy, lepusztult világot járhatunk be félig-meddig szabadon. Ez azt jelenti, hogy oda megyünk ahova akarunk, de az egyes pályarészeknél előfordulhat, hogy rögzített kameraállásból látjuk az eseményeket. Például az egész program mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül felső nézetre vált, és mindaddig így is marad, amíg le nem számolunk az ott szambázó hordányi ellenséggel. Az tény, hogy ez kölcsönöz némi művészi beütést a játéknak, de az is igaz, hogy kell egyfajta nyitottság ahhoz, hogy ezt be tudja fogadni az ember. Azaz, hogy tolerálja, hogy a program helyette dönt, hogy nincs beleszólása száz százalékig az eseményekbe, mint a hagyományosabb kivitelű, szokványos open world játékok esetében.

A kiegészítőnek hála különféle ruhákba öltöztethetjük a tinilány-androidunkat. Ez a hacuka például télen nem a legmegfelelőbb Forrás: Origo

Természetesen a karakterfejlődési vonal innen sem hiányzik, csak itt nem képességpontokat osztogatunk, hanem különféle chipseteket ültethetünk a robotba, amelyek hatással vannak a tulajdonságaira (például, hogy mekkorát üt, vagy milyen gyorsan regenerálódik), és hogy mit látunk a képernyőn, hiszen ha például adunk neki egy radar chipet, akkor villogni fognak az ellenségek, és fel tudunk rájuk készülni. Ezáltal mindenki a saját stílusához, ízléséhez szabhatja a kis robotját, ami viszont a megszokottnál egy fokkal nagyobb szabadságot ad.

Az élmény néha olyan, mintha egy interaktív animét látnánk Forrás: Origo

Az irányítás rendben van, a kombók viszonylag hamar megjegyezhetőek, az pedig tök érdekes, hogy utunkon végigkísérnek minket segítő robotok, akiket szintén irányíthatunk menet közben. Például egy repülő porszívó képes gépágyútüzet zúdítani az ellenre, és ilyenkor mi célozhatunk vele. A kerettörténetet sokan dicsérték, de mi nem igazán voltunk elszállva tőle. Ez az öntudatukra ébredő, saját civilizációt építő, gazdáikra támadó, meghaló, majd újjászülető robotvilág egy kicsit ma már elcsépeltnek tűnik. Emellett kicsit túlzottan szájbarágósnak éreztük az utalásokat a "való világra", a környezetszennyezés, a kiüresedő kapcsolatok, az elmagányosodás felemlegetése erőltetettnek tűnt, de lehet, hogy csak mi vagyunk buflákok, mert ahogy olvasgattuk, a világhálón rengetegen elaléltak az "üzenettől".

Mi van a pakkban?

A most megjelent NieR: Automata: Game of the YoRHa kiadás az alapjáték mellett tartalmazza a 3C3C1D119440927 (milyen dallamos!) című kiegészítőt, egy úgynevezett Machine Mask felszerelést, és a repülő porszívónkhoz négy eltérő színű dobozt. Mi a PlayStation verzióhoz jutottunk hozzá, amiben volt még ötven darab különféle külső a főszereplőkhöz, és a segítőtárshoz plusz két borítás. Szóval komoly újdonság nincs a pakkban, de a rajongók biztosan meg fognak ezért is veszni.

Értékelő

Mi speciel nem tartozunk közéjük sajna. Ahhoz, hogy valaki tényleg maximálisan élvezni tudjon egy ilyen típusú játékot, a japán vonal megszállottjának kell lenni. Olyannak, akit nem zavarnak a semmiből előtűnő ellenségek, a sztorivonal logikátlanságai, a néha mindent elöntő nyáltenger, ami hirtelen átcsap valami egészen brutális, szenvedős, monoton kaszabolásba. Erre még rátesznek egy lapáttal a karakterek, azaz ez az egész tinis-villantós vonal, amitől néha elpirul az ember a tévé előtt. A maga műfajában a NieR: Automata egy teljesen jó játék, látjuk és tudjuk, hogy miért lett bombasiker világszerte, készséggel elismerjük az erényeit, csak egyszerűen nem nekünk szól. Van ilyen.
A NieR: Automata Game of the YoRHa Edition című játékot Sony PlayStation 4 Pro játékkonzolon próbáltuk ki.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!