Éppen az okostelefonok, amik minden ma élő generációt összekötnek

nagymama internet Elképesztő felelőtlenség jellemzi a fiatalok médiafogyasztását
Vágólapra másolva!
Népszerű téma lett a generációkutatás. Egy kutatás azt vizsgálta, tényleg annyi mindenben különböznek az eltérő korosztályok? Meglepő módon, éppen az okostelefonok használata az, ami minden ma élő generációt a leginkább összeköt.
Vágólapra másolva!
Dr. Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának Társadalom- és Médiatudományi Intézet, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék adjunktusa Forrás: Origo

Annyiféle generációt emelgetnek már. Melyiknél tartunk most tulajdonképpen?

A világ olyan gyors ütemben változik, hogy a szakértők szerint jelenleg öt vagy hat generációt lehet elkülöníteni a születési idő, a történelmi helyzet, a generációra jellemző kulturális és gazdasági tapasztalatok alapján. Ezek a csendes generáció, a baby boomerek, az X, Y és Z generációk.

A sok párhuzamos generáció önmagában is egyedülálló helyzetet teremt a társadalomban, ami számos kérdést vet fel.

2018 végén egy kifejezetten átfogó generációkutatási projekt zárult le a Pécsi Tudományegyetemen, de mégis miért indították el a kutatást?

Úgy látjuk, hogy a „generáció" kifejezés forró témává vált az utóbbi években, mivel bizonyos szempontból mindenkit érdekel vagy érint ez a kérdés.

Mi volt a vizsgálat célja?

Például az, hogy hol vannak a generációs határok, mi jellemzi a korosztályok viselkedését, gondolkodásmódját, fogyasztási szokásait, mik a generációk közötti jellegzetes konfliktusok, vagy éppen hogyan tudnak a leghatékonyabban együttműködni. Ezekre a kérdésekre szerettünk volna pontos válaszokat kapni.

Mennyire reprezentatív mintán dolgoztak?

A teljes magyar lakosságra nézve reprezentatív, 3000 fős mintán vizsgáltuk, különböző módszerekkel.

Milyen témakörökkel foglalkoztak behatóbban?

Alapvetően a generációk fogyasztási szokásait szerettük volna feltérképezni a hétköznapi élet különböző területein, úgymint az étkezés, az utazás, az egészség, a kultúra, a média, illetve az idősödéssel kapcsolatos általános változások.

Ön médiakutatóként vett részt a kutatásban, mit talált a vizsgálat ezen a területen?

A média kulcsfontosságú szerepet játszik az életünkben, jelenleg ez a generációs szegmentálás, lehatárolás egyik legfontosabb viszonyítási pontja. Arra gondolok, hogy például a különböző generációk különböző életkorban ismerkedtek meg a digitális médiával, amiről általában úgy tartjuk, hogy jelentős különbségeket eredményez egy sor hétköznapi gyakorlatban. Ebben a kutatásban viszont az volt a célunk, hogy valamelyest eltávolodjunk a leegyszerűsítő generációs elméletektől, és ne a különbségeket, hanem inkább a hasonlóságokat, a kapcsolatokat, az együttműködési pontokat keressük.

Mondjon egy konkrét példát. Mégis milyen közös pont lehet egy mai 11 éves és egy 70 éves nyugdíjas között?

Az okostelefonok használata például éppen ilyen.

Tényleg?

Igen, pont ez a megtévesztő, ugyanis valamiért ezt az eszközt még mindig elsősorban a fiatalokhoz kötjük, pedig az összes válaszadó 87%-a használ okostelefont. Igaz, hogy a fiatalok vannak többségben a maguk 97%-ával, de az idősek 75%-a is rendelkezik okostelefonnal, amit napi szinten használ.

Gyakran hallunk manapság a médiumokkal szembeni kritikákról. Erről hogyan vélekednek a különböző korcsoportok?

Abban nincs különbség, hogy minden korcsoport erősen kritikus a médiával szemben, ez egy általános médiapesszimista attitűdöt eredményez a társadalomban. Abban viszont igen jelentős eltérések vannak, hogy a különböző korosztályok milyen csatornákat tartanak megbízhatóbbnak vagy veszélyesebbnek.

A fiatalok minden felülettel szemben szkeptikusak, míg a középkorúak és különösen az idősek hagyományos médiumokba vetett bizalma még mindig nagyobb.

Ezenkívül minden generáción belül jellemző a harmadikszemély-hatás.

Ez egyfajta hárítás?

Hasonló, arról van szó, hogy a válaszadók saját magukat védettnek érzik a média veszélyeivel szemben, míg másokat védtelennek, kiszolgáltatottnak és befolyásolhatónak tartanak.

A fiatalok elérésénél mennyire tartja magát az az állítás, hogy a hűtlenségük nagy kihívást jelent?

A vizsgálat számos olyan tényezőt megerősített a magyar fiatalok kapcsán, amit a nemzetközi vizsgálatokból már ismerünk. Így például valóban ők a digitális média úttörői, azok, akik elsőként ismerik meg a legújabb eszközöket és alkalmazásokat, akik elsőként veszik birtokba a média legújabb felületeit. Nem ritka, hogy azokról az alkalmazásokról, amelyek a tizenévesek között aktuálisan a legnépszerűbbek, a felnőtt korú lakosság még csak nem is hallott.

Mire hozzájuk is eljut az információ, addigra a fiatalok már tovább is állnak, és egy újabb felületet vesznek birtokba.

Erre lehet jó példa a Twitch, ami egy gaming stream felület vagy a TikTok, ami egy playback produkciók megosztására alkalmas alkalmazás. Ezek először a tizenévesek között váltak népszerűvé. Ma már az okozza a legtöbb fejtörést a marketingeseknek, hogy kitalálják, vajon a YouTube és az Instagram után ezeken a csatornákon keresztül hogyan lehet hatékonyan elérni a fiatalokat.

Forrás: Origo

A középkorosztály esetében vannak meglepő fejlemények?

A középkorúakat a fiatalokéhoz hasonló, gyakorlatias médiahasználat jellemzi. Általában a kapcsolattartásra alkalmas médiafelületek pozitív megítélése és intenzív használata figyelhető meg az esetükben, illetve az, hogy kellő rálátásuk van a fiatalok és az idősek médiahasználatára is. A médiával kapcsolatos kompetenciákat illetően jól el tudják helyezni magukat az említett két korcsoport között, tisztában vannak a médiajártasságuk erősségeivel és hiányosságaival. Viszont érdekes azt látni, hogy a munkájukból kifolyólag sokan közülük napi 8-10 órát töltenek az online felületeken, ilyen esetekben gyakori az információs túlterheltség kialakulása.

Ez ellen a kivonulás gyakorlatával védekeznek, azzal, hogy a szabadidejükben egyre többen választanak olyan tevékenységeket, amelyeknek semmi köze nincs a számítógépekhez vagy az okostelefonokhoz.

Így a középkorosztályon belül kialakul egy réteg, amely visszatér a könyvekhez, a print lapokhoz, vagy az olyan hagyományos szabadidős tevékenységekhez, mint a kézimunkázás és a társastánc.

Mit találtak, az idősek hogyan tartanak lépést a digitális média gyors fejlődésével?

Meglepően jól!

Ez elsőre valóban eléggé meglepőnek tűnik.

Bár az időseket a televízió generációjának tekinthetjük, mára az ő életüknek is szerves részévé vált az internetezés, a böngészés, a tájékozódás.

Az idősek körében jellemző, hogy az új médiával való ismerkedés fő motivációja az, hogy kapcsolatban maradjanak az esetleg távolabb élő rokonokkal, gyermekekkel, unokákkal.

Ennek érdekében hajlandóak megtanulni a közösségi oldalak vagy akár az online videotelefon használatát is. Természetesen az ő digitális jártasságuk általában felszínesebb, többnyire csak egy-egy alkalmazás használatára terjed ki. Emellett jellemző, hogy például a közösségi médiában nem aktív felhasználóként, hanem passzív fogyasztóként jelennek meg. Ez azt jelenti, hogy ők maguk nem osztanak meg tartalmakat, de szívesen olvasgatják, nézegetik a családtagok posztjait.

És nem egyszer lelkesen kommentelnek.

Ezt a „leselkedő" magatartásnak is hívhatjuk. Sokszor ezt erősíti, hogy a gyermekek, unokák kifejezetten megkérik őket, hogy lehetőleg ne fűzzenek kedveskedő, privát hangvételű üzeneteket a publikus posztjaik alá.

Három generáció, három jól behatárolható magatartással. Van közöttük bármilyen együttműködés?

Igazán érdekes folyamatok zajlanak ebben a tekintetben, mivel gyakorlatilag felcserélődnek a hagyományos szerepek.

A média világában gyakran a fiatal tanítja az időset, hiszen a bedrótozott nemzedékek nagyobb jártassággal és összetettebb ismeretekkel rendelkeznek ezen a területen.

Mi azt találtuk, hogy a fiatalok nagy örömmel vezetik be az idősebb családtagokat a digitális média rejtelmeibe, míg az idősek kimondottan fogékonyak és nyitottak ezeknek az ismereteknek az elsajátítására. Ennek megfelelően egy generációkat átívelő digitális tudástranszfer jön létre a családon belül, ami nem eltávolítja, hanem éppenséggel közelebb hozza a különböző korosztályokat.

Dr. Guld Ádám

Médiakutató, kommunikációs szakember, a PTE Társadalom- és Médiatudományi Intézet, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék adjunktusa, az IMEC-ELTE előadója és szakmai partnere generációs kommunikáció és influencer kommunikáció területeken. Alapító tagja a Neumann János Számítógéptudományi Társaság, E-hétköznapok Szakosztályának és a médiatudományi oktatással, kutatással és tehetséggondozással foglalkozó Médianegyed Egyesületnek. A különböző generációk kommunikációs és médiahasználati szokásaival 2012-óta foglalkozik, a témában megjelent írásai többek között a Marketing és Menedzsment, a Korunk és a ME.doc című folyóiratokban olvashatóak.