Mínusz 30 fokos hidegben alkotott nagyot egy magyar cég

A Boden Type DC One átadásán a konzorcium tagjai mellett újságírók és képviseltették magukat.

Nemzetközi összefogással, magyar vezetéssel készült el Svédországban egy teljesen újfajta megközelítéssel tervezett és kivitelezett adatközpont. A helyszínen jártunk, hogy megnézzük, miről is van szó, és a projektet vezető magyar H1 Systems munkatársaival beszélgettünk a részletekről és a kihívásokról.

Bodenben járunk, Svédországban, közel az északi sarkkörhöz. A mínusz 25 fokos hideg (ami éjszakára mínusz 30-ba csap át) egy magyar ember számára döbbenetes, nem vagyunk ehhez hozzászokva. Mondjuk, tegyük hozzá, hogy a helyiek sem annyira, mert azért télen is inkább a "kellemes" mínusz 10-15-öt szeretik, úgyhogy ezek szerint csak a mi tiszteletünkre lett ennyire hideg arra a pár napra, amíg látogatást tettünk oda.

Nem véletlenül vagyunk viszont itt: egy teljesen új adatközpont átadására érkeztünk, ami egy Európai Uniós kutatásfejlesztési keretprogram, a H2020 keretében, magyar vezetéssel és magyar kivitelezésben valósult meg.

A projekt koordinálását és a fizikai kivitelezést végző magyar H1 Systems joggal büszke a végeredményre, ám mielőtt ebbe belemegyünk, érdemes megnézni, hogy miért olyan jó hely ez a Boden (és környéke) egy adatközpont számára. Merthogy egyébként annyira jó, hogy a szomszédos Lulea nevű település mellé telepítette a Facebook az első, amerikai kontinensen kívül felépített adatközpontját.

A Boden Type DC One átadásán a konzorcium tagjai mellett újságírók és képviseltették magukat Forrás: H1 Systems

Egyrészt ugyebár egy szerverteremnek hűtésre van szüksége, amihez kiválóan fel lehet használni a külső hideg levegőt. Ennek alapvetően nem is télen van a legnagyobb jelentősége, hanem inkább nyáron, itt ugyanis még akkor sem nagyon megy a hőmérséklet 25 fok fölé. A másik fontos dolog az elektromos áram, amiből ugyebár sok kell, úgyhogy nem ártana, ha egyrészt könnyen hozzáférhető lenne, másrészt pedig lehetőleg olcsó.

Itt mindkettő adott a környékbeli vízerőműveknek köszönhetően, amik károsanyag-kibocsátás nélkül biztosítják az energiát.

Nem csoda, hogy a környékbeli önkormányzatok egy összefogás keretében próbálnak ide csábítani olyan magas áramigényű vállalkozásokat, mint például az akkumulátorgyárak és az adatközpontok. Boden esetében van még egy lényeges dolog: a település egy ideig komoly katonai központ volt, azonban az utóbbi időben ezt elkezdték visszanyesni, és az így felszabadult területek és létesítmények (például egykori hangárok) rendelkezésre állnak a beköltöző cégeknek.

Európán átívelő összefogás

Boden tehát kapóra jött, mint ahogy az is, hogy a H1 Systems kiszúrta az Európai Bizottság H2020-as kezdeményezésén belül azt a pályázatot, amit adatközpont-hatékonyságra írtak ki. Innentől pedig már „csak" kellett egy csapat. „Az innovatív hűtési megoldásokat szállító EcoCoolinggal már többször dolgoztunk együtt, és jó a kapcsolat emberileg és szakmailag is" - mondja Németh Mihály ügyvezető a brit vállalatról, akit így szinte magától értetődő módon vontak be az alakuló konzorciumba.

Az adatközpont kívülről. Moduláris felépítésű, könnyen bővíthető Forrás: H1 Systems

A 3 millió eurós projekthez nemcsak piaci, de akadémiai szereplők is csatlakoztak a német Fraunhofer IOSB és a Luleai Egyetemhez kapcsolódó RISE kutatócsoport képében, hiszen végső soron most még a cél a tesztelés, kutatás, kísérletezés, hogy a BodenTypeDC One névre keresztelt adatközpont tényleg be tudja-e váltani a hozzá fűzött nem kis reményeket:

tényleg tud-e a világ leghatékonyabb adatközpontja lenni?

„A hasonló pályázatokon nem jellemző egyébként, hogy piaci, profitorientált cégek és akadémiai szereplők együtt indulnak, de ez egy nagyon jó mix, ugyanis jellemzően csak akadémiai szereplők szoktak lenni. Viszont a kutatóintézetek akármennyire is hozzák be az alkalmazott kutatást, amik viszonylag közel állnak az üzleti felhasználáshoz, azért egy lépéssel mégiscsak odébb vannak. Az EcoCooling és mi, a H1 Systems abszolút a piaci, üzleti szempontokat hozzuk be a képletbe, nekünk egy ilyen innovációs projektben az a legfontosabb, hogy a lehető leggyorsabban a lehető legtöbb eredményt tudjuk utána a valós életben felhasználni" - teszi egyértelművé a helyzetet Németh, eloszlatva minden kételyt azzal kapcsolatban, hogy ennek a „kísérletnek" az eredménye

nem lesz majd eltemetve valamelyik egyetem vagy tudományos intézet irodájának fiókjában a szakdolgozatok között, hanem ezt bizony a lehető leghamarabb a piacon szeretnék értékesíteni.

„Az ügy fontos, ugyanis az adatközpontok a világ áramfogyasztásának (felméréstől függően) körülbelül 3-5%-át teszik ki" - vázolja a helyzetet Barna Balázs, a nemzetközi üzletfejlesztéssel foglalkozó Bizbarn ügyvezetője, aki sokat segített abban, hogy a H1 Systems meg tudja vetni a lábát Svédországban, és hogy a konzorcium sikeresen összeálljon. Ha pedig már az adatközpontok ennyi áramot használnak, akkor nagyon fontos lenne, hogy ez a bizonyos áram ne szén-dioxid-termelés útján jöjjön létre; a kibocsátás csökkentése és az energiahatékonyság növelése kifejezetten célja az Európai Uniónak.

Az adatközpont belülről. Ahol csak környezetbarát, újrahasznosított anyagokat használtak Forrás: H1 Systems

De hogyan lehet ezt mérni? Nyilván a dolog nagyon komplex, de van egy viszonylag egyszerű mutató, a PUE (Power Usage Efficiency), ami azt mutatja meg, hogy az adatközpont teljes áramfelhasználásán belül mennyi megy el a „lényegre", vagyis az informatikai eszközökre, és mennyi megy el a „maradékra", vagyis olyan kiegészítő dolgokra, mint a hűtés.

Ha ez a bizonyos PUE-mutató az 1,0-s számot hozná, az azt jelentené, hogy semmilyen más dologra nem megy el áram, kizárólag az informatikai eszközök működésére. Nyilván ilyen helyzet a valóságban nem nagyon létezhet. Egy átlagos adatközpont jelenleg Európa területén belül 1,6 és 2,0 közti értékeket tud felmutatni, de régebbi létesítmények esetében kettő feletti értékek is előfordulnak. Ugyebár a 2,0-s érték azt jelenti, hogy az informatikai eszközök által felhasznált áram mellé még egyszer annyit el kell „pazarolni" az egyéb funkciókra.

Na, most ehhez képest a H1 Systems vezette konzorcium azt vállalta, hogy az elkészült kísérleti adatközpont 1,1 alatti PUE-értéket fog hozni. Bátor. De egyelőre még nem lövöm le a poént, hogy sikerült-e.

A konzorcium tagjai egymással, majd az Unióval is leszerződtek, így végül 2017 novemberében elindulhatott a projekt.

Innováció és környezettudatosság

Az adatközpont viszonylag hamar felépült, ami annak is köszönhető, hogy az innovációval nem „akkor kellett elkezdeni foglalkozni", hangsúlyozza Németh Mihály, hiszen a H1 Systems napi működésének része, hogy igyekszik folyamatosan a jövőbe tekinteni, és olyan fejlesztésekkel előállni, melyek utána piacosítva az ügyfelek hasznát tudják szolgálni.

„A H1 Systems valósított meg már korábban is innovációs projekteket, többek között ennek is volt egy magyar forrásból megvalósult előzményprojektje. Ennek keretében kifejlesztettünk egy olyan szimulációs szoftvert, ami lehetővé teszi, hogy egy adatközpont megépítése nélkül tudjuk szimulálni azt, hogy különböző eszközök beépítésével, és különböző külső tényezők megfogalmazásával hogyan is fog működni az adatközpont, milyen lesz az energiahatékonysága. Ami viszont újdonság a cég életében, hogy nemzetközi, közvetlenül uniós forrásból származó projektünk nem volt még" - folytatja lelkesen az ügyvezető.

A lényeg pedig talán itt jön: amennyire a szereplők tudják, magyar középvállalkozás, közvetlenül uniós forrásból származó projektben, egy nemzetközi konzorcium vezetőjeként korábban még nem vett részt, úgyhogy minden valószínűség szerint igazi mérföldkőről beszélhetünk.

Németh elmondása alapján talán nem is arra a legbüszkébb, hogy a legmodernebb adatközpont-építési technikákat tudták behozni ebbe a képletbe, hanem hogy a konzorcium vezetőjeként a projektmenedzsment-képességeik is abszolút megállták a helyüket, és az első perctől kezdve tisztelték őket a partnerek: „Nem egy lesajnált kelet-európai vállalkozásként vagyunk itt, hanem egy rajtunk kívül kizárólag neves nyugat-európai cégeket tömörítő konzorciumban nemcsak, hogy elfogadnak minket, de irányítóként veszünk részt".

Rövid beszédek a szalagvágás előtt. Mínusz 25 fokban nem ajánlott sokáig a szabadban lenni Forrás: H1 Systems

De kanyarodjunk vissza a megépült kísérleti adatközpontra, és nézzük meg, miért is olyan nagy szám ez az egész. Egyrészt a H1 Systems a tervezés során a modularitásra törekedett, így az adatközpont felépíthető különböző méretekben a kicsitől a közepesen nagyig, később az igények szerint bővíthető, ráadásul a végső cél az volt, hogy ezt Európa különböző pontjain meg lehessen tenni, és a hatékonyság akkor se szenvedjen csorbát.

Fontos szempont volt az is, hogy az építkezés során helyi anyagokat használtak fel, így az épület szerkezete Svédországban például a bőségesen elérhető fából készült, belül pedig (ami csak lehet) újrahasznosított, környezetbarát anyagokból áll.

A környezetbarátságot és a kibocsátás teljes leszorítását pedig az alapoktól kezdve az egyik legfontosabb prioritásként kezelte a cég, így a prototípus adatközpontban nincsenek például dízelgenerátorok (helyette a helyi vízerőműből érkezik az elektromos áram), és nincsenek szünetmentes tápegységek sem. Ez azért nagyon fontos, mert például a dízelgenerátorok még akkor is terhelik a környezet, ha nem kell őket bekapcsolni, hiszen félévente le kell cserélni bennük az üzemanyagot.

A hűtéshez pedig hagyományos klímára egyáltalán nincs is szükség, hiszen az év nagy részében megoldható a külső levegő beszívásával, és a belső levegőhöz való (valamilyen arányú) hozzákeverésével. Ha pedig mégis ennél többre lenne igény, akkor vízpárologtatós módszerrel biztosítják az optimális hőmérsékletet.

Ez a fajta komplex, újszerű megközelítés pedig még egy pozitív eredménnyel jár: a H1 Systems azt ígéri, hogy egy hagyományos adatközpont beruházási költségének körülbelül 20%-ából megvalósítható egy ilyen projekt, a működési költségeket pedig körülbelül a 30%-ára sikerült lenyomni.

Persze hiába épült fel a BodenTypeDC One viszonylag hamar, kevesebb mint fél év alatt, azért nem volt egyszerű, a projekt kinti koordinálásáért felelős Varga Róbert és Papp Szabolcs például hónapokat töltött Svédországban a családjukkal.

Forrás: H1 Systems

Komoly kihívás, komoly siker

De milyen kihívások érték ez idő alatt a kinti kollégákat?

„A legnagyobb nehézséget talán a megfelelő kommunikáció kialakítása jelentette ebben a nemzetközi környezetben, hogy mindig mindenki pontosan tudja, mi a feladata. De bőven akadtak még kihívások: például amikor megterveztük a levegőbeszívó zsalukat, és le akartuk őket gyártatni, nem találtunk erre partnert Svédországban, így egészen Helsinkiig kellett elmennünk a megfelelő ajánlatért" – kezdi a felsorolást Papp, hozzátéve, hogy a beszerzési folyamatok rendkívül hatékonyak voltak, gyakorlatilag minden elemet megversenyeztettek, hogy a legjobb minőséget kapják a legjobb áron.

Végső soron a logisztika megszervezése is egy rendkívül komplex feladat volt, hiszen érkeztek anyagok Magyarországról, Németországból, Angliából és Finnországból.

Az építésben pedig nagy segítséget nyújtott egy helyi vállalkozás, akik kiválóan tudták ötvözni az adatközpont igényeit a helyi építési kultúrával. Még olyan „apróságokra" is kellett gondolni, ami egy magyar embernek nem feltétlenül jutna eszébe, például hogy az adatközponti körüli telken állandóan legyen hely félretolni a havat, hiszen az egész télen nem olvad el, csak gyűlik és gyűlik.

„Tapasztalataim szerint nagyon más a svéd építkezési kultúra, mint például a magyar. Itt mindent inkább előre átgondolnak ötször, majd amikor már a helyszínen kell kivitelezni, akkor már csak csinálják. Otthon sokszor tapasztaltam, hogy menet közben kell változtatni dolgokon, itt ilyen nincsen, mindenki előre pontosan tudja, mi a dolga" – összegezte Papp.

Végül minden összeállt, az adatközpont elkészült, a következő két évben pedig folyamatos tesztelésnek vetik alá. Ezekből a mesterséges terheléses tesztekből pedig már most kiolvasható, hogy mennyire volt sikeres a projekt, hiszen a fentebb említett PUE-érték már most jól látszik. Ugye még emlékszünk, hogy ebből a PUE-értékből a mostani európai adatközpontok körülbelül 1,6 és 2,0 között tudnak hozni, és hogy minél kisebb ez a szám, annál jobb?

Nos, a jelenlegi tesztek szerint a BodenTypeDC One képes teljesíteni az 1,02 környéki PUE-mutatót.

Így tehát nagyon úgy tűnik, hogy a H1 Systems és a konzorcium elérheti a célját: létrehozhatják a világ leghatékonyabb adatközpontját. „Ez hatalmas siker egy magyar vállalat számára, és azt mutatja, hogy a magyar vállalatoknak igenis merniük kell kilépni nemcsak a megye, de az ország határain túlra, és nagyon komoly nemzetközi, nyugati környezetben is meg tudjuk állni a helyünket" – vonja le a végső tanulságot Németh Mihály.