Siker helyett csúnya bukás - elbaltázott mobilos fejlesztések

yocera Echo a dupla képernyős telefon.

A közelmúltban jelentette be a Microsoft, hogy leállítja a Windows 10 Mobile operációs rendszer fejlesztését, amivel egy évtizedes, csalódásokkal teli történet egy újabb katasztrofális fejezetének végére kerül pont. De nem a redmondi óriás az egyetlen cég, amely elbaltázott termékekkel rúgott hatalmas öngólt a telefonos iparágban, hiszen számos példa akad arra is, hogy nem is a szoftvert nézik be a gyártók, hanem magukkal a készülékekkel indulnak rossz irányba.

Összeszedtünk néhányat a nagy dérrel-dúrral beharangozott, de később zsákutcának bizonyuló fejlesztések közül, amivel feketén-fehéren kiviláglik, hogy nem csak a Microsoft tud akkorát borulni, mint a malac a jégen.

3D telefon

2011-ben, a 3D-őrület közepén mutatták be azt a telefont, amelynek forradalmasítania kellett volna a tartalomgyártást. Ez volt a HTC Evo, amelyet az akkor egyedinek számító dupla kamerás rendszerrel szereltek fel.

Ott figyel a dupla kamera is a hátlapon Forrás: Origo

A két objektív feladata azonban nem az volt, mint ma, hogy a mélységélesség illúzióját megteremtsék, hanem, hogy szinkronban rögzítsék a tartalmakat, aminek révén papíron lehetséges a 3D videók létrehozása. Azonban a termékkel több baj is akadt: Rettenetesen gyatra képminőséget produkált, köszönhetően többek között a hardver kicsi számítási kapacitásának, a rajta lévő szoftver sokszor fagyott, az akkumulátor üzemideje pedig nevetségesen kicsi volt.

A HTC szemüveg nélküli 3D telefonja Forrás: Origo

Ráadásul maga a koncepció is totális mellélövés volt, hiszen, mint azóta kiderült, a 3D-nek csak bizonyos típusú tartalmaknál (animációs anyagok, rendes nagy költségvetésű látványfilmek stb.) van értelme, amelyeket otthon, házibarkács módban lehetetlen elkészíteni.

Öngyógyító mobil

Több gyártó is kísérletezett azzal, hogy olyan különlegesen kezelt műanyaggal vonja be a készülékei hátlapját, amelyek elméletileg képesek "meggyógyítani" magukat. Azaz, ha valamilyen sérülés éri őket, akkor rövid idő után mindenféle külső behatás nélkül visszaáll az eredeti szerkezet. Ez tényleg működött, de csak igen kicsi karcolások esetén, amelyek pusztán esztétikai problémát okoztak. A mélyebb, már tényleg zavaró vágásokkal, esetleges repedésekkel már nem tudott megbirkózni az anyag. Viszont a hasonló tudású eszközökhöz képest drágábbak voltak az ilyen készülékek, és ennek megfelelően a piaci siker is elmaradt.

Az egyik leghíresebb öngyógyító mobil, az LG Flex 2 Forrás: Origo

A tömegek valószínűleg úgy voltak vele, hogy egyszerűbb venni a mobilra egy tokot, és az ráadásul a durvább ütésektől is megvédi, ráadásul az esetleges nagyobb sérüléseket is jól takarja. Hogy teljesen őszinték legyünk, ez azért a gyártóknak is eszükbe juthatott volna, mai fejjel már nem is igazán érti az ember, hogy miért vágtak bele ebbe az egészbe... Ezzel párhuzamosan egyébként folytak fejlesztések, amelyek az öngyógyító kijelző létrehozására irányultak. Ennek már sokkal több értelme lett volna, azonban itt egyelőre még nem sikerült átütő, kézzelfogható eredményeket elérni.

A kihajthatós telefon

Számos oka van annak, hogy a Motorola mobilos üzletága miért zuhant a mélybe a csúcsról, de az biztos, hogy az elhibázott fejlesztések díszhelyen trónolnak ezek között. Az egyik iskolapélda a Flip Out névre hallgató kihajtható telefon, amely akár a bukás szinonimájaként is bekerülhetne a rokon értelmű szavak szótárába.

A kihajtható mobil, nem lett nagy siker Forrás: Origo

Az ötlet az volt, hogy egy négyzet alakú készüléket gyártanak, amelynél egymásra csúszik a kijelző, és a klaviatúra. Csak, hogy így a képernyő is kicsi lett, a gombok is, maga a telefon pedig a szokásosnál vastagabb, emiatt kényelmetlen volt hordozni. Érdekesnek érdekes volt, de totálisan használhatatlan, ráadásul könnyen meghibásodott, és hajlamos volt magától összecsukódni.

Nem volt túl kényelmes Forrás: Origo

Ráadásul a bemutatását követően nem sokkal megjelentek a teljes érintőképernyős okostelefonok, amelyek elsöpörték a valódi gombokkal operáló készülékeket. A Flip Out pedig bekerült a Bukott Termékek Csarnokába, úgy, hogy rengeteget költöttek rá, amiből alig termelt vissza valamennyit.

Ez az irány most újra felmerül az összehajthatós OLED kijelzők miatt. Kíváncsiak vagyunk, mekkora sikerrel.

Fél tégla két kijelzővel

A Kyocera a nyomtatás és képalkotás világának egyik meghatározó szereplője, de a japán cég egykor úgy gondolta, hogy a telefonos univerzumban is meg fogja vetni a lábát. Ennek érdekében egy forradalminak szánt eszközzel rukkoltak elő, amely viszont akkora bukta lett, hogy még egy cukrászatban is örömmel mutogatnák! A mesterterv az volt, hogy egyszerre két kijelzőt építenek a kinyitható eszköz belsejébe, és ha elforgatva használják, akkor a kettőt együtt lehet majd használni. Akár "tablet módban" vagy úgy, hogy miközben mondjuk a fentin megy egy videó, addig az alsón lehet kommenteket irkálni vagy bármi mást csinálni.

A koncepció sem volt az igazi Forrás: Origo

Csakhogy ezt a szolgáltatást viszonylag ritkán lehetett kihasználni, viszont ugyebár a dupla kijelzőt és a dupla hardvert meg kellett fizetni.

Ráadásul különösebb mérnöki bravúrról sem beszélhetünk, mivelhogy a masina valami brutálisan vastag lett, gyakorlatilag egy fél téglát sikerült összerakni, ami értelemszerűen nem volt túlságosan kényelmes.

Szóval a Kyocera a forradalom jegyében előállt egy drága, felesleges funkciókat kínáló, mobilnak nem igazán nevezhető okostelefonnal, amitől a csodát várták. Ám a csoda elmaradt, a Kyocera pedig bár azóta sem adta fel a harcot, nem vált a telefonos szektor királyává.

Moduláris mobilok

Nagyjából egy évtizede próbálkoznak a gyártók az úgynevezett moduláris mobilok befuttatásával, de egyelőre még mindenki elbukott. Ennek lényege, hogy a készülékek mellé különféle, opcionálisan beszerezhető kiegészítőket kínálnak, amelyek segítségével sokkal jobbá, vagyis inkább sokoldalúbbá tehetőek a termékek.

Az LG moduláris telefon koncepciója Forrás: Origo

Ez papíron nem hangzik butaságnak, de az az igazság, hogy a felhasználók mind a mai napig nem haraptak rá az ilyen jellegű megoldásokra. 5-6 éve például a Sony lépett elő egy külön megvásárolható objektívvel, amit a telefonra ráhelyezve egy fényképezőgépet kaptunk, de a kezelése nehézkes volt így nem futott be, pedig az ötlet jó volt, és a megvalósítással sem volt probléma.

Telefonra applikálható külön objektív a Sonytól Forrás: Origo

De említhetnénk például az LG G5-öt, a vállalat néhány évvel ezelőtti csúcstelefonját, amihez lehetett vásárolni külön kamerát, VR szemüveget, nagy teljesítményű hangszórót, extra akkumulátort, de hiába jutalmazták a terméket és a kiegészítőket rengeteg szakmai díjjal, mégsem sikerült vele meghódítani a vásárlók szívét. Rajtuk kívül még többen is próbálkoztak hasonló megoldásokkal, de eddig senkinek nem jött be a számítása. Nagyon úgy tűnik, hogy maga az alapkoncepció hibázik valahol, és még az is lehet, hogy egyszerűen felesleges kísérletezgetni a különféle perifériákkal, hanem magába a telefonba kell beépíteni a különféle extrákat.

Ezek a példák persze csak a bukó projekteket sorolják fel, de azért ne feledjük, hogy az ilyen tapogatózások elengedhetetlen részét képezik a folyamatos fejlődésnek, és sosem lehet tudni, hogy melyik fejlesztés lesz zsákutca és melyik világraszóló siker. Gondoljunk például az iPadre, amit rengeteg szakértő kinevetett a bemutatásakor, és mégis egy teljesen új piacot teremtett.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!