Lenovo ThinkPad X1 Carbon teszt - Élet a MacBookon túl

Elképesztően jó laptop lett a 2018-ra frissített Lenovo ThinkPad X1 Carbon, ami tökéletesen megmutatja, hogy Windows 10 operációs rendszerrel ma már simán lehet konkurenciát állítani az etalonnak számító Apple-féle MacBookoknak. Persze ennek alaposan meg is kéri az árát a vállalat.

Meg kell hagyni, hogy a Lenovo, mióta megvásárolta az IBM számítógépgyártó részlegét, nem mindig tudott konzisztens minőséget nyújtani. Habár az egyre fogyatkozó laptopgyártók között igazából rendre tisztességgel állták a versenyt, igazán akkor kerültek fel az Apple mellé, mint potenciális kihívó a csúcskategóriában, amikor megjelent az Thinkpad X1 Carbon, a már eleve eléggé sikeres X1 folytatása.

Az első X1 Carbon megjelenését követően (2012-ről beszélünk) a Lenovo évente rendszeresen frissíti a készüléket, hogy az mindig megfeleljen a csúcskategória aktuálisa követelményeinek. Ennek megfelelően az X1 Carbon most már betonbiztosan ott van mindig a munkára tervezett, vékony és könnyű laptopok élmezőnyében.

Pedig elsőre nem könnyű megkülönböztetni a Lenovo többi Thinkpadjétől. Hasonló dizájnelemeket visel a maga pirosra festett gombjaival a tapipad fölött, és a piros Trackpointtal a billentyűzetbe építve, valamint a hagyományos Thinkpad-feliratokkal. Elsőre talán csak az tűnhet fel a családtagjaival összehasonlítva, hogy vékonyka: mindössze 16 milliméter vastag, a kialakítása pedig trükkös: úgy tűnik, mintha a Macbook Airhez hasonlóan folyamatosan vékonyodna. Ez valójában nem így van: csak a széleinél vágták le vékonyabbra, hogy divatos, menő külseje legyen, így viszont jóval több hely maradt az akkumulátoroknak és a hűtésnek.

Forrás: Origo

Az X1 Carbon nem véletlenül kapta a nevét: a váza a hasonló prémiumtermékekkel ellentétben nem alumíniumból, hanem az autóknál is használt karbonszövetből van (szénszálas erősítésű műanyag), a külsejét pedig egy puha tapintású, finom anyaggal vonták be. Az egész nemcsak, hogy nagyon minőséginek, és a Lenovotól elvárt módon strapabírónak tűnik, de nagyon könnyű is: mindössze 1,1 kilogrammot nyom, így tényleg teljes nyugodtsággal hurcolhatjuk bárhova.

Szóval külső tekintetében egyáltalán nem kell szégyenkeznie a készüléknek, amire rátesz még egy lapáttal, hogy a kijelző nagyon szépen kitölti a rendelkezésére álló keretet, csak felül maradt egy nagyobb káva a kamerának. Utóbbi esetében külön plusz pont, hogy el elhúzható kis rekesz mögé rejtették, így nem kell csúnya szigszalaggal leragasztania annak, aki tart tőle, hogy a Facebook / a Microsoft / a háttérhatalom emberei / a szomszéd megfigyeli.

Persze nálunk majdnem a teljesen csúcskategóriás masina tette tiszteletét. A nyolcadik generációs Intel Core i7 processzorral, 16GB memóriával, 512GB-os SSD tárhelyével már eleve olyan gépet kapunk, amit normális használat mellett nem lehet megfektetni. Irgalmatlanul gyors az egész: pár másodperc alatt indul el kikapcsolt állapotból, bármennyi program és böngészőablak van megnyitva, az nem nagyon érdekli, szóval bárhova is vigyük, ezzel biztos nem lesz küszködés a munka.

Forrás: Origo

Komoly játékra persze a dedikált grafikus egység hiányában nem nagyon lehet befogni, de a népszerű MOBA-játékokra és más egyszerűbb anyagokra tökéletesen megfelel. És aztán ott van a kijelző, ami persze ismét csak feláras: a miénkben egy Full HD-nál jóval nagyobb pixelszámú, 1440p-s megjelenítő teljesített szolgálatot, 14 hüvelykes méretben, ráadásul még a HDR-t is tudta. Bármit nézünk rajta, az fantasztikusan jelenik meg, de persze a skálázást be kell állítani, mert ha a natív 1440p-s felbontásra tesszük, akkor aztán nagyon komoly szemüveg kell ahhoz, hogy a Windows feliratait kibogarásszuk. Nekem a 175%-os nagyítás működött a legjobban.

Két további dolgot kell még nagyon megdicsérni az X1 Carbonban. Az egyik a billentyűzet, ami az ilyen jellegű, vékony laptopok többségével ellentétben nagyon szuper gépelési érzetet ad, a billentyűk megfelelően hosszú úton járnak, a gombok mérete is elosztása tökéletes (csak kár, hogy a nálunk járt tesztgép billentyűzete francia volt). A másik, a tapipad. Ebben a Windowst futtató laptopok nagyon sokáig nem tudtak versenyezni a MacBookokkal, de ennek ma már vége. Egyrészt azért, mert a Windows 10 végre magától, natívan támogatja a tapipadokat (korábban a rendszer tulajdonképpen az egér mozgására próbálta átültetni az érintéseket), másrészt pedig mert az X1 Carbon tapipadja nagyon jó. Méretben ugyan talán elmarad a MacBookoktól, de itt ugye van két extra, fizikai gomb a tetején amellett, hogy az alja is nyomkorászható.

Forrás: Origo

Akkuidőben sem kell szégyenkeznie a terméknek, átlagos használat mellett simán kibír 8-9 órát, ami az Apple értelmezésében ugye már "egész napos használatot" jelent. Tisztán látszik, hogy a Windows 10-zel és a notebook-gyártók komolyabb törekvéseivel ma már simán lehet olyan laptopokat felmutatni, amik teljesen pariban vannak az Apple gépeivel. Többé nem kell a rossz akkuidő miatt aggódni, vagy amiatt, hogy a rendszer lassan áll föl: ha csak lecsukjuk alvó állapotba és kinyitjuk, pontosan ugyanúgy fél másodperc alatt előttünk van minden, mint a MacBookokon.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a MacBookok ne lennének továbbra is remek masinák. Inkább arról van szó, hogy végre nem kell lemondani a sokunk által megszokott, és mindennel kompatibilis, mindent futtatni képes Windows rendszerről, ha egy rendes laptopot akarunk. Persze, ennek jelen esetben a Lenovo meg is kéri az árát: számításaink szerint az általunk tesztelt gép valahol 750 ezer forint környékén lehet, ami már a MacBook Pro árkategóriája. Ez pedig kicsit fáj.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!