Ilyen okosórát ad 40 ezer forintért az Alcatel

Vágólapra másolva!

Nem olyan rég teszteltük a kínai gyártmányú, 9 ezer forintos okosórát, amiből azt a következtetést vontuk le, hogy ma már nem feltétlenül szükséges rengeteget fizetni, ha egy korrektül működő, a legfontosabb funkciókat ellátó eszközt szeretnénk a csuklónkra. Most azonban feljebb léptünk egy kategóriával.

Vaffler Dániel

Vágólapra másolva!

Alcatel okosóra

Ehhez képest az Alcatel (vagy TCL, hol milyen éven kerül forgalomba) Movetime nevű új okosórája emeli a tétet: ezt körülbelü jelenleg 40 ezer forintért árusítják, ami még mindig nem kifejezetten drága, de azért sokaknál már átlépheti azt a küszöböt, amit jelenleg egy ilyen termékre szánnának.

A lényeg tehát, hogy ha a 9 ezer forintos No.1 S9-hez mérjük, akkor valamit teljesítenie kell. És első ránézésre teljesít is:

a kijelző közel dupla akkora felbontású, 400x400 pixeles AMOLED, ami már kifejezetten korrekt képminőséget és olvashatóságot eredményez, a fényereje megfelelő, és korrekt színeket képes visszaadni.

Ezen kívül itt már nem microUSB-s töltőt kapunk, hanem a praktikusabbnak és menőbbnek tűnő mágneses korongot, amire rácuppan az óra.

Továbbá magának az órának a kidolgozása is minőséginek tűnik: a kerek, fémből készült óratest egyben van, nem kifejezetten vastagabb, mint egy manapság divatos nagyobb férfi karóra, a kijelző körül pedig egy többmenetes bevágást kapott. Ez utóbbi nagyjából az egyetlen dizájneleme, egyébként csak egy szürke tömb, mindenféle ismertetőjel nélkül, de igazából egy órára nem is kell sokkal több.

Hozzánk egy gumis csuklópánttal érkezett a holmi, de létezik hozzá bőr pánt is, mint ahogy egyébként az órából is lehet venni fekete és aranyozott változatot. A szíj masszívan kapcsolódik az órához és biztosan szorítható a csuklónkra, így igazából sportolás közben sem kell attól tartani, hogy elhagynánk (több beszámoló szerint ez a bőrszíjas verzióról nem mondható el).

Az óra egy saját operációs rendszert használ, így viszonylag gyenge hardver is elég alá, vélhetően ezért lehet nagyjából olcsó. Cserébe viszont nem is kifejezetten gyors, ha a menüben turkálunk. A telefonunkhoz természetesen Bluetooth-on keresztül kapcsolódik az iOS-re és Androidra egyaránt letölthető Movetime alkalmazás segítségével.

Maga a program (és az óra) a nagyjából már megszokott alapfunkciónkra képes: van benne lépésszámláló, megmutatja mennyi kalóriát égettünk el, nyomon követhetjük vele az alvásunkat, de találunk pulzusmérőt és időjárás-jelentőt is benne.

Ezen kívül léptethetünk vele zeneszámokat (melyeket persze a telefonunkon tárulunk), és elindíthatjuk, valamint elsüthetjük vele a telefon kameráját is. Szintén alapfunkció, hogy a Movetime alkalmazásban beállított eseményekkel kapcsolatban értesítést küld nekünk a rendszer az óránkra, így elég rápillantani, hogy tudjuk, éppen fontos e-mailt vagy Facebook-üzenetet kaptunk-e, nem kell rögtön a telefonért nyúlni.

Funckiók tekintetében tehát csak az alapokra számíthatunk, de azok többségét legalább korrekten tudja.

Ami viszont érthetetlen, hogy miért nincs egyetlen jól kinéző számlap sem!

Az elérhető kategóriákon belül (például digitális, női, sport) találunk néhány színvariációt, de ezek mindegyike a borzalmastól a közepesen rosszig terjed mind grafikában, mind leolvashatóságban. Az ember azt gondolná, hogy egy óra tervezésekor ez az egyik legfontosabb szempont, de hát ezek szerint nem.

Abban se nagyon reménykedjünk, hogy majd a netről töltünk le új számlapokat, mert erre jelenleg nincs lehetőség.

Néhány számlaphoz viszont behetünk saját háttérképet (például egy fotót), ami jópofa, csak éppen ilyenkor magából az órából nem látszik semmi.

Persze ez nem akadályozta meg a barátnőmet abban, hogy berakja a saját arcát, és aztán nagyon büszke legyen magára, ami még a kisebbik rossz. A nagyobbik rossz az volt, amikor baráti körben pár percre magára hagytam a telefonomat, majd egyszercsak felébredt az óra egy új háttérképpel, amin éppen Gyurcsány Ferenc mosolygott vissza rám.

A legnagyobb problémám viszont a "megnézős" mozdulat felismerésével akadt. Ugyebár egy mozdulattal az arcunk felé kell fordítani a csuklónkat, ha azt szeretnénk, hogy az óra felébredjen és meg tudjuk nézni az időt, de ez tapasztalataim szerint csak olyan 70%-os biztonsággal hajtja végre az eszköz, a maradék időben többen néztek már masszív idiótának, ahogy a csuklómmal próbálok furcsa mozdulatokat tenni, hogy végre aktiválódjon. Végül pedig érdemes megjegyezni, hogy habár elméletileg az óra IP67-es vír- és porállósággal rendelkezik,

a kézikönyv kifejezetten megemlíteni, hogy zuhanyozni és fürdeni nem nagyon érdemes benne, legfeljebb az esőben futni, meg azért egy kis izzadást is kibír.

Összességében tehát az Alcatel / TCL által gyártott Movetime egy külsőre jól kinéző, korrekt okosóra, amit szoftver egy-két gyengesége, a vízállóság kétes mivolta, és az értelmezhetetlenül elrontott számlapok húznak le. Ami kár, mert ebben a kategóriában nem sok remekül összerakott, és külsőre szépnek mondható terméket találni.