Átköltözik végre a pénztárcánk a mobiltelefonunkba?

A különböző mobiltárcás megoldások már egy ideje velünk vannak, idénre azonban az érintéses mobilfizetés vált az új slágerré. A helyzet kívülről nézve kicsit kaotikusnak tűnhet, pedig ha jól használható mobiltárcára és érintéses fizetésre van szükségünk, valójában elég kevés, de legalább kiforrottnak és stabilnak tűnő szolgáltatást vehetünk igénybe.

Egyelőre még mindig elég nagy a káosz a fejekben a mobilfizetéssel kapcsolatban, ami nem is csoda. A hosszú évek alatt a több szolgáltató és bank együttműködéséből létrejött Mobiltárca Szövetség nem igazán tudott komolyabb eredményeket elérni, vagy megfelelően kommunikálni az emberek felé, hogy miről is van szó. A helyzeten az sem segített, hogy rengeteg különféle piaci szereplő próbált meg ilyen-olyan, többnyire félmegoldásokkal előállni, ami jellemzően nehézkes felhasználáshoz és sok extra költséghez vezetett.

Elsőre nagyon furcsának tűnik a mobilunkat odanyomni a terminálhoz, de hamar válik a világ legtermészetesebb dolgává. Forrás: El Androide Libre

Persze, alapvetően mindent mobilfizetésnek nevezhetünk, amikor a mobiltelefonunkat használjuk arra, hogy megvásároljunk egy szolgáltatást vagy terméket. Ezek közül pedig már néhány hosszú évek működik, és alapvetően sikeresnek mondható: ilyen például az SMS-es lottó, vagy az SMS-es parkolás. Mindkettő az egyszerűséget és a kényelmet szolgálja, amit a felhasználók még láthatóan úgy is igénybe vesznek, hogy egyébként a tranzakciós díjak miatt extra költségek lépnek fel.

Az igény azonban egyértelmű: a mobiltelefonunk mindig nálunk van, így logikus, hogy minél több dologra szeretnénk igénybe venni, az okostelefonok és az állandó mobilinternet korában pedig nyilvánvalónak tűnik, hogy rengeteg szolgáltatás megvásárlását lehetne leegyszerűsíteni. A korábbi példákkal ellentétben azonban ma már (és ebben a cikkben) amikor mobilfizetésről beszélünk, akkor arról van szó,

hogy a bankkártyánk terhére fizetünk a mobiltelefonunkkal.

Vagyis a lényeg az lenne, hogy a bankkártyát, mint fizikai tárgyat kiiktassuk a rendszerből, és így eggyel kevesebb dolgot kelljen magunkkal vinnünk.

Erre pedig az elmúlt évek során számos különböző megoldást próbált létrehozni számos különböző fél. Míg külföldön jellemzően a nagy technológiai vállalatok, így az Egyesült Államokban például az Apple tette népszerűvé a folyamatot a saját Apple Pay szolgáltatásával (és kötötte ezzel méginkább a saját ökoszisztémájába az iPhone-vásárlókat), addig nálunk a bankok, a mobilszolgáltatók és maga a Mastercard is próbálkozott közösen több-kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel. A Mastercard Pay négy év után 2015-ben, a Mobiltárca Szövetség keretein belül létrejött Telekom Mobiltárca és Vodafone Wallet pedig három évnyi létezést követően idén húzza le a rolót.

Színre lépnek a bankok

Ez nem véletlen: ahogy korábban írtuk, a szolgáltatás nem tudott eleget nyújtani, ráadásul a sok különböző partner (bankok, mobilszolgáltatók) együttműködése miatt az ügyintézés bonyolult volt, és jellemzően különleges SIM-kártya is kellett hozzájuk, hiszen a titkosított adatokat ezeken kellett tárolni. Így végső soron nagyon úgy tűnik, hogy a mobilfizetést Magyarországon nem a technológiai óriások, és nem is a telkócégek,

hanem a bankok honosítják meg, saját hatáskörbe vonva a területet, a saját alkalamzásaikon belül megoldva a szükséges kommunikációt és titkosítást.

Az első lépéseket az OTP tette meg a 2014-ben bemutatkozott Simple alkalmazással, mely már az indulásakor nagyon egyszerűen telepíthető és használható volt: az app letöltése után egy gyors regisztrációt követően már vidáman fizethettünk olyan dolgokért, mint például a mozijegy, de még bizonyos éttermek is elfogadták, azóta pedig a felhozatala folyamatosan bővült és ma már a pizzarendeléstől kezdve az autópálya-matricáig egy tucatnyi dolgot elintézhetünk vele kényelmesen.

A OTP-féle Simple volt az első, igazán jól sikerült mobiltárca. Forrás: Simple

Ehhez azonban a kezdetekben még fel kellett töltenünk az egyenlegünket, az "igazi" mobilfizetés akkor jött el, amikortól kezdve a Mastercard-féle MasterPass rendszer beépült a programba, onnantól pedig egy pillanat alatt digitalizálhattuk saját Mastercard bankkártyánkat (ráadásul annak nem is kell az OTP által kiadottnak lennie), és közvetlenül azt terhelhettük.

Egy probléma azonban továbbra is fenn áll: a bankkártyánkat még mindig nem hagyhattuk otthon,

elvégre ha olyan szolgáltatásért vagy termékért szeretnénk fizetni, amelyik nincs kapcsolatban a Simple-lel, akkor továbbra is a kártyánkat kellett beledugnunk a terminálba. Tehát a mobilunkról már vidáman vásárolhattunk a bankkártyánk terhére, azonban magát a mobilt még mindig nem használhattuk bankkártyaként.

És akkor ezen a ponton lép színre az NFC-s technológia, vagyis az "érintéses" kommunikáció, ami már egyáltalán nem idegen dolog, ha vásárlásról van szó: az OTP szerint 2016-ban már meghaladta az "érintős", vagyis PayPassos tranzakciók száma a hagyományos kártyás fizetések számát, szóval láthatóan az ügyfelek nem, hogy nem idegenkednek ettől, hanem kifejezetten szeretik. Az ehhez szükséges NFC-s technológiával pedig ma már a legtöbb okostelefon rendelkezik, de legalábbis a középkategóriában és attól felfelé majdnem biztosan - Magyarországon jelenleg több, mint 1,2 millió NFC-képes okostelefon van lakosság kezében.

Egyszerűsödni látszó helyzet, egy váratlan új szereplővel

Szóval, a helyzet egyszerűnek tűnik: ha már be tudjuk digitalizálni a bankkártyánkat a bank által kiadott okostelefonos alkalmazásba, miért ne használhatnánk onnantól a telefonunkat érintős fizetésre? Jellemző a nagy bankok viszonylag lassú reakcióképességére, hogy a Mastercard ezt lehetővé tévő új rendszerére Magyarországon,

sőt egész Európában a pici Gránit Bank csapott le először a saját, Gránit Pay néven elindított mobilos pénztárcájával, ami végre lehetővé tette az érintős mobilfizetést.

Ehhez az egészhez pedig semmilyen külön ügyintézésre nincs szükség, mindössze a bank ügyfelének kell lenni - a még mindig kicsi Grátin Bankot ez sokak számára azonnal vonzóvá tette.

De nem kellett sokat várni a nagyok válaszára sem: hamarosan az MKB is elérhetővé tette a szolgáltatást, az OTP pedig egyenesen beépítette a Simple-be. Egyelőre az látszik tehát, hogy a korábbi mobiltárcás próbálkozások helyébe egyértelműen a bankok saját alkalmazásaiba épített, most már NFC-s vásárlásra is lehetőséget adó megoldásai lépnek,

amikhez nem szükséges extra ügyintézés, sem pedig másik SIM-kártya, és nincs harmadik fél a történetben.

Igaz, a többi bank egyelőre még adós a saját megoldásával, azonban érdemes megemlíteni, hogy míg az OTP-féle Simple-be bármelyik bank által kiadott kártyát behúzhatjuk, érintéses fizetésre jelenleg csak az OTP-s Mastercard kártyák használhatók. Azonban a bank utalt rá, hogy ez hamarosan megváltozhat, és ha ezt sikerül elérni, úgy erősen kérdésessé válik, hogy a későn reagáló bankoknak mennyire lesz érdemes saját alkalmazást felépíteni, de persze a versenyen mi, felhasználók csak nyerhetünk.

Ebbe az egyenletbe érkezett meg pár hete a Telenor a saját érintéses mobilfizetéses megoldásával. A szolgáltató Telenor Wallet néven egyébként is rendelkezik saját mobiltárca alkalmazással, amiben a Simple-höz hasonlóan számos dolgot vásárolhatunk,

a vállalat pedig erre húzta rá a Telenor Mobilpass-t, amivel lehetségessé vális az érintős fizetés.

A dolog azonban a korábbi mobiltárcás megoldásokra emlékeztet, annak buktatóival együtt: nevezetesen egy új SIM-kártyára van szükségünk a használatához, ami tehát mindenképp legalább egy látogatást igényel az ügyfélszolgálatra, ráadásul a szolgáltató 490 forintos havidíjat is felszámol érte.

Egy tagadhatatlan előnye azonban mindenképp van: habár a Telenor a Budapest Bankkal közösen indította el a MobilPass-t,

az valójában teljesen bankfüggetlen, ugyanis a külön MobilPass-egyenlegünket kell feltöltenünk pénzzel a használatához.

Bankkártyát nem lehet közvetlenül belehúzni, még a Budapest Bank által kiadottakat sem. Ez az előny azonban persze egy plusz lépést követel meg a felhasználótól, magát a feltöltést, ráadásul, habár a bankoktól így függetlenítjük magunkat az érintős mobilfizetés viszonylatában, természetesen mindenképpen a Telenor ügyfelének kell lennünk.

Hogy végül ezzel mennyire tud sikeres lenni a Telenor, az már a jövő zenéje. Az viszont biztos, hogy az érintéses mobilfizetés itt van, kényelmes és jól használható, és azt is erősen valószínűnek tűnik, hogy az idén még jelentkeznek különböző piaci szereplők a saját megoldásaikkal.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!

A cikk megjelenését támogatta az MVM Edison program.