Európában kérne menedéket Snowden

Nem lőtt el minden puskaport Snowden, újabb dokumentumokat adott át

Ugyan Edward Snowden 2020-ig Oroszországban maradhat, ügyvédei már azon dolgoznak, hogy utána az Európai Unió valamely tagállamában is menedékjogot kaphasson.

Az orosz külügyminisztérium január 18-án közölte, hogy két évvel meghosszabbították Edward Snowden tartózkodási engedélyét. A titkosszolgálatok módszereit leleplező egykori NSA-alkalmazott még 2020-ig maradhat Oroszországban. Orosz ügyvédje, Anatolij Kucserena szerint ennek nyomán elméletileg jogi alapja van arra is, hogy orosz állampolgárságért folyamodjon, amelynek feltétele az ötévi helyben lakás.

Az óra viszont ketyeg, és nincs rá garancia, hogy 2020 után továbbra is maradhat a szivárogtató. Ennek egyik oka az is, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin kapcsolata egyelőre bizonytalan.

Az ügyvédek szerint ez jó alkalom lenne az EU-nak arra, hogy kifejezze háláját a szivárogtató felé Forrás: AFP/Lotta Hardelin

Hétfőn Snowden ügyvéde az Európai Bizottsággal tárgyalt arról, hogy a szivárogtató menedékjogot kaphasson a jövőben valamelyik tagállamban. Ugyan a hivatalos kérvényt még nem nyújtották be, azt tervezik megtenni.

Wolfgang Kaleck német ügyvéd érvként hozta fel, hogy az Egyesült Államokban olyan büntetés várhat Snowdenre, ami az európai normákkal szemben megy. A meghallgatáson felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a szivárogatott adatok mértékét vennék alapul az amerikai bírók, Snowden papíron akár ezer év börtönt is kaphat.

Hozzátette, hogy az EU ezzel kifejezhetné háláját Snowden felé,

aki az európaiakat érintő lehallgatási módszereket is felfedte, többek közt azt is, hogyan kémkedtek az amerikaiak Angela Merkel német kancellár után.

Snowden szivárogtatása játszott jelentős szerepet abban is, hogy 2015-ben érvénytelenítették az Egyesült Államok és Európa között kötött adatvédelmi megállapodást, a Safe Harbourt. A 2000 óta érvényben lévő Safe Harbour lehetővé tette, hogy az amerikai titkosszolgálatok kikérjék az amerikai techcégek európai szerveren tárolt adatait, azaz például az európai facebookozókról szóló információkat. Ezután lépett érvénybe a Privacy Shield, ami szigorúbban védi az európai netezők adatait.