Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szeptemberben több mint egymillióan osztottak tovább egy cikket a Facebookon, miszerint Ferenc pápa áldását adta Donald Trump republikánus elnökjelöltre. Ugyanezen napokban egy másik cikk is terjedt a közösségi médiában, ami arról szólt, hogy holtan találtak egy ügynököt, aki Hillary Clinton e-mailjeinek kiszivárgásával kapcsolatban nyomozott. A két cikkben viszont volt egy közös dolog:
mindegyik álhír volt.
A pápa sosem állt ki nyilvánosan Trump mellett, a Clintonról szóló cikket lehozó Denver Guardian lap pedig nem is létezik.
A Facebooknak köszönhetően viszont több millió emberhez jutottak el a hamis információk. Ugyan a helyreigazítások is felkerültek a netre, azok közel sem hoztak annyi elérést. Ez azért jelent problémát, mert a legfrissebb adatok szerint az amerikaiak 44 százaléka használja elsődleges hírforrásként a Facebookot.
Sokan meg is vádolták a közösségi oldalt azzal, hogy a választások kimenetelére is hatással voltak a terjedő, gyorsan tovább osztott álhírek, a Facebooknak pedig felelőssége ezt megakadályozni. Zuckerberg szerint viszont őrült feltevés az, hogy a hamis tartalmak ekkora hatást válthatnak ki, egy Facebook-bejegyzésében pedig hozzátette, a közösségi oldalon közzé tett tartalmak 99 százaléka hiteles,
és csupán egy százalékuk hamis, hiteltelen információ.
Zuckerberg ezzel a kijelentéssel egyben tagadta a cég saját, korábbi kutatásanaik eredményeit is. 2010-ben a közösségi oldal kutatói 61 millió amerikai felhasználó körében végeztek felmérést a választások félidejében. Az egyik csoportnak „menj szavazni" üzenetet mutatták, míg a másik csoport látta azon barátainak bélyegképeit is, akik a „szavaztam" gombra kattintottak. A kutatók megállapították, hogy a második posztot látó alanyok közül többen mentek el szavazni –
ergó a barátok tevékenysége őket is bátorította a szavazásra.
2012-es kísérletükről már többször is írtak a portálok. Ekkor a hírfolyamot módosították olyan módon, hogy néhány felhasználó túlnyomórészt pozitív, míg mások negatív posztokat láttak. Akik több dühös bejegyzést láttak, azok maguk is hasonlóakat raktak ki, a pozitív üzenetű bejegyzéseket kapó alanyok pedig kedvesebben viszonyultak.
Mindezek után Zuckerberg kijelentette, hogy
a Facebooknak, mint információforrásnak nincs hatása a társadalomra.
A politikai befolyásolással kapcsolatban viszont nem csak az álhírek problematikusak, hanem az is, hogy a felhasználók alapból a saját preferenciáiknak megfelelő tartalmakat kapnak a hírfolyamukba, így a probléma mélyebben gyökeredzik.
Az oldal algoritmusa bizonyos posztokat előreemel, másokat eltemet, és csak kevés felhasználó szűri meg tudatosan hírfolyamjának tartalomforrásait. Közrejátszik az, hogy az emberek alapvetően is azokat a tartalmakat keresik, amelyek saját világképüket is tükrözik.
A Facebook algoritmusa pedig ezt erősíti tovább, hiszen olyan tartalmakat válogat, amit a felhasználó érdekesnek talál,
így pedig nem egyensúlyozott, objektív módon tájékoztat.
A New York Times szerint ugyan az álhíreknek nincsen közvetlen hatása a választás kimenetelére, de a facebookozozó szavazók információsbuboréka is a nagy egész része. Zuckerberg szerint a demokratákat és a republikánusokat is érintik az álhírek, ott vannak például a vírusszerűen terjedő anti-Trump mémek, de sok riporter szerint sokkal több álhír terjeng a jobboldaliakról.
A céget kritikázálják azért is, mert xsak a Facebooknak vannak arra vonatkozó pontos adatai, hogyan terjednek és mennyien osztják meg a hamis információkat, ezeket pedig nem osztják meg csak úgy külsős kutatócégekkel.
A Facebook a Google-lel együtt jelentette be pár napja, hogy olyan módon próbálja majd büntetni a hamis híreket terjesztő portálokat, hogy azokat kizárja a hirdetési rendszerükből. Így azok jelentős bevételtől esnek el, de nincs olyan közvetlen megoldás, ami rögtön szűrné a kamuhíreket.
A Gizmodo kiderítette, hogy a közösségi oldal valójában már régebb óta tud a problémáról, és egy speciális szűrőt is teszteltek a kiszűrésükre, ám azt végül nem élesítették. Az főleg a konzervatív oldalakat sújtotta volna, így a Facebook nem vállalta a politikai kockázatot.
