A fiatalok sem hisznek el mindent a Facebooknak

A laptopok és okoseszközök rendszeres használata jelentős szerepet játszik a korai rövidlátás kialakulásában

A közösségi oldalakat egyelőre még a tévéműsorok is megelőzik, ezek a fiatalok 42 százaléka számára számítanak fontos információforrásnak.

Ugyan a fiatalok gyorsan befogadható, friss információkra vágynak, mégsem a Facebook az elsődleges hírforrásuk – derül ki a Transparency International Magyarország és a Telenor kutatásából. A magyar fiatalok a külföldi hírcsatornákat, az internetes hírportálokat és az országos közéleti magazinokat tartják a legmegbízhatóbb forrásoknak.

A Korrupcióérzékelés és médiahasználat a magyar fiatalok körében című tanulmány azt vizsgálta, hogy a 18-29 éves korosztálynak milyen médiahasználati szokásai vannak, illetve, honnan értesülnek a korrupciós ügyekről.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a 18-29 éves magyar lakosság kétharmada számára az elsődleges tájékozódási forrást

az internetes hírportálok jelentik

a politikai vagy közéleti hírek kapcsán.

Meglepő módon a Facebook (és más közösségi oldalak) csupán a fiatalok 18 százaléka, vagyis kevesebb, mint ötöde számára számítanak a legfontosabb hírforrásnak. A közösségi oldalakat egyelőre még a tévéműsorok is megelőzik, ezek a fiatalok 42 százaléka számára számítanak fontos információforrásnak.

Így tájékozódnak a fiatalok a korrupcióról Forrás: Transparency

A média átalakulását jól illusztrálja, hogy az eredmények szerint a vizsgált korosztály 40 százaléka egyáltalán nem olvas nyomtatott sajtóterméket, rádióból pedig csupán 12 százalékuk értesül a hírekről. A televízió képernyőjéről egyre inkább a számítógép és – intenzív növekedéssel – a mobiltelefon képernyőjére terelődik a figyelem.

Kinek a hírei megbízhatók?

A magyar fiatalok elsősorban a média feladatának tartják, hogy felhívja a választók figyelmét a korrupciós ügyekre – a megkérdezettek több mint fele nyilatkozott így. Bár elvárják a médiától a tényfeltáró és oknyomozó tevékenység erősítését, a hitelesség mércéje számukra inkább az, hogy

a saját világképükhöz illően van-e megfogalmazva egy adott hír.

Ennek tükrében rendkívül meglepő, hogy a fiatal felnőttek a külföldi hírcsatornákat, az internetes hírportálokat és az országos közéleti magazinokat tartják a leginkább megbízhatóbbnak, bár számottevő arányban csak az online híreket kísérik figyelemmel, mivel a hírportálokat tartják a politikailag legkevésbé elfogultnak a hazai médiumok közül.

Az információs buborék a jellemző: azt tartjuk hitelesnek, amit mi is gondolunk Forrás: NurPhoto/Jaap Arriens/NurPhoto/Jaap Arriens

Korrupció az új média korában

Az új média fő funkciói a korrupció elleni harcban a fiatalok szerint a felszínen tartás, a figyelemfelhívás és a tapasztalatcsere. Emellett bizonyítékok névtelen közzétételére is alkalmas, amire azonban csak óvatosan, nagy körültekintéssel használnák,

félve a személyüket érintő hátrányos következményektől.

A megkérdezettek az ország egészében és a hazai politikai életben lényegesen erősebben érzékelnek korrupciót, mint saját közvetlen környezetükben: 80, illetve 77 százalékban ítélték úgy, hogy a korrupció ezeken a területeken teljesen vagy eléggé jelen van, míg a közvetlen környezetük vonatkozásában ugyanez az érték mindössze 22 százalék.