Az istenverte kütyüket Amerikában kezdjék el gyártani

Donald J. Trumpot választották az Egyesült Államok 45. elnökévé

Több szempontból is károsak lehetnek a techszektorra Donald Trump ígért intézkedései, állítják az érintett cégek és befektetők. Ahogy az elnök korábban hangoztatta, szigorú szabályokkal próbálná rávenni arra a gyártókat, hogy Amerikában gyártsanak minden egyes alkatrészt, és keményen vámolná a Kínából érkező importot. Emellett a külföldi munkaerőt hátrányosan érintő intézkedéseket vezetne be.

A republikánusok jelöltje, Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást Hillary Clintonnal szemben, aminek a Szilícium-völgy nem örül. Júliusban több mint 140 nagy technológiai cég írt alá egy nyílt felhívást a republikánusok jelöltje, Donald Trump ellen, amelyben a politikust úgy minősítették, mint

veszélyt az innovációra.

Egyedül Peter Thiel, a PayPal társalapítója állt be Trump mögé. Az Apple nyíltan Clinton kampánya mellé állt, míg a Facebook és az eBay társalapítói is Trump ellen beszéltek. Beszédesek a számok is: a techcégek hatvanszor annyi pénzzel támogatták Clintont, mint Trumpot.

Donald J. Trumpot választották az Egyesült Államok 45. elnökévé Forrás: AFP/Jim Watson

Veszély az innovációra

A techcégeket nem érintené jól az, hogy a Trump-adminisztráció szigorítaná a H-1B vízumokkal érkező, képzett munkaerők alkalmazását is. Ez egy olyan speciális vízumfajta, ami az amerikai cégek számára lehetővé teszi,

hogy magasan képzett, külföldi munkaerőt vegyenek fel.

A felvehető emberek számát kvóta szabályozza. Megjegyzendő, hogy Trump harmadik feleségének, Melaniának is ilyenje van. Trump egyrészt magasabb fizetést írna elő a külföldi munkaerő alkalmazására, így bátorítaná arra a cégeket, hogy foglalkoztassanak inkább amerikaiakat. Másrészt előírná azt is, hogy az amerikaiakat részesítsék előnyben.

Köztudott, hogy a technológiai szektor rengeteg külföldi munkaerőt szív fel, tehetséges fejlesztőket, szakembereket hívnak dolgozni más országokból. Ugyan

sok kritika éri a techcégeket, hogy az alacsonyabb bér miatt foglalkoztatnak külföldieket,

a cégek szerint ez a gazdaság motorja, amivel egyben orvosolni lehet az amerikai, informatikai területen feltételezett munkaerőhiányt. Jó szakembert találni ugyanis nehéz.

Magas importvám Kínára

Donald Trump korábban azt ígérte, hogy ha elnök lesz, arra fogja kötelezni az Apple-t, hogy teljes egészében Amerikában gyártsák az iPhone-ok minden alkatrészét, és ne támaszkodjanak Kínára. Az MIT egy cikkben hosszan részletezte, hogy

miért nem lehetséges a "teljes egészében amerikai iPhone" megvalósulása,

és hogy miért drágulna ettől jelentősen a készülék.

Nem megvalósítható álom a színamerikai iPhone Forrás: Apple

Magas vámot ígért az importtermékekre, főleg a Kínából érkezőkre, ezzel együtt az ázsiai beszállítók is drágábban adhatják majd elektronikai hardvereiket. Ezzel próbálná arra ösztönözni a cégeket, hogy Amerikában gyártsanak.

Kezdjék el az istenverte számítógépeiket ebben az országban gyártani, és nem máshol

- fakadt ki korábban az Apple-re Trump.

Mi lesz a kiberbiztonsággal?

Az sem tiszta, hogy a Trump-adminisztrációnak milyen pontos tervei vannak a kiberbiztonsággal és titkosítással kapcsolatban, mivel a kampány során csak érintőlegesen lehetett hallani a témáról, akkor is botrányok miatt.

Trump az előválasztás során elutasította a tényt, hogy az oroszok támadhatták meg a demokrata bizottságot. Akkor nagy port kavart, amikor úgy hivatkozott a hackerekre, mint „kétszáz kilós valakik".

2016. szeptember 27.

Trump kiberbiztonsági terve hangzatos, de ebből még nem derül ki tisztán, mi lesz a változás az eddigi gyakorlatokkal szemben. Trump szerint azonnal felül kell vizsgálni az amerikai kibervédelmet és a sérülékenységeket, köztük a kritikus infrastruktúrákat. Ezt egy olyan kibervédelmi csapatnak kell elvégeznie, amelynek szakemberei a hadseregből, a jogi szférából és a privát szektorból egyaránt származnak.

Azt szeretné, ha a "szövetségi, állami és helyi szervek erői reagálnának a támadásokra, és olyan offenzív kibervédelmet fejlesztenének, amivel mindent rögtön elhárítanának".

Az biztos, hogy a magánszféra kontra nemzetbiztonság kérdésben inkább utóbbi mellé áll.

Korábban bojkottot hirdetett az Apple termékei ellen,

miután a cupertinóiak megtagadták, hogy módosított szoftverrel adjanak hozzáférést a szövetségieknek a San Bernardinó-i terrorista telefonjához. Emellett támogatja a tömeges lehallgatást, és visszahozná a 2015-ben lejárt Patriot Actet, a tömeges megfigyelést lehetővé tévő törvényt.

Az sem mellékes elszólás a részéről, hogy az NSA-botrányt kirobbantó

Edward Snowdent egyenesen kivégeztetné.

Ne legyen egyenlő internet

Barack Obama teljes mellszélességgel kiállt a netsemlegesség elve mellett, azaz hogy az internetszolgáltatók

ne kivételezzenek egyik internetes oldal vagy szolgáltatás előnyére, hátrányára sem,

azokat kezeljék egyenlően.

Tavaly az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága a netsemlegességet szavatoló szigorú szabályzást fogadott el, ezt Trump akkor "Obama internet elleni támadásaként" értékelte.

Teljesen mást gondol Trump a netsemlegességről, mint Obama Forrás: AFP/Carl De Souza

Sőt Trump bizonyos területeken az internethez való hozzáférést is letiltatná, hogy ne tudjon toborozni az Iszlám Állam. Mindezt Bill Gates közreműködésével szeretné végrehajtani. A szólásszabadságot emlegetőkre pedig csak ennyit mondott: "Bolondok, bolondok."

A netsemlegességben egyben a konzervatívok elleni támadást is látja. Azzal vádolja Jeff Bezost, hogy a kisebb adó reményében vásárolta fel a Washington Postot: szerinte az irányított cikkeken keresztül fogja addig szorongatni a politikusokat, amíg azok az Amazon minden járulékkötelezettségét egy tollvonással eltörlik.

Trump nem ismertette az álláspontját olyan fontos ügyekkel kapcsolatban, mint a szélessáv-hozzáférés bővítése, így valószínűleg az amerikaiaknak a privát szektorra kell majd támaszkodniuk ezen a téren.