Szuperteleszkóppal térképezik fel az űrszemetet

teleszkóp sst
A DARPA szuperteleszkópja
Vágólapra másolva!
Egy szuperteleszkóp segítségével vizsgálják, hogy merre, milyen és mekkora űrszemét köröz a Föld körül. 
Vágólapra másolva!

Ha az átlagos magyar utak melletti szeméthalmokra gondolunk, képzeljük el, mennyi hulladék, törmelék lehet az űrben, a Föld körül keringve... Rengeteg!

Úgy nagyjából 180 millió darab kisebb-nagyobb tárgyról van szó.

A változó méretű, néhány milliméterestől a többméteres átmérőig terjedő nagyságú űrszemét életveszélyt jelent a Föld körül keringő űrhajókra, űrállomásokra, és a közel másfél ezer nyilvántartott műholdnak sem tesz jót egy esetleges ütközés.

A többek között már működésképtelen műholdakból, kiégett rakétafokozatokból, az űrséták közben elhagyott szerszámokból álló törmelékfelhő eltakarítása jelenleg nem lehetséges – a követésük és kikerülésük azonban igen.

Ehhez azonban nem árt, ha van egy „űrkönyvelés”: azaz észlelni, osztályozni és virtuálisan felcímkézni a törmelékeket.

Sokat tud a teleszkóp

Ehhez nyújt segítséget az amerikai légierő űrparancsnokságának kezelésébe átadott szuperteleszkóp, mely a lelkes méltatások szerint „forradalmasítja az űrszemét helyzetének felmérését és követését”.

Eltekintve a szokásos politikai-katonai hurráoptimizmustól, a hamarosan Nyugat-Ausztráliába kerülő, de az amerikai DARPA kutatói által megálmodott, és persze amerikai adófizetői pénzből finanszírozott űrmegfigyelési teleszkóp (SST) valóban sokat tud.

Hatalmas látószög

A legfontosabb tulajdonsága az eddig használt teleszkópoknál sokkal szélesebb látószöge. A kutatók szerint egyszerre több tízezer objektumot képes követni, és

néhány másodperc alatt egy Egyesült Államok méretű területet tud átfésülni speciális kameráival és szenzoraival.

Ehhez azonban szükség volt néhány technológiai „trükkre”. Ilyen például a világ jelenleg legnagyobb görbülettel rendelkező, teleszkópba illesztett speciális tükre. Ennek köszönhető, hogy minden eddiginél nagyobb látómezőben képes több fényt „elcsípni”, mint az eddig épített teleszkóprendszerek.

A lencséket ráadásul egy eddigieknél kisebb méretű, cserében gyorsabban mozgó Mersenne–Schmidt-mechanika foglalja magában.

A DARPA szuperteleszkópja Forrás: DARPA

A lencsék által begyűjtött fényt a teleszkópban csillagászati célokra elsőként használt görbe CCD-je (töltéscsatolt eszköze) alakítja át digitális jelekre. A digitális kamerákból, fényképezőgépekből, okostelefonok kameráiból ismert lapkarendszer átalakított, speciális változata a különleges tükrökkel együtt felelős az igen széles látómezőért.

Az SST kamerájában dolgozik a világ leggyorsabb zárszerkezete is,

amely képek ezreit készítheti el egy-egy éjszaka alatt. A DARPA kutatói emellett „belepiszkáltak” a távoli objektumokat észlelő és osztályozó szoftverek algoritmusaiba is, amelyeken sikerült finomítani és gyorsítani.

Eddig az északi nagyhatalmak felett őrködött

Megjegyzendő, hogy az SST csak félig új: maga a teleszkóp jelenleg az Egyesült Államok Új-Mexikó államában lévő, 8300 négyzetkilométeres kiterjedésű White Sands lőtéren működik. Innen telepítik át az ausztrál kormány jóváhagyásával Nyugat-Ausztráliába, ahol az alaposan továbbfejlesztett teleszkóp a déli félteke feletti égboltot fogja ellenőrizni.

Eddig ugyanis sokkal nagyobb figyelem jutott az északi félteke fölé boruló égbolt megfigyelésére. Nem véletlenül: a „nagy ellenfelek”, így a Szovjetunió, majd Oroszország és Kína is ezen a féltekén terül el – nem beszélve magáról az Egyesült Államokról.

Védett helyszínre kerül

Az SST 2011 februárjában kezdte meg működését White Sandsben, majd 2013-ban egyezett meg az akkori két védelmi miniszter, Chuck Hagel és ausztrál kollégája, David Johnston a teleszkóp áthelyezéséről az ausztrál Harold E. Holt haditengerészeti kommunikációs támaszpontra.

Az Ausztrália északnyugati partjainál működő, 13 különleges, magas rádiótornyáról jól ismert katonai létesítmény már az 1960-as évek óta az amerikai és az ausztrál haditengerészet fontos kommunikációs állomása volt.

A DARPA kutatói szerint ez a jól védett helyszín a tökéletes pont a hardveresen és szoftveresen is továbbfejlesztett SST képességeinek maximális kihasználására.

Fennállt a Földdel való ütközés veszélye

Az SST nemcsak az űrszemetet, de a Föld közelébe érkező kisebb-nagyobb aszteroidákat is figyeli, követi, osztályozza. A NASA és a DARPA számításai szerint csak aszteroidából 2014-ben 2,2 millió darabot, tavaly 7,2 milliót észleltek, becslések szerint ez a szám idén eléri a 10 milliót is.

Ezzel az SST válik minden idők legeredményesebb „aszteroidavadász” teleszkóprendszerévé.

A kutatók a teleszkóppal eddig 3600 új, eddig nem ismert aszteroidát és 69 földközeli pályán mozgó objektumot fedeztek fel, ebből négy esetében állt fenn a Földdel való ütközés veszélye.

A DARPA ugyan átadta az amerikai légierő űrparancsnokságának az amerikai állami űrmegfigyelő hálózat részét képező SST hivatalos tulajdonjogát, de Nyugat-Ausztráliában már ausztrál üzemeltetésben, ausztrál kutatókkal és kiszolgáló személyzettel működik majd.