Látványosan megszökött az amerikai hadsereg ballonja

A JLENS-program ballonja

Mi az: fehér, több, mint 2 milliárd dollárba kerül, akkora, mint egy ház, időnként megszökik, és gyakorlati haszna nincs? Persze, hogy egy amerikai védelmi program.

Volt valami jelképes abban, ahogyan a JLENS rendszer ballonja méltóságteljesen végigvitorlázott Maryland, majd Pennsylvania állam egén. Az amerikai hadsereg felderítő, és előrejelző radarrendszert cipelő ballonjának szökése csak az elgondolás legutolsó, de nem egyetlen látványos kudarcát jelentette.

Tele volt vele a net

Az Aberdeen gyakorlóterén lévő állomás mobilkikötőtornyáról elszabadult ballon útjáról - köszönhetően a mindenhol jelen lévő kamerás mobiltelefonoknak és a közösségi médiának - képek százai jelentek meg az interneten.

Pedig elméletileg a cirkálórakétákra vadászó, eddig az amerikai főváros, Washington mellett tesztelt JLENS (Joint Land Attack Cruise Missile Defense Elevated Netted Sensor) rendszer

akár okos ötletnek is tűnhetne.

A rendszer két, 74 méter hosszú, 17 ezer köbméteres, héliummal töltött ballonja 3000 méter magasban lebegve egy-egy speciális radarrendszert hordoz.

A JLENS-program ballonja Forrás: AFP/Sgt. Ronald Sellinger

Az első balloné a nagy hatótávolságú felderítőrendszer, míg a másik ballon gondolájában a kisebb hatótávolságú, de sokkal pontosabb célkövetést lehetővé tévő tűzvezető radar dolgozik, a felderítőradar által "kiszúrt" célokra koncentrálva.

A ballonokat a kikötésre szolgáló kábelek mellett optikai adatközlő kábelekkel kötik össze a földdel. A mobil adatfeldolgozó állomáson aztán feldolgozzák a beérkező jeleket, és továbbítják.

A rendszer elméletben képes az ellenséges cirkálórakéták elleni rakétarendszerekkel együttműködni,

számukra a megfelelő adatokat átküldeni, de ennek (had)gyakorlati kipróbálására még nem került sor.

Elvileg olcsóbb lenne

A rendszer lényege az lene, hogy a szintén felderítő, és légtérellenőrző feladatokat ellátó E-3 AWACS repülőgépek kiváltsák.

A ballon az állomásnak küldi az adatot Forrás: AFP/Brendan Smialowski

A ballonokkal a fejlesztők ígérete szerint akár 30 napig megszakítás nélkül lenne megoldható a különösen fontos területek - például stratégiailag jelentős bázisok, repülőterek, ipari területek - védelme, a repülőgépek üzemeltetéséhez képest töredék áron.

Igaz, ehhez

nem ártana, ha a JLENS mondjuk működne.

Nem csupán az idő- és költségkeret túllépése sújtja a programot, immár a legszerényebb becslések szerint is 2,7 milliárd dollárnál (777 milliárd forintnál) többet emésztve fel az adófizetők pénzéből, de a látványos kudarcok is.

Postás támadt a Fehér Házra

Ennek egy tökéletes példája volt az, amikor áprilisban a 61 éves postás, Doug Hughes aprócska, lassú girokopterével a washingtoni Capitolium gyepén szállt le. A postás levelet is hozott: az amerikai Kongresszus mind az 535 tagjának külön megcímzett küldeményben hívta fel az amerikai kampányfinanszírozási jogszabályok problémáira a figyelmét.

A baj nem csupán az volt, hogy

Hughes tiltott légtérbe, Washington közepére repült be,

hanem az, hogy senki nem vette észre - az éppen üzemelő JLENS sem.

A JLENS rendszere sem szúrta ki Forrás: AFP/Brendan Smialowski

Pedig a polgárjogi aktivista nem csinált titkot tervéből, több nyilatkozatban is megígérte az akció végrehajtását, hónapokkal a repülés előtt.

A floridai Tampa Bay Times a felszállást követően értesítette a Capitolium védelmével megbízott titkosszolgálatot, de így sem sikerült a girokoptert megtalálni a levegőben. Márpedig a lassú, sok fémet is tartalmazó, bármiféle védelmi rendszert nélkülöző aprócska légijárművet

illett volna felderíteni, és azonosítani.

Október 28-án aztán az egy helyben lebegés sem jött már össze: egyelőre ismeretlen okból az egyik ballon önállósította magát. A kábeleit maga után vonszoló, így a környék elektromos rendszerében számos rövidzárlatot okozó ballon több mint 300 kilométeres önálló repülését követően a Pennsylvania állambeli Muncy mellett ért végül földet.

A kábeleket vonszolta maga után Forrás: AFP/Brendan Smialowski

Bár a hófehér óriást a riasztott légvédelmi készültség F-16C vadászgépei is kísérték,

lelövéséről szó sem lehetett.

Nem csupán azért, mert a ballont eleve úgy építették meg, hogy több cella sérülése esetén is repülőképes maradjon, hanem azért is, mert a vadászgépek 20 milliméteres lőszerének gyújtója nem robbant volna fel a vékony anyagon, így azok a földre visszahullva okozhattak volna veszélyt.

A ballon végül magától leszállt, egy erdős területen fennakadva. A ballon igazán értékes részét, a gondolában elhelyezett radarrendszert légi úton mentették ki a hadsereg szakemberei.

Helikopter mentette ki

Segítségül egy másik óriást hívtak: egy CH-47F Chinook szállítóhelikopter alá függesztették fel a ballon maradványait, és a kisteherautó méretű radargondolát, s így emelték ki a fák közül, majd egy alkalmas, nyílt területen teherautóra helyezték.

A radarrendszert Aberdeenbe szállították vissza, ahol a sérülések felmérése és értékelése után

meghozták a döntést.

A műszaki hibával párosult PR-katasztrófát nem élte túl a JLENS-program, a Pentagon határozatlan időre felfüggesztette.