Beérett a Snowden-botrány: kisebb az NSA játszótere

Két évet kellett várni arra, hogy az Edward Snowden által kirobbantott megfigyelési és lehallgatási botrány változást hozzon az NSA háza táján, hogy ha kissé is, de korlátozzák vitatott módszereik tárházát.

Vasárnap éjfélkor lejárt a hazafias törvény (Patriot Act) 215-ös cikkelye, amely felhatalmazta Edward korábbi munkahelyét, a Nemzetbiztonsági Ügyökséget (NSA), hogy több millió telefonbeszélgetés forgalmi adatait és más személyes adatokat kérjen be a telekommunikációs cégektől, majd tárolja el.

A lehallgatási botrány beérett: a jogszabályokon is változtatnak végre Forrás: AFP/Sergei Supinksy

Ma pedig az amerikai szenátus elfogadta a képviselőház által kidolgozott Freedom Act tervezetét, ez a törvény vet véget a felhatalmazás nélküli tömeges adatgyűjtésnek. A jogszabály értelmében hat hónap múlva már csak a telekommunikációs cégek gyűjthetik előfizetőik telefonhívásainak metaadatait - földrajzi hely, időtartam, résztvevők -

az NSA csak meghatározott esetben, bírósági engedéllyel kérheti ki az adatokat.

A jogszabály megkapta az elfogadásához szükséges egyszerű többséget (67 igen, és 32 nem szavazattal), így az - módosításokkal vagy anélkül - életbe lép. Hogy milyen változtatásokat eszközölnek a szenátorok a törvényhez, még a magyar idő szerint kedd éjszakába torkolló vitán dőlhet el.

Érdekesség, hogy a Freedom Actről szóló vita közben hétfő éjjel villám csapott az amerikai Capitoliumba: az épületen belül és kívül is vihar dúlt:

#ICYMI: Our CapCam caught this shot of lighting over the #Captiol during last night's storms. http://t.co/VIxcQbP9Ewpic.twitter.com/5yTMXuT1YB

— SenateSergeantAtArms (@SenateSAA) June 2, 2015

Rögös út vezetett idáig

A szenátus többségi vezetője, Mitch McConnell mindent megtett azért, hogy az új törvényt még a régi jogszabály lejárta előtt elfogadtassa, még vasárnapra is berendelte a szenátorokat. Az egyik republikánus elnökjelölt Rand Paul azonban keresztülhúzta számításait, szerinte ugyanis a USA Freedom Act nem megy eléggé messzire az amerikaiak magánéletének védelmében. (Rosszindulatú társai szerint csak magához akarta ragadni a szót a kampány időszakban.)

Rand Paul szerint nem mentek elég messze a személyes adatok védelme érdekében Forrás: AFP/Andrew Caballero-Reynolds

A szenátor már május 23-án is megpróbálta megakadályozni az új törvénytervezet megvitatását, akkor 10 órán keresztül beszélt, mire egyik párttársa "demagógiával és dezinfomálással" vádolta meg.

Nem pár napon múlik

A képviselőház elnöke, és a CIA-igazgató is keményen bírálta a szenátust, amiért az említett 215-ös cikk hatálya már lejárt, de a szenátorok még nem szavazták meg az új jogszabályt. Mint fogalmaztak:

a szenátus nem veszi elég komolyan a terrorfenyegetettséget.

A New York Times szerint ugyanakkor a telefonbeszélgetések metaadatai még egy letartóztatáshoz sem járultak hozzá, míg a többi hatályát vesztett paragrafus tartalmát - a "lone wolf" (magányos farkas) az egyszemélyes terroristatámadással gyanúsítottak, illetve a sokszor telefont cserélők folyamatos megfigyelése - más törvények is szabályozzák, könnyen behelyettesíthetőek.

Apró, de helyes lépés

Az Electronic Frontier Foundation civil internetes jogvédő szervezet szerint az új USA Freedom Act mindössze pár apró lépést teszt a helyes irányba. A törvény ugyanis:

• szabályozza, hogy a telefonbeszélgetések forgalmi adatai közül az NSA csak meghatározott esetben "szemezgethet", hogy éppen mely készüléken folytatott beszélgetés adatait akarja megnézni. Az olyan tömeges megfigyelés tehát, amelynek során minden New York-i lakos beszélgetéseit ellenőrzik, ellehetetlenül.
• a külföldi hírszerzési-megfigyelési törvény (FISA) alapján történt adatlekéréseket módosítja - ez alapján kértek le információt a hatóságok egyebek közt a Facebook, a Google és a Twitter adatbázisából. Míg eddig amerikai állampolgárok ellen is folytathattak tömeges megfigyelést, addig az új törvény közösségi érdekvédőket rendelne az adatlekéréseket felügyelő titkos bíróság mellé. Feladatuk a magánélet védelmének biztosítása lenne, illetve a megfigyelések folyamatáról tájékoztatnák folyamatosan a bírákat.
• kötelezné az adatlekérést felügyelő bíróságot, hogy saját átláthatósági jelentéseiben több információt hozhasson nyilvánosságra a FISA-adatgyűjtésről, főleg ha az változtat azon álláson, hogy az illető megfigyelhető-e.

A metaadatokat nem védik

Rand Paul és a független elnökjelölt, Bernie Sanders szerint az új törvény nem megy elég messzire, hiszen

az adatokat ugyanúgy megőrzik majd, és később is hozzéférhetőek lesznek, csak nem az NSA szerverein.

A 9/11-es terrortámadás után bevezetett, és vasárnap éjfélkor lejárt Patriot Act sokak által kritizált cikkelye ugyanis 14 éven keresztül tette lehetővé, hogy az amerikai titkosszolgálat emberek millióinak magánbeszélgetéseibe hallgasson bele, és hozzon létre belőlük hatalmas adatbázist

Ahogy azonban a Washington Post is rámutat, a Legfelsőbb Bíróság 36 éve kimondta, hogy a telefonbeszélgetések metaadatainak nincs alkotmányos védelme. Az, hogy az adatok kikéréséhez az NSA-nak bírósági engedélyre lesz szüksége, mindenképp a tömeges megfigyelés elleni első lépésnek tekinthető.

Az NSA adatközpontja, ahol a szervereket is tárolják Forrás: NSA

És az Ön adatai?

Az itthoni szabályozás szerint a telekommunikációs cégek fél évig tárolják az előfizetőik forgalmi adatait. A TASZ (Társaság az Alapvető Szabadságjogokért) szerint az elektronikus hírközlésről szóló törvény ezen része alaptörvény-ellenes, mivel úgy vélik, a törvény korlátozza a személyes adatok és magánszféra védelméhez való alapjogokat.

Jelenleg ugyanis (i) minden előfizető forgalmi adatait tárolják, (ii) a hatóságok indoklás nélkül is tömegesen kérhetnek le adatokat, (iii) az előfizetők nem kérhetik adataik törlését, és nem is tájékoztatják őket ezek tárolásáról. Az Alkotmánybírósághoz fordultak a törvénnyel kapcsolatban, azonban az AB májusban formai okokból visszautasította az indítványt, így a szolgáltatóknak továbbra is kötelessége az adatok tárolása.