Oroszok pénzelik a terroristák kedvenc appját

arab katona mobil top
An Iraqi fighter checks his mobile in the holy city of Najaf as government forces and fighters from the Saraya al-Salam (Peace Brigades), a group formed by Iraqi Shiite Muslim cleric Moqtada al-Sadr, gather before heading to the northern Iraqi city of Tikrit to continue the offensive against Islamic State (IS) group jihadists to retake to city on March 20, 2015. The offensive to push back IS militants from Tikrit began on March 2, and Iraqi forces have only recently reached the city limits where they have been stalled by bombs and entrenched fighters. AFP PHOTO / HAIDAR HAMDANI / AFP / HAIDAR HAMDANI
Vágólapra másolva!
A párizsi terrortámadások megszervezése körül még sok a kérdőjel, azt azonban elismerték a hatóságok, hogy a gyanúsítottak regisztráltak a Telegram nevű csevegőappra. Az alkalmazással titkosított csatornán lehet chatelni, de indítható vele nyilvános csatorna is, így az Iszlám Állam október óta előszeretettel használja toborzásra és propagandaterjesztésre. Teljesen ingyenes, reklámok sincsenek benne, ellenben azt is kijelzi, amikor a beszélgetőpartner lefényképezi a készülék kijelzőjét. A program mögött két orosz milliárdos áll, akik Vlagyimir Putyin kormánya kritikusaiként fontosnak tartják a teljes körű kiberbiztonságot. Csakhogy ez visszafelé is elsülhet.
Vágólapra másolva!

A terrorizmusról pár éve még símaszkos, autókat robbantgató, fegyveres csoportok jutottak eszünkbe, mára azonban a szó jelentésének köre kitágult: akár

egy íróasztal előtt ülve is lehet valakiből kiberterrorista.

Az Iszlám Állam felemelkedése és hirtelen elburjánzása lehetetlen lett volna a közösségi média felhasználása nélkül.

A 129 halálos áldozatot követelő, november 13-i párizsi terrortámadások megszervezéséhez is az internetet használták a támadók, az viszont még nem tisztázott, hogy pontosan miként. Csak annyi biztos, hogy a dzsihadisták körében októberben

hirtelen népszerűvé vált a Telegram nevű alkalmazás,

ezt a gyanúsítottak is előszeretettel használták.

A Telegram egy viszonylag kevéssé közismert csevegőapp, első változata 2013 augusztusában jelent meg. A program Androidra és iOS-re ingyenesen letölthető, sőt, telepítéskor felhívja a figyelmet, hogy nincsenek benne idegesítő reklámok sem:

csak és kizárólag a felhasználó kényelmes és biztonságos kommunikációját szolgálja.

A Telegram a WhatsApp ellenfele, bár annyira közel sem népszerű Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Armin Weigel

A fejlesztők a Telegram leírásában úgy fogalmaznak: fontos számukra az internetes biztonság, a felhasználók titkos megosztásaiért pedig semmilyen felelősséget nem vállalnak. Sőt, jelenteni is csak a nyílt csoportokban tapasztalt tevékenységet lehet, méghozzá manuálisan, e-mailben.

És hogy mit tekint szabályellenesnek a Telegram stábja? Elsősorban a reklámokat, nemkívánatos botokat. Azaz még ha sejtjük is, hogy egy csoport épp merényletet tervez az egyik csoportban, a moderátorok akkor sem avatkoznak közbe.

Aktivistáktól terroristákig

A fejlesztők persze nem azért adják ingyen a szoftvert, mert nem szeretik a pénzt, hanem mert egyelőre nincs rá szükségük:

a Telegram egy orosz testvérpár, Nyikolaj és Pavel Durov munkája.

Pavel ugyanis köszöni, szépen megél az általa alapított legnagyobb orosz közösségi portálból származó vagyonából. A VK-t (korábban VKontakte) sokan az orosz Facebookként emlegetik, a 31 éves orosz milliárdost pedig az orosz Zuckerbergként. Mindezt persze okkal, a 2006-ban indult közösségi oldal ugyanis nem titkoltan a Facebooktól nyúlt le ötleteket.

Idei statisztikák szerint átlagosan napi 71 millió felhasználó tölti idejét a VK-n,

a regisztráltak száma 300 millió felett jár.

Amolyan anti-Facebookként is működik, főleg mióta több nyelvre lefordították, köztük magyarra is.

Pavel Durov az internetes szabadságjogok egyik élharcosa Forrás: AFP/2015 Getty Images/Steve Jennings

Persze semmi sem tart örökké, ezt a Durov testvérek is tudják: Pavel az ukrán válság idején összerúgta a port az egyre inkább putyini befolyás alá kerülő VK igazgatótanácsával, és maga mögött hagyta a vállalatot.

Amennyiben elfogy a Telegram üzemeltetéséhez szükséges tőke, a felhasználókhoz fordulnak, és felajánlásokból tartják életben a szolgáltatást. Mivel pedig

az Iszlám Állam tagjai kifejezetten kedvelik az appot,

akár ők is állhatják a költségek egy részét.

Ellenzékieknek készült

A titoktartás egyébként azért fontos a két fiatal orosznak, mert maguk is ismert kritikusai Vlagyimir Putyinnak és kormányzatának. Az orosz elnök évek óta próbálja uralma alá hajtani az internetet, eközben saját céljaira is gyakran felhasználja. Az éles kritikát nem igazán szívlelő elnök, és a hatóságok elől pedig csak a szuperbiztonságos szoftverek jelentenek védelmet, Durovék tehát elsősorban aktivistáknak és ellenzéki politikusoknak tartják fent a Telegramot.

- mondta Durov.

Semmit sem jegyez meg

Azt, hogy a Telegram mennyire biztonságos, természetesen csak a fejlesztők tudják. Kétségtelen viszont, hogy

igyekeznek biztosítani a felhasználókat a teljes titoktartásról.

Bár a szolgáltatás felhőalapú, azaz elméletileg minden adat egy közös gyűjtőbe kerül, lehetőség van úgynevezett titkos csoportok létrehozására is.

Ingyenes, biztonságos - de még milyen biztonságos! Forrás: Origo

Ezek a beszélgetések elkerülik a felhőt, helyette kliens-kliens oldalú titkosítást használnak, így sem a készüléken, sem a szerveren nem hagynak nyomot. Az üzenet lehet írott szöveg, kép, videó vagy rövid hangfelvétel.

Ezek idővel megsemmisítik magukat.

Októberben egy frissítés lehetővé tette, hogy a felhasználók üzeneteket sugározzanak egymásnak, afféle virtuális rádióként. A funkcióra le is csapott az Iszlám Állam, a Telegramot ellepték a dzsihadista csatornák, amik az arra fogékony felhasználókat zárt beszélgetésekbe invitálták.

Mivel pedig a Telegram vezetősége elzárkózik mindennemű moderálástól, ezért gyakorlatilag bármiről beszélhettek a szélsőségesek -

akár a Párizst ért támadásokat is megszervezhették.

Ön is szőhet összeesküvést

A Telegram használata pofonegyszerű. Letöltjük az appot, elindítjuk, megadjuk a telefonszámunkat és a nevünket, majd a szoftver átnyálazza a névjegyeket, és jelzi, hogy ki más használja még a Telegramot.

A telefonszám csak arra kell, hogy amikor írunk valakinek, az illető azonosíthasson bennünket. Illetve hogy a regisztrációt egy biztonsági SMS-sel lehessen megpecsételni: az ebben kapott kódot a rendszer automatikusan beolvassa, fő a kényelem.

A Telegram még azt is jelzi, ha valaki képernyőmentést készít a beszélgetésről Forrás: Origo

A Telegrammal akár kétszáz fő is chatelhet egymással titkosított csoportban, ezt egy privát link megosztásával tehetik elérhetővé a felhasználók. A csevej ráadásul nem csak technikai értelemben biztonságos: még azt is jelzi a szoftver, amikor valaki képernyőmentést készít a beszélgetésről.

Ezáltal a résztvevők pontosan tudják, ha valaki bizonyítékot gyűjt.

Az üzenetek mellett egy-egy pipa jelzi a sikeresen elküldött és fogadott státuszt.

A biztonsági beállítások között lehetőség van kétlépcsős azonosításra, kódzárra, felhasználók blokkolására, nyelvválasztásra (van arab is), illetve arra, hogy megszabjuk, inaktivitás esetén meddig maradjon életben a profilunk. Akár egy használaton kívüli hónap után is törölheti magát a fiók.

A titkosítás veszélyei

Miután a párizsi támadásokat összefüggésbe hozták a Telegram használatával, az orosz fejlesztők olyat tettek, mint még soha:

lelőttek 78, dzsihadistákhoz köthető csatornát.

Az éppen egy tucat nyelven, terrorpropagandát hirdető csatornák helyére azonban gyorsan újak kerültek - a rendszer nehezen követhető nyomon.

A kiberbiztonság sajnos kétélű fegyver: a terrorizmust is elősegíti Forrás: Anadolu Agency/2015 Anadolu Agency/Emrah Yorulmaz

Az immár berlini székhelyű fejlesztők lépése is inkább szimbólikus, semmint hasznos. Főleg, hogy a Telegram valószínűleg csak jókor volt jó helyen: az 50 millió felhasználóval és napi egymilliárd üzenettel büszkélkedő app mellett a Tor is szupertitkos csevegőszoftvert dobott piacra, sőt, még Edward Snowden kedvence is új utakra tört.

És ha már Snowden:

Pavel Durov még állást is ajánlott az utóbbi évek legnagyobb lehallgatási botrányát kirobbantó volt titkosszolgálati alkalmazottnak.

Ez végső soron jó hír az adataik biztonsága miatt aggódó internetezőknek. A titkosszolgálatoknak azonban nem:

egyre nehezebb követni a gyanús személyek kommunikációját,

túl sok a bevethető csatorna, és nincs elég ember, vagy erőforrás a szűrésre. Manapság akár egy videojáték is a terroristák eszköze lehet.

Nehéz megmondani tehát, hogy a Telegram fejlesztőinek viszonylag passzív hozzáállása a morális iránytű melyik végére billen. Az applikáció népszerűsége azonban

egyértelmű jele a felhasználók kiberbiztonságba kapaszkodásának.