Közelebb jutottunk a mesterséges agyhoz

Ausztrál tudósok egy mesterséges agysejtet állítottak elő, ami segíthet az emberi agy működésének megértésében, sőt, lemásolásában.

Mesterséges agysejtet állítottak elő a Melbourne-i RMIT Egyetem kutatói: egy hosszú távú memóriáért felelős idegsejt másolatáról van szó, ami pontosan úgy viselkedik, mint az emberi agyban is található idegsejtek. Képes összetett információk feldolgozására és eltárolására.

Véget érhet a bitek kora

Ezek a mesterséges sejtek az informatikában is jelentős újdonságokkal szolgálhatnak - mondta Hussein Nili, az áttörő eredményt taglaló tanulmány főszerzője. "Az a fajta memória, amit terveztünk, lehetővé teszi, hogy egy sejtben ne csak egy számot, hanem hosszú számsorokat tároljunk" – utalt Nili az informatikában jelenleg használt legkisebb mértékegységre, a bitre. Egy bit értéke 0 vagy 1, szemben a mesterséges memóriasejtekkel több számot nem tárolhat.

A Skynet sincs már messze

A hajszálnál 10 ezerszer vékonyabb nanosejt

az emberi agyhoz hasonlóan valós időben továbbítja és dolgozza fel az adatokat,

hozzá képest egy fel-le kattintható villanykapcsoló elavult vacaknak tűnik.

A mai technológiák - legyen az egy PC vagy egy okostelefon - az emberi agynál sokkal lassabban és eltérő módon dolgozzák fel az adatokat, ehhez képest az RMIT mesterséges sejtje valós időben kezeli az összes beérkező ingert, eddig megoldhatatlannak tűnő feladatokat is áthidalhatóvá téve. Így a mesterségesintelligencia-kutatásban és a robotikában is áttörést hozhat az eredmény.

Egy adattároló csak nullákat és egyeseket rögzít, az új nanosejt már hosszú számsorokat is Forrás: RMIT

Jelenleg ugyanis a gépek előbb számjegyekké alakítják az információt, hogy fel tudják dolgozni, de ha megkapnák ezt a képességet, hogy valós időben kezelhessék őket, az emberi interakciókhoz hasonló fejlettségű mesterséges intelligencia jönne létre.

Elkészülhet a gépagy

A szóban forgó sejtekből akár mesterséges agyat is építhetnek a jövőben, ami segíthet megérteni egyes emberi agyban kialakuló betegségeket. "Az ilyen betegségekkel két probléma van: egyrészt nagyon nehéz kiolvasni egy működő agyból, mi történik épp a belsejében, másrészt etikai okokból (is) nem lehet következmények nélkül kísérletezni élő alanyon."

Amennyiben viszont van egy bionikus agy, amin előidézhetik ezeket a betegségeket, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór, az sokkal könnyebbé és elérhetőbbé teszi az efféle kutatásokat.