Vágólapra másolva!
A Vorwerk legújabb robotporszívója jó erősen szív, módszeresen takarít, navigál, egyedül a papír zsebkendők kezdik ki. A terepet viszont elő kell készíteni, a portartályt üríteni: nem ússzuk meg teljesen a munkát.
Vágólapra másolva!

A német Vorwerk cég VR200-as robotporszívója már első ránézésre és fogásra is robusztus. A Robot Kobold olyan, mint egy tank, átmegy mindenen, két-három centiméteres magasság sem jelent akadályt - sőt ennél sokkal magasabbra is képes megemelni magát, ha nincs más esély a továbbjutásra.

Mint egy holdjáró, bárhová fel- vagy lejut Forrás: Vorwerk

Akár holdjáró is lehetne, a robot egy vastag szőnyegre is felemeli magát. Felugratott a magasabb előszobaszőnyegre is, az emeleti lépcső aljánál pedig többször próbálkozott, hátha feljut: kis híja volt, hogy ne mássza meg az első fokot, annyira tepert.

Megsajnáltam, ha mégis beszorult

Hiba a lekerekített, D forma, a Kobold néha elakadt a lakásban. Az ebédlőszék lábai között épp átfért az egyik irányból, kijutnia viszont nem sikerült: se tolatni, se előre haladni nem mert. A szenzorai ugyanis minden irányból ütközésveszélyt jeleztek, így viszont jó öt percig körbe-körbe táncolt, mire megtalálta a helyes irányt, hogy kijusson. Egyszer meg is sajnáltam, és inkább leemeltem a "feje" felől a széket.

Hiába a D alak, van, ahová így is be tud szorulni Forrás: Origo

Hasonlóan járt a radiátornál is: a fűtőtest alja épp olyan magasságban van, hogy még befér alá a Kobold, de ahogy fordult, a tetején lévő lézerradar már beszorult. Vártam fél percet, hogy hátha megoldja magától billentési technikával, de az irányváltáson kívül mással nem próbálkozott, így végül én döntöttem meg - nehogy szétkarcolja a tetejét a fém.

Úgy halad, mint egy Google-autó

A robotporszívó módszeresen takarít: feltérképezi a szobát, majd oda-vissza fordulatokkal sávosan porszívóz. A német mérnökök három ultrahangos szenzorral és egy lézerszkennerrel szerelték fel, a forgó navigációs rendszer másodpercenként 1800-szor szkenneli a robot környezetét, így szinte alig ütközött neki a bútoroknak, az esetek többségében előre azonosította az akadályt.

A Google Street View-autóiból ismert technológiával a távolság érzékelésével tapogatja le a környezetet, a begyűjtött információt virtuális térképre menti el, és ez alapján készíti el a következő alkalommal a takarítási tervet.

Jön egy papírzsepi, és leáll a munka

Nagyobb kihívás a szőnyeg volt: a kisebb, nehezebb tárgyakat sajnos nem szívta fel, így például a virág lehullott, összeszáradt darabjait mind otthagyta, sőt jól bele is döngölte az amúgy rövid szőrű szőnyegbe. Viszont a hajszállal és a kutya-macska szőrrel nem volt gondja, a kefék és a forgótekercs sörtéi belapátolták.

A szőnyegen is egészen jól takarított Forrás: Vorwerk

A padlón, kövön nem volt probléma, ott a kisebb szemcséket, mindenféle szennyeződést gond nélkül felszívta, ebben segítségére volt az oldalkefe is. A sarkokban és a szegélyeknél is szépen végigtakarított, a rejtett porcicák is sorra áldozatául estek.

Mint a legtöbb robotporszívónál, az elhajított papír zsebkendő a Koboldot is kikezdte: beszívta, felgöngyölte, és leállt a takarítás. Ha épp vendégeket hívtam volna, és arra érek haza, hogy csak fél szobával végzett még, biztos nem dicsérem meg.

Körbetáncolta a vázát

Viszont az All-Room funkció jól működött: a porszívó szobáról szobára járt, amíg végig nem takarította a lakást. Előtte persze elő kellett készíteni neki a terepet: a kisebb fürdőszobai szőnyeget fel kellett kapni, a székeket is fel kellett rakni az asztalra, mielőtt egyedül hagytam.

Vorwerk VR200 Kobold Forrás: Origo

Kipróbáltam azt is, hogy különböző súlyú és méretű tárgyakat tettem le a padlóra, hogy kipróbáljam, mit kezd velük. Általánosságban elmondható, hogy amit fel tudott dönteni, arrébb rakni, azt el is tolta magával, és nem maradt koszos terület. Néha előfordult, hogy például egy nagyobb virágvázát inkább körbejárt: körülötte, mögötte ott maradt az egyre gyűlő kosz. Viszont a szenzorai vigyáznak annyira a gépre, hogy az egy lépcsőről sose bucskázzon le.

Jobb, ha nem egyszerre vagyunk otthon

Ha kezdett merülni, a robot magától visszatért a töltőegységhez, rácsatlakozott, majd folytatta a munkát, ahol abbahagyta. A takarítás végeztével is mindig a dokkolóban parkol le a robot, és készenléti üzemmódban várja az újabb utasítást. A Kobold nagyjából másfél órát volt képes folyamatosan dolgozni. Időzíteni is lehet a gépet, így meg lehet adni, hogy délben kezdjen nagytakarításba, amikor senki nincs otthon.

Visszatér a töltőhöz, ha kezd merülni Forrás: Origo

A Kobold ugyanis viszonylag hangosan takarít, de egy hagyományos porszívónál még így is halkabb, de tévézni, dolgozni nem lehet mellette - jobb ha nem akkor porszívóz, amikor egy határidős munkát készül gyorsan befejezni.

Virtuálisan bekerítettem a Koboldot

Az ünnepekre készülve a sok sütés-főzés közben gyakran előfordult, hogy kiborult valami, sokkal nagyobb kosz keletkezett a konyhában, mint máskor. Ilyenkor csak a helyszínre vittem a kis Koboldot, a Spot opcióval pedig pillanatok alatt eltüntette a káoszt.

A töltőegység és a távirányító mellett az alapcsomag része volt egy mágnescsík, ezzel virtuális kordont tudunk felállítani a robotporszívónak, hogy abba az irányba ne haladjon tovább. Teljesen sík felületen ez jól is működik, ha viszont az ajtókeretnél, küszöbnél, szőnyeg szélén kicsit kunkorodott, a csík megzavarta a Koboldot. Egyszer majdnem átugratott rajta: a kerekek odaértek a csíkhoz, de egy gyors tolatás után másodjára már észlelte, hogy tiltott területre téved.

Meg kell tartani a butaporszívót?

Nagyjából hetente 3-4 alkalommal érdemes használni, ha szőnyeg is van a szobákban, akár naponta is mehet, és legalább hetente kétszer ki kell takarítani a porkazettát. Ez elvileg érintésmentesen történik: csak egy hagyományos porszívóval ki kell szívni onnan az összegyűlt koszt. Viszont ha épp a Kobolddal akarjuk kiváltani az eddigi butaporszívót, akkor meg vagyunk lőve: a tartály ürítése során mindenfelé száll a por.

Mindent a kijelzőn mutat: ha merül, vagy tele a porkazetta Forrás: Origo

A robot ugyanakkor minden eseményt: ha lemerül, ha tele a porkazetta, vagy hiba lépett fel, a kijelzőjén jelenít meg. A beállításokat, így a heti időzítési tervet viszont nemcsak a képernyőn, de távirányítóval is megadhatjuk, ez sokkal kényelmesebb: a kijelzőn lévő gombokkal amúgy sokszor félreütött az ember, vagy nem érzékelte a bökést a robot.

Kompromisszumos megoldás

A motor szívóereje a gyártó szerint közel háromszor akkora, mint egy átlagos robotporszívónak, a tudása nem sokkal jobb, mint a konkurenciának. A Neato csúcskészüléke például szintén nem olcsó, 160 ezer forintért lehet a miénk, ehhez képest a Kobold túl van árazva: egy körülbelül 180 ezer forintos ár lenne indokolt - úgy vélem, még egy ilyen szupertankért is nagy az a 250 ezer forintos ár, amiért megvehetjük.

Ugyanakkor akinek fontos, hogy masszív, minőségi, tartós készüléket vegyen - mint egy jó német autót - annak hosszútávú befektetésképp nem lehet rossz választás a Kobold, amelyre öt év garanciát ad a Vorwerk.

Ezek a robotok még nagyban függnek az embertől: ugyan nem magunknak kell elvégezni a munkát, de elő kell készíteni a lakást, beidőzíteni a napi-heti tervet, a portartályát gyakran üríteni. Ha pedig ezek után kihagynak kis területeket, akkor még bosszankodhatunk is, hogy csinálhatjuk meg manuálisan.

Aki a kompromisszumok ellenére is robotporszívó mellett dönt, annak kisebb, egyszintes, kevésbé zsúfolt lakásba elég egy olcsóbb készülék, drágábbat inkább akkor érdemes venni, ha van szőnyeg, esetleg még háziállat is, és olyan akadálypálya a felület, amihez bizony kell kiállás.