A tervek szerint ma veszi kezdetét az orosz Facebook, a VK.com, régebbi nevén vKontakte elleni per szerzői jogok megsértése miatt. Három nagy zenei kiadó: a Sony, az Universal és a Warner indított eljárást tavaly áprilisban a szentpétervári bíróságon. Azt követelik a portáltól, hogy tiltsa le nem engedélyezett fájlmegosztó szolgáltatását, fejezze be a szerzői jogok folytonos, “nagy tételben” zajló megsértését, és fizessen kártérítést az illegálisan letöltött tartalmak után.
Nem kis összegről van szó, hiszen a 2006-ban alapított közösségi oldalnak mára több mint negyedmilliárd felhasználója van, ha a pert megnyeri a három kiadó, a VK-nak 50 millió rubelt, átszámítva mintegy 340 millió forint kárpótlást kell kifizetnie.
A jogi vitát megelőzendő a VK még tavaly áprilisban aláírt az orosz távközlési vállalattal egy kalózkodás elleni megállapodást, de a helyzeten már ez sem segített. A BBC hosszú, elhúzódó pereskedésre számít, másnem a bizonytalan orosz jogi környezet miatt is. A tervek szerint a ma kezdődő meghallgatások október végéig zajlanak majd.
A VK hatalmas zenei katalógust tart fenn a felhasználói által feltöltött tartalmak által, anélkül, hogy a jogtulajdonosokkal egyeztetett volna. Oroszországban a fájlmegosztó szolgáltatások után átszámítva évi 37 millió forintos árbevétel keletkezik - a versenytársakhoz viszonyítva is jelentős összeg.
Az orosz Facebook nem először fut bele hasonló jogi vitába: 2012-ben az orosz zenei kiadó, az SBA perelte be a szerzői jogok megsértése miatt, akkor a bíróság 550 ezer rubel, vagyis 4 millió 300 ezer forint megfizetésére kötelezte a közösségi oldalt.
Egy évvel később a VK nyert pert a Soyuz kiadó ellen. A bírák megállapították, hogy a portál nem felelős a felhasználói által feltöltött tartalmakért, ugyanakkor megjegyezték, hogy a jogsértésben a cég egyetlen munkatársa sem vett részt. A szentpétervári bíróság akkor úgy vélte, a közösségi oldal nem kötelezhető arra, hogy minden egyes, a szervereire feltöltött fájlt leellenőrizzen.
Azóta a VK egykori elnök-vezérigazgatója, Pavel Durov megígérte, hogy a jogsértő tartalmakat eltávolítják, ahogy bevezetnek tartalomazonosító programokat, melyek felismerik és letiltják az illegálisan beszerzett fájlok megosztását. Az ígéret a mai napig nem valósult meg.
Az ügynek politikai szálai is vannak, hiszen a zenei kiadók által benyújtott kereset után az orosz Zuckerberget, Pavel Durovot eltávolították a portál éléről. A jó Kreml-kapcsolatokkal rendelkező Durovot állítása szerint azért kényszerítették lemondásra, mert nem adta ki a Vlagyimir Putyin orosz elnök személye ellen indított kijevi demonstrációk szervezőinek adatait, s nem távolítatta el az általuk megosztott tartalmakat. Ahogy az orosz ellenzék csoportjait sem szüntette meg.
Az orosz titkosszolgálatok - mint írta - 39 ukrán állampolgár adatait követelték. Durov viszont úgy vélte, az orosz hatóságok jogköre nem terjed ki ukrajnai személyekre. Durov elegánsan távozott a portáltól, majd Oroszországból is: lemondását még a VK-n, azt, hogy állást keres, már a Facebookon jelentette be.
A VK Oroszországban a legnagyobb, Európában a második, globálisan pedig a 22. legnépszerűbb közösségi oldal, ugyanakkor kiterjedtségét illetően egy lapon emlegetik az amerikai Facebookkal, és a kínai Weiboval.
2014 júliusi adatok szerint öt meghatározó közösségi oldal van, amely lefedi szinte az egész világ. Toronymagasan vezet az amerikai Facebook, több mint 1,3 milliárd aktív felhasználóval, melyek közül 410 millióan Ázsiából, 292 millióan Európából, 204 millióan az Egyesült Államokból és Kanadából, míg a maradék 362 millió júzer főként Afrika és Dél-Amerika államaiból csatlakozott a portálhoz. Az olasz Vincos által vizsgált 137 országból 130 esetében a Facebook volt az uralkodó.
Oroszországban a VK.com, Kínában a Qzone, a volt szovjet utódállamokban a szintén orosz Odnoklassniki a meghatározó.
A hetvenmilliós Iránban 2009 óta van betiltva a Facebook, a cenzúra miatt így a Facenama a jelenleg legnépszerűbb közösségi oldal. Az országban több mint ötmillió internetes oldal van betiltva, az ellenzéki megmozdulásokat, illetve a nyugati bírálatokat megakadályozandó. Ugyanakkor az új iráni elnök tavalyi hivatalba lépése óta egy enyhe nyitás megfigyelhető: az iráni miniszterek és kormánytagok megkezdték a Facebook használatát, ugyanakkor a lakosság számára egyelőre nem tették elérhetővé.