Napelemes kacsahajót fejlesztenek a dánok

Művészek és tudósok hozták létre az Energia Kacsát

Egy újabb hatalmas kacsa készülhet el egy dán környezetvédelmi projekt keretében, hogy aztán a koppenhágai-öbölben úszkáljon. Tavaly Florentijn Hofman, holland művész 16,5 méter magas sárga gumikacsája vonzott hatalmas tömeget a hongkongi Viktória kikötőbe.

Művészek, tudosók, mérnökök fogtak össze, hogy segítsék Koppenhágát célja, a karbonsemleges (ZeroCO2) minősítés 2025-ig való elérésében. Mindezt egy 12 emelet magas, nap- és vízenergiával működő, kacsa formájú építmény által.

A karbonkibocsátást ugyanis olyan zöld projektek támogatásával tudja ellentételezni a város, amelyek elkerülik, vagy megkötik a jelenlegi és jövőbeli üvegházhatású gázkibocsátást, így például a megújuló energiát (szél-, víz- és naperőművek) használó eszközökkel, melyek a fosszilis (földgáz, kőolaj, szén) energia-felhasználást váltják ki.

Színes, fényes kacsa úszkálna a koppenhágai-öbölben Forrás: landartgenerator.org

Látványosság és szórakoztató központ

Az úgynevezett Energia Kacsa a Land Art Generator Initiative (LAGI) nevű kezdeményezés keretében jött létre: a köztéri művészet, építészet, és a környezetbarát tiszta energia ötvözéséből. Az építmény egyszerrre lenne szórakoztatóközpont, turista látványosság, megújuló energiagenerátor, és Koppenhága természeti értékeit éltető, jelképes szobor.

Szórakoztató központ és turistalátványosság is lenne az építmény Forrás: landartgenerator.org

Remekül raktározza az energiát

A koncepció lényege a nap- és vízenergia együttes felhasználása mellett elraktározni a rendszer számára épp felesleges, de a természet jóvoltából épp rendelkezésre álló energiát. Ha az akkumulátorok teljesen fel vannak töltve, a kacsa a vízfelszínen lebeg. Így nagyobb felületen tudják a napfényt felvenni a kacsa hátán lévő PV-panelek, melyek aztán elektromossággá alakítják, a felesleges energiát pedig továbbítják, és a különböző szinteken tárolják.

Ha csökken az akkumulátorok töltöttségi szintje, beindítják a fenéken található vízszivattyúkat is, elárasztva az alsó szinteket. Így a kacsa lejjebb süllyed. A víz mozgási energiája a forgó turbinák által jut el a generátorokba, ahol elektromos árammá alakul. Ahogy a napenergiánál is, a felesleget ugyanazon útvonalon, távvezetékeken lehet továbbítani, tárolni.

A felső szint a nap-, az alsó szint a vízenergiát hasznosítaná Forrás: landartgenerator.org

Ha ismét megfelelő a töltöttségi szint, a napenergia segítségével kiszivattyúzzák a vizet a kacsa aljáról, s újra vízfelszínre emelkedik az építmény. A kacsa lebegési szintje jelzi az energiaigényt: ha nő a kereslet, a kacsa lesüllyed, és fordítva.

A vízenergia pedig egy napszak, és időjárásfüggetlen, stabil energiaforrás. A rendszer karbantartási és működési költsége alacsony. Az erőművek hatásfoka pedig magas.

A dán pehelyréce ihlette

Arra a kérdésre, hogy miért a kacsa forma, a LAGI közleményében azt írja: nagy számban található meg a dán fővárosban, és szerte az országban a pehelyréce, a populáció fennmaradása azonban veszélybe került a klímaváltozás miatt. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján, vagyis a kihalás veszélye fenyegeti.

Művészek és tudósok hozták létre az Energia Kacsát Forrás: landartgenerator.org

Kiszolgálják a nagyvárosokat a kacsák

A jövőben hasonló “kacsák” szolgálhatnák ki az európai városok energiaigényeit. A Smithsonian becslése szerint egy 40 méteres példány már egy nagyváros, így Koppenhága teljes lakosságának energiaigényét tudná fedezni, egy húsz méteres egy kisebb várost vagy falut, míg egy 4 méteres egy családot tudna kiszolgálni.