A posztok árulkodnak a személyiségről

Szilícium-völgyi mércével a Facebook csapata viszonylag kicsi

A felhasználók személyiségéről árulkodnak a közösségi oldalakon tett bejegyzések. A pennsylvaniai egyetem tudósai a Facebook-posztokat elemezték ki.

Vajon a közösségi oldalakon lévő bejegyzések egy ember valódi személyiségét tükrözik? Feltételezhetően nem teljesen, ugyanakkor a szóhasználatból, témaválasztásból, érdeklődési körökből lehet következtetni a felhasználó belső énjére.

A Pennsylvaniai Egyetem tudósai a Facebook-bejegyzéseket vizsgálták különböző korú, nemű, pszichéjű felhasználók körében. Az úgynevezett Globális Jól-léti projekt célja az volt, hogy az államok és közösségek boldogságszintjét állapítsa meg, vizsgálja.

A Facebook-bejegyzések alapján vonták le a következtetéseket a felhasználók jellemvonásairól Forrás: Picture-Alliance/AFP/J.W.Alker

A boldogság gazdagsághoz vezet

A kormányok nem hiába akarják régóta mérni állampolgáraik jólléti szintjét, hiszen a lakók állapota nagyban hozzájárul egy ország gazdasági növekedéséhez. Ezt tükrözi, hogy három éve az ENSZ Bhután példája alapján a nemzeti boldogsággal bővítette az országok fejlettségi mutatóinak tárházát. Így a GDP (bruttó hazai termék) és a GNP (bruttó nemzeti termék) mellett megjelent a GNH: vagyis a bruttó nemzeti boldogság a nemzetközi összevetésekhez.

A GNH buddhista szellemben jött létre: eszerint az anyagi, illetve szellemi, spirituális fejlődés kéz a kézben jár. Az új mutató négy tényezőn alapszik: a fenntartható fejlődésen, a kulturális értékek és a természeti erőforrások megőrzésén, valamint a megfelelő kormányzáson. Ebből látszik, nem közvetlenül akarja mérni a nehezen megfogható jóllétet vagy boldogságot, hanem az ehhez vezető tényezőkön keresztül, kvantitatív eszközökkel kívánja megragadni.

Drága és bonyolult a jóllét kutatása

A jóllét tömeges felmérése bonyolult és költséges, a közösségi média ebben tud segíteni, mondta a pennsylvaniai projekten dolgozó szakember, Andrew Schwartz. A kutatásban részt vevőktől azt kérték, telepítsék a My Personality nevű applikációt, majd töltsék ki a személyiségtesztet kor és nem megjelölésével. Ezután az alkalmazás kielemzi a felhasználó Facebook-posztjait. Eddig 75 ezer ember vett részt a felmérésben.

Az introvertált személyek sok emoticont használnak Forrás: wwbp.org

A program egy nyelvi elemzést futtat le a bejegyzéseken, és elkülöníti a különböző korú, nemű, jellemű és bizonyos földrajzi helyen lakó emberekre jellemző szavakat. Az eredményt – aszerint, hogy mennyire illik az adott szó egy csoportra, így például a nőkre vagy az ingerlékeny személyekre – méretarányosan, felhőben ábrázolja.

Kevésbé unatkoznak az öregek?

A kutatók eddig hat tanulmányt publikáltak a témakörben. Észrevették, hogy az introvertált személyek gyakran használnak emoticonokat és Facebook-matricákat, gyakran említik az anime szót, míg az extrovertáltakra inkább a “parti”, “bébi”, “szeretlek”, “ja” kifejezések voltak jellemzőbbek.

Az extrovertáltak inkább bulikról, lányokról, szerelemről írnak Forrás: wwbp.org

Vizsgálták a nyitott és zárkózott embereket is. Megállapították, hogy a nyitott személyekre a következő jellemvonások igazak: intelligens, elemző, elmélkedő, kíváncsi, fantáziadús, kreatív és kifinomult. Gyakran írtak az “álmokról”, “univerzumról”, “költészetről”, “halálról”, “zenéről”. A zárkózott személyek jellemvonásai épp az ellentettjei voltak a nyitottakénak, miközben rengeteg rövidítést, szlenget, elgépelést, sőt elgépelt rövidítéseket is használnak.

Álmokról és univerzumról értekeznek a nyílt személyiséggel rendelkezők Forrás: wwbp.org

A különböző korcsoportokat is elemezték. Az emberek 60 év körül sokkal kevésbé “unatkoznak”, mint a 13 évesek, viszont többször “büszkébbek” is a fiatalokhoz viszonyítva. Míg a 25 évesek gyakran említik a “részeg” kifejezést, addig az ötvenesek már “borokról” beszélnek.

A zárkózott személyek általában sok elírást, rövidítést és szlenget használnak Forrás: wwbp.org

A pénz boldoggá tesz, és fordítva

A boldogságnak is megvannak a maga jellemzői. Azok, akik jól érzik magukat a bőrükben, gyakrabban beszélnek valamilyen edzésről – “zumba”, “fitnesz”, “edzőterem” –, míg szomorú, lehangolt társaik inkább az “unott”, “fáradt” szavakat említik sűrűn.

Akik boldogabbak, gyakrabban adakoznak és járnak továbbképzésekre. A rejtett szociogazdasági mutató egyértelmű: a pénz hozzásegít egy kiránduláshoz, egy edzéshez, ahhoz, hogy másokon segíts, és így boldogabb légy.

Az adatok történetet mesélnek

Érdekes összefüggésekre is rámutatott a kutatás arról, hogy kik vagyunk, hogyan éljük az életünket, és milyen kifejezéseket használunk a világ leírására. Az aktív életet élők, a felmérés szerint, jellemzően érzelmileg instabilak. A férfiak bejegyzéseikben többször használtak birtokos névmást (én/enyém), amikor barátnőjükről, feleségükről nyilatkoztak, mint a nők, akik általában elhagyták ezt.

“Az adatok történetet mesélnek: az emberiségről” – mondta Schwartz.