Az ügyet egy spanyol férfi, Mario Costeja Gonzalez vitte a bíróságra, aki azt kifogásolta, hogy a visszavásárolt házát a Google keresési eredménye továbbra is úgy mutatta, mintha még árvereznék – írja a BBC. Ezzel pedig a férfi véleménye szerint beavatkoztak a a magánéletébe. A kereső ugyanis olyan 16 évvel korábbi újságcikkeket is listázott, amelyeknek szerinte már nem kellene a személyéhez kötődniük.
A Google szerint az adatok eltávolításának kikényszerítése egyenértékű a cenzúrával. A keresőóriás azzal érvel, hogy az adatok felett nem rendelkezik, csupán kapcsolatot hoz létre az interneten szabadon elérhető adat és az iránta érdeklődők között.
A luxemburgi bíróság szerint azonban a keresőknek szerkeszteniük kell a keresési eredményeket, mert az embereknek joguk van ahhoz, hogy kérjék a nem megfelelő vagy többé már nem érvényes adatokhoz való hozzáférés tiltását.
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa üdvözölte a döntést. Facebookon megosztott üzenetében úgy fogalmazott, hogy a döntés győzelem az európaiak személyes adatinak védelmében. "Az ítélet megerősíti, hogy szükség van a jelenlegi adatvédelmi törvényt a digitális kőkorszakból a modern informatika világához igazítani - fogalmazott a biztos. Az Európai Bizottság már 2012-ben új jogszabályt javasolt, amely szintén tartalmazta az internetes adatok törlésének lehetőségét.