A jövő kütyüjét össze is gyűrheti

Elkészültek a hajtásnak és gyűrésnek is ellenálló, szupervékony fóliaáramkörök.

Jelentős áttörést hozhat az elektronikai eszközök gyártásában az európai és ázsiai kutatók közösen fejlesztettek ki. Az elsőként a Nature című tudományos lap által bemutatott technológia a celofánhoz vagy vékony plasztikzacskók anyagához hasonló hasonló, szupervékony áramkörök gyártását teszi lehetővé.

A Tokiói Egyetem és az osztrák Johannes Kepler Egyetem kutatóinak fejlesztése lehetővé teszi, hogy az emberi hajszálnál is sokkal vékonyabb, mindössze két mikron vastagságú szerves anyagokból készülő áramköröket integráljanak hártyaszerű, egy mikron vastagságú műanyagfóliára. Ennek alkalmazásával ráadásul a gyártási költsége is alacsony a fejlesztők szerint.

Bőrön is viselhető az ultravékony áramkör Forrás: Someya-Sekitani Group, The University of Tokyo

Nem árt neki sem a hajtás, sem a gyűrés

A végeredmény egy olyan könnyű és vékony áramkör, amely az egyetem munkatársai által rögzített videó tanúsága szerint még egy tollpihénél is könnyebb - egy négyzetméternyi belőle csupán három grammot nyom a mérlegen.

Az alábbi videón látható demonstráció során az ultravékony áramköröket nem csupán öszehajtják, hanem úgy gyűrik össze, ahogy egy csokipapírt szokás, de ez sem teszi tönkre az áramkört, mivel csak az öt mikronos, vagy annál kisebb hajtások árthatnak neki. Az ultravékony áramkör ráadásul jól tűri a nyújtást is, ha az áramkört egy rugalamas műanyagrétege integrálják: ilyen megoldás esetén akár eredeti méretének több mint kétszeresére is kinyújtható eredeti méretéhez képest. Ezen kívül a kész IC-k tolerálják a magas hőmérsékletet és a nedvességet is.

Az új technológia képességeit bemutató videó

A prototípus érintést érzékel

Az új technológiával legyártott egyik első prototípus 144 darab szenzorral szerelt érintésérzékeny, mindössze 4,8 négyzetcentimétere felület, amelyet akár az ember szájpadlásához, vagy egyszerűen bőrre tapasztva pedig különösebb kényelmetlenség nélkül lehet viselni.

Ez az eszköz több rétegből tevődik össze: az alsón találhatók a tranzisztorok, az ezek felettiben pedig az érintést érzékelő szenzorok. Takao Szomeja, a Tokiói Egyetem professzora szerint az új technológia egy sor új alkalmazási lehetőséget nyit majd meg a viselhető egészségmonitorozó eszközöktől kezdve akár a robotok érintésérzékeny mesterséges bőréig. Miután a szerves anyagokból készült elektronikus eszközök gyártási költsége alacsony, a jövőben a szupervékony áramkörök olyan széles körben elterjedhetnek, mint az áruházak pénztárainál megvehető nejlonzacskók. Hajlékony kijelzők már ma is léteznek, az összehajtható táblagépek vagy hasonló eszközök kifejlesztését azonban a hajlításnak ellenálló elektronika gátolja - ebben viszont áttörést hozhat az új fejlesztés.

Könnyebb egy tollpihénél is Forrás: Someya-Sekitani Group, The University of Tokyo