Mit tegyünk a kütyükkel, ha beázott a lakás?

Elég egy reggel véletlenül nyitva hagyott ablak vagy egy figyelmetlen felsőszomszéd, és máris elázik a lakás, benne a nagy értékű tévével, számítógéppel és hűtőszekrénnyel. Hogyan lehet megvédeni a kütyüket és a háztartási gépeket a beázástól, és mi a teendő, ha már megtörtént a baj?

Az otthonokban található elektronikus készülékek többsége általában már védett a hálózat beázásával járó zárlat és túláram ellen. A gépekben található olvadóbiztosíték megvédi a szórakoztatóelektronikai készülékeket, például a tévét vagy a hifitornyot az ilyen jellegű problémáktól. Bár a biztosítékok egy zárlat után tönkremennek és cserére szorulnak, ez jóval olcsóbb, mintha az egész eszközt kellene kicserélni.

A leggyakoribb problémákat nem az esőzések vagy a csőtörések okozzák, hanem az egyszerű háztartási balesetek: a legtöbb esetben viráglocsolás vagy takarítás során kerül víz a készülékekbe. A legjellemzőbb és leggyakoribb probléma az eszközökbe a szellőzőnyílásokon befolyó folyadék, akár az is okozhat beázást, ha túságosan nedves ronggyal tisztítjuk a tévé vagy a monitor képernyőjét.

A sérült főalkatrészeket csak cserélni lehet

A beázott készülékekben leggyakrabban a sérült paneleket kell cserélni, akár zárlat, akár korrózió miatt. A gépekben található különböző nyomtatott áramköri kártyák vezérlik például a kijelzőt, a tápegységet és a gép egyéb funkcióit. A sérült főalkatrészeket a tapasztalatok szerint csak cserélni lehet, általában ezek nem javíthatóak - mondja Szili Krisztián, az LG Electronics regionális szórakoztatóelektronikai marketingmenedzsere.

Az, hogy éppen milyen alkatrészek sérülnek, a beázás helyétől és az adott készülék kialakításától függ. Ennek megfelelően egyik megkérdezett gyártónál sem tudták megmondani, hogy milyen alkatrészek szorulnak a leggyakrabban cserére beázás miatt. Az viszont sokszor megtörténik, hogy egy főalkatrész többe kerül, mint egy új termék, ilyenkor új eszköz megvásárlását javasolják az ügyfélnek.

A hűtő és a mosógép jobban bírja

Szerencsésebbek vagyunk, ha a háztartási gépek áznak el, amelyek könnyebben és olcsóbban javíthatóak - mondja Fazekas Éva, az LG háztartási elektronikai részlegének munkatársa. Bár a mosógépek és fridzsiderek többsége nem rendelkezik kifejezetten zárlat elleni védelemmel, utóbbiaknál egyes modellekben található olvadóbiztosító, ami az áramkör megszakításával védi meg a teljes készüléket a zárlattól. Ha a hálózatban a névleges értéknél nagyobb feszültség keletkezik, a biztosítóban lévő fémszál - ahogy neve is mutatja- elolvad, ezzel áramtalanítva a készüléket.

Leggyakrabban a háztartási gépekben is a panelek hibásodnak meg beázáskor. Itt szintén a beázás helyétől függ, hogy éppen a vezérlő vagy a kijelző nyomtatott áramköre sérül. Elég gyakran előfordul, hogy ezek együtt romlanak el, hiszen össze vannak kötve. A hűtőszekrények esetében jó esély van a leolvasztó fűtőbetét és egyes elektromos alkatrészek tönkremenetelére is.

Ilyen helyzetben jön jól, ha viszonylag magasan vannak a konnektorok

Ha hamar kiszárítjuk, megmenthető az eszköz

A tapasztalatok szerint egy rövid idejű elázás általában még nem okoz korróziót, a gépek szakszerű kiszárítás és bemérés után általában könnyen javíthatóak. Ilyen esetekben mindig megvizsgálják a szigetelések állapotát, és lemérik az esetlegesen szivárgó áramot. A sérült szigetelések miatt életveszélyessé is válhat egy háztartási gép. Egy beázott hűtő vagy mosógép szervizelése a legtöbbször olcsóbb, mint egy új berendezés beszerzése, a házilagos javítás vagy csere azonban nem ajánlott.

A hálózat vagy az elektromos készülékek beázása azonban nem csak anyagi kárt okozhat, hanem áramütéssel is fenyeget. Az [origo] által megkeresett szakemberek mindegyike fokozott elővigyázatosságot ajánlott a beázott lakásokba lépőknek. A beázott, nedves készülékekhez, vagy konnektorhoz nem szabad hozzáérni, csak a teljes lakás áramtalanítását követően, amit a főbiztosítékok lekapcsolásával lehet elvégezni.

Szivárgó víz és a nedves fal

Papp István, a Villámvédelem Kft. ügyvezetője szerint az ömlő víz általában kevesebb problémát okoz, mivel a zárlat miatt a rendszerbe szerelt megszakítók lekapcsolják a hálózatot. A szivárgó víz vagy nedvesedő fal ugyanakkor nagyobb gondot jelenthet, ilyen esetben a rendszer feszültség alatt marad, de életveszélyes használni - ilyenkor is azonnal áramtalanítani kell a lakást.

A beázások során a leggyakrabban a falban elvezetett vezetékeket rejtő kötődobozok áznak el Molnár László, a villamos szerelésekkel foglalkozó Miller-Vill Kft. ügyvezetője szerint. A falba süllyesztett különböző alakú műanyag dobozok gyakorlatilag minden lakás falában megtalálhatóak, a rendszer áramtalanítása után pedig könnyen kiszáríthatók. Ezen túlmenően általában nem is kell mást javítani, a beázott lakások elektromos hálózatában ritkán keletkezik visszafordíthatatlan kár Molnár szerint.

Mielőtt megfogjuk a tévét, áramtalanítani kell az egész lakást

Hogyan lehet védekezni?

Az elektromos hálózatokba beépített kismegszakítók mindkét szakértő szerint védelmet nyújtanak a beázás miatt kialakuló zárlatok okozta károk ellen. Molnár szerint hasznos beszereltetni egy életvédelmi relét - szaknyelven FI-relét, új hálózatok kialakításánál erre már törvény is kötelez. Ez ugyan a zárlatok és a túláram ellen nem véd, de azonnal bontja az áramkört, ha valahol esetleg áramszivárgás lép fel. Ezen kívül érdemes a konnektorokat megfelelő magasságban elhelyezni a lakásban, hogy azokat akkor se érhesse nedvesség, ha a padlón áll a víz.

A lakások elektromos hálózatának teljes szigetelése is megoldható, ám a kialakítás költséges, és nem túl esztétikus. Ehhez ugyanis vízmentes ipari szerelvényeket kell alkalmazni, amiket a falon kívül lehet elvezetni. Lakóépületek esetében ezeket csupán álmennyezetben vagy álpadlóban lehet elrejteni Papp István szerint, ezért ilyen megoldást általában csak az árvízveszélyes területen élők szoktak kérni.

Léteznek természetesen olyan eszközök, amelyek akár teljes víz- és porvédelmet jelentenek, ezek azonban nem, vagy csak nagyon nehezen süllyeszthetőek a falba Molnár László szerint. A gyakorlatban lakóépületeknél nem szoktak vízmentes szerelést kérni, habár elvben ez is megoldható lenne. Egy vízmentes hálózat kiépítése akár a hagyományos rendszer árának kétszeresébe is kerülhet, a szakember egy ötven négyzetméteres lakást hozott fel példaként, amelynek vízmentes szerelése hozzávetőleg négyszázezer forintba kerülne.

A legjobb előre gondolkodni

Amellett, hogy az elektromos hálózat fali csatlakozóit megfelelő magasságba helyezzük, más megoldások is léteznek a balesetek elkerülésére, amelyek csak kis odafigyelést igényelnek. Az elosztók megfelelő elhelyezése mellett a háztartási gépeket is távol tarthatjuk a potenciális veszélyforrásoktól, bár az elrendezés leginkább kényelmi szempont. Arra azonban már oda lehet figyelni, hogy a növényeket ne a plazmatévé fölé tegyük, vagy hogy a háziállatok itatótálja ne a padlón lévő elosztó mellé essen.

Hogyan védekezzünk villámcsapás ellen?

A záporok, zivatarok szükségszerűen magukkal hozzák a villámlást is, ami szintén komoly károkat tehet egy lakás elektromos berendezéseiben. Erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat. A közvetlen villámcsapás elleni védelem már könnyen kiépíthető, ám egy villámhárító ugyan nem védi meg az elektromos készülékeket, de a közvetlen életveszélyt és egy esetleges tüzet ez is elhárít.

Az elektromos hálózat és az arra kötött készülékek teljes villámvédelme körülbelül félmillió forintból megoldható, ami elsőre nagy összegnek tűnik, de olcsóbb lehet, mint az összes háztartási eszközök cseréje. A közelben becsapó villámok okozta problémáktól már megvédhetnek a túlfeszültségvédelemmel ellátott elosztók is, ezeket már tízezer forintos ártól be lehet szerezni, ám a televízió vagy internetkábelek ezzel nem védettek. A közelben csapkodó villámok esetén még mindig célszerű kihúzni a hálózatbakötött készülékeket, ez továbbra is a legolcsóbb és legcélszerűbb megoldás.