Magyarokat is támadott a túszejtő vírus

Napelemes töltést ígérő app, csalilevelek és túszejtő vírus voltak a 2012-es év jellemző fenyegetései. A magyar PC-k nagyon fertőzöttek, mert még az ingyenes vírusirtókat sem használják a netezők.

Világszerte csökkenő tendenciát mutat a trójai típusú kártevővel megfertőzött számítógépek száma, ám Magyarországon még mindig ez a legelterjedtebb fertőzéstípus. A zombigépek száma alapján hazánk a nyolcadik a világranglistán, Európában pedig már dobogós helyen szereplünk. Az összes fertőzést tekintve az európai lista tizedik helyén található az ország. A világra vonatkozó további trendekről a Symantec ingyenesen letölthető éves kiberbiztonsági jelentéséből lehet tájékozódni.

Gombás László, a Symantec biztonsági szakértője szerint a magyar számítógépek többségén nincs vírusirtó. Nem csak a fizetős kiberbiztonsági termékeket vásárlásától tartózkodnak a magyarok, hanem még egy ingyenes termék letöltésére sem hajlandóak. A gépek fertőzöttsége azáltal nőhet még tovább a szakértő szerint, hogy a kéretlen levelekkel terjesztett vírusok helyett egyre népszerűbbé válik a közösségi oldalak spamelése. A kéretlen levélben kapott linkek lekattintásáról, a kínált szoftverek telepítéséről az emberek már megtanulták, hogy veszélyes. A közösségi oldalak iránti bizalom azonban még nagyon erős.

Napelemes appal lehet átvágni a mobilosokat

Egyre komolyabb célpontnak számítanak a mobil eszközök a Symantec jelentése szerint. Ezek az eszközök többnyire ugyanazokhoz az adatokhoz férnek hozzá, mint a PC, ám védelmük jóval gyengébb. A vírusírók számára az Android a népszerűbb célpont. Míg az iOS-t futtató készülékekre egy darab kártevő készült a tavalyi év során, az androidos telefonokra több mint száz különböző kártevőt írtak. A támadások száma nincs arányban a felfedezett sebezhetőségek számával, ebből az iOS rendszerre találtak többet.

Egy buta trükk is elég ahhoz, hogy a kártevő a mobilra jusson Forrás: Symantec

A felhasználók néha egyészen egyszerű trükköknek is bedőlnek. Sok mobiltelefont lehetett megfertőzni azzal a programmal, amely a kijelző napelemmé változtatását és a telefon feltöltését ígérte. A program valójában a mobil címjegyzékét lopta el, és továbbküldte magát a felhasználó minden ismerősének.

A rendőrség nem kér pénzt a PC-ért

Nagyon népszerű volt 2012-ben a számítógépet túszul ejtő és a szabadul engedéséért pénzt kérő vírustípus. A számítógép megfertőződése után a kód olyan képernyőket nyitott meg, amelyek arról informálták a felhasználót, hogy a rendőrség lefoglalta a gépét. A szöveg jogszabályokra hivatkozott, és még a letöltendő börtönbüntetés lehetőségét is felvillantotta.

Börtönt ígér a zsarolós vírus Forrás: Symantec

A profibb túszejtő programok annak a detektálására is képesek voltak, hogy van-e a gépben webkamera. Amennyiben találtak ilyet a gépen, úgy az ijesztgető szöveghez mellékeltek fotót is. A gépet a felhasználó egy kisebb, pár tízezer forintos összeg befizetése ellenében válthatta ki. A nemzetközi összefogással végzett nyomozás arra jutott, hogy 16 nemzetközi banda állt a támadás mögött, akik néhány hónap alatt ötmillió dollárnyi váltságdíjat gyűjtöttek össze a megrémült számítógéptulajdonosoktól.

Célkeresztben a mérnökök

Zsaroló oldalak és célkeresztbe kerülő mérnökök jellemezték a 2012-es évet a Symantec kiberbiztonsági cég éves jelentése szerint. A kartácsszerű, minden netezőt veszélyeztető támadások mellett egyre nagyobb szerephez jutnak a célzott akciók. A vezérigazgatók gépei helyett pedig egyre inkább a fejlesztést végző mérnökök és az értékesítési osztály számítógépei számítanak érdekes célpontnak.

A 2012-es év egyik fejleménye az is, hogy a kibertámadások már nem csak a nagy cégek, minisztériumok, bankok ellen irányulnak. Az akciók egyharmadát 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató kis- és középvállalkozások ellen indították. A támadások nem csak a KKV-k ügyéféladatainak, fejlesztéseinek ellopását célozzák. Gyakran azért kerülnek célkeresztbe ezek a cégek, mert rajtuk keresztül könnyebb megfertőzni a valódi célpontul választott, ám erős kibervédelemmel rendelkező nagyvállalatokat. A kiberbűnözők most már a leggyengébb láncszemet keresik, és azt kihasználva próbálják elérni a céljukat.