Játékszerből kemény valuta

A Bitcoin nevű internetpénz árfolyama néhány nap alatt néhány dollárról kétszázhatvanhatra nőtt, sokakat valódi milliomossá téve. Globális csodaszer vagy újabb dotkomlufi a gazdasági válsággal küzdő országokban egyre népszerűbbé váló internetes fizetőeszköz?

A ciprusi és a spanyol pénzügyi válság érdekes újdonságot hozott: befektetők és átlagemberek is először próbálták virtuális pénzeszközök felvásárlásával átmenteni a vagyonukat a bankszámlájukról.

Mi az a Bitcoin, és hol lehet venni?

Emiatt került be a köztudatba a Bitcoin nevű internetes pénz, pedig az már négy éve létezik. A Bitcoint megalkotó Szatosi Nakamoto japán programozó szándéka az volt, hogy egy anonim fizetésre alkalmas, minden államtól és pénzintézettől független fizetőeszközt alkosson. A digitális pénz értékét részben az azt kibocsátó és a kereskedést hitelesítő számítógépes hálózat adja, amelynek bárki tagja lehet.

Az internetpénz vagyonmentésre is jó lehet Fotó: Szabó Balázs [origo]

Két módon lehetséges Bitcoinhoz jutni: vásárolhatunk vagy bányászhatunk. A bányászat azt jelenti, hogy gépünk számítási kapacitását használva egy bonyolult matematikai problémát kell megoldanunk, és a rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda az internetpénzt. Ugyanakkor valódi pénzért vásárolni is lehet Bitcoint különböző internetes kereskedőknél, akik egyelőre csak euróért és dollárért adják. Akárcsak az országok jegybankjai által kibocsátott pénz esetében, a Bitcoin értékét is meghatározza a kínálat és a kereslet.

Már vannak Bitcoin-milliomosok

A Bitcoin-hálózatot alkotó gépek a mai napig termelnek virtuális érméket, ám ilyen módon egyre nehezebb pénzhez jutni, a megnövekedett népszerűséggel egyre erősebb gépek csatlakoznak a rendszerbe, egy otthoni PC-vel így már esély sincs pénzt szerezni a hatalmas kapacitású szerverekkel szemben. A virtuális valuta rendszere maximum 21 millió darab Bitcoin kereskedelmét engedi, a jegybankokkal szemben a virtuális világban nem várható az új pénzek kibocsátása.

A mostani nagy befektetői érdeklődésnek köszönhetően a Bitcoinok ára elérte a 266 dollárt, azaz a nagyjából hatvanezer forintot is, míg első kibocsátásakor mindössze néhány dollárt, vagyis párszáz forintot ért a virtuális pénz. Nem csoda, hogy az átlagemberek számára ismeretlen digitális pénzből mára sokan valódi milliomosokká válhattak. Ám az újszerű, független pénzügyi rendszernek is megvannak a maga problémái, ugyanis nem csak a befektetői bizalom gyengülése, hanem hackertámadások is képesek befolyásolni a Bitcoin árfolyamát. Cikkünk megírása alatt a virtuális pénz értéke 12 órán belül kevesebb mint a felére csökkent, már csak 105 dollárt, vagyis nagyjából huszonháromezer forintnak megfelelő összeget ért.

Sok szájton már Bitcoinért is lehet vásárolni

Forrás: [origo]

Már rég nem geekek játékszere

A kezdetben csak internetes pólóboltokban használható Bitcoin a valós világban is egyre elfogadottabbá válik, az elfogadóhelyek teljes listáját itt olvashatjuk. Ebből kiderül, hogy Bitcoinért többek közt videojátékos kiegészítőket, ruhákat, e-cigarettát, VPN-hozzáférést, DVD-t, posztereket, szerverkapacitást, cukorkát és társasjátékot, illetve lézermutatókat is lehet vásárolni, de az USA-ban már pizzarendeléskor is lehet fizetni néhány helyen internetpénzzel.

Az árfolyam növekedésével és a kereskedelem megélénkülésével az amerikai kormány is felfigyelt a hálózatra, a legutóbbi tervek szerint ellenőriznék a Bitcoin, illetve más internetes pénzek kereskedését is. Természetesen az üzleti szektor is foglalkozni kezdett a virtuális pénz nyújtotta lehetőségekkel, egy befektetői csoport már tervezi a Bitcoin készpénzre váltását biztosító bankautomaták elterjesztését. Más cégek abból szereznek nagy összegeket, hogy kifejezetten a Bitcoin rendszerében való adatbányászatra optimalizált hardvereket értékesítenek az új típusú fizetőeszközben meggazdagodási lehetőséget látó ügyfeleknek.

Habár a titkosításon alapuló kereskedelem és számlavezetés elvileg nagyobb biztonságot nyújt, a rosszul tárolt kulcsokat el lehet lopni: ezek birtokában az eredeti tulajdonos helyett idegenek költhetik el a virtuális pénzt. A bankok nevében levelet küldő csalókat mára felváltották a Bitcoinra vadászók. Már olyan vírust is írtak, amely a megfertőzött gépeket használja arra, hogy készítői számára vagyonokat bányásszon.

Nem csak a használókat, a kibocsátót is támadják

Még nagyobb gondot tud okozni, ha a hackerek a jegybank szerepét betöltő hálózatot, vagy a valódi pénzt Bitcoinra váltó kereskedőket támadják meg közvetlenül. Márciusban több ilyen támadás érte a szolgáltatókat, mutatva, hogy a pénz értékének növekedésével egyre inkább megéri a bűnözőknek is időt és energiát fektetni annak lopásába vagy manipulálásába. A Bitcoinok és a hozzájuk tartozó információk tárolásával foglalkozó Instawallet szolgáltatást feltörő hackerek kulcsokat és azonosítókat loptak, arra kényszerítve a szolgáltatót, hogy függessze fel szolgáltatását. Az Instawalletnél nem nyilatkoztak az eltűnt összeg nagyságáról, arról azonban biztosították ügyfeleiket, hogy kártalanítják őket.

Ez a program generálja a Bitcoint a számítások elvégzésével Forrás: [origo]

Már most is vannak riválisai

A gazdasági válságok közepette nyilvánvaló az igény a jegybankoktól független fizetőeszközre: a Bitcoin már most sem az egyetlen olyan fizetőeszköz, amely csak digitális formában létezik - mutat rá az MIT szaklapja, a Technology Review. Hasonló megoldást használ a rivális Litecoin, érméinek darabjáért nagyjából 2,3 dollárt, azaz kicsivel több mint ötszáz forintot kell fizetni e sorok írásakor. Ezekből eddig 38 millió dollár értékben bocsátott ki az üzemeltető. A második legnagyobb alternatíva jelenleg a PPCoin, amelynek darabjáért mindössze 0,22 dollárt, vagyis ötven forintot kell fizetni. Ebből a digitális valutából egyelőre összesen csupán négymillió valódi dollár értékben bocsátottak ki feltalálói.

A Litecoin atyja, Charles Lee szerint megoldásuk azért jobb a Bitcoinnál, mert sokkal gyorsabban, nagyjából két és fél perc alatt elvégzi a tranzakciók ellenőrzését a rivális rendszer tízperces átfutási idejéhez képest. Ráadásul a két rivális esetén a digitális pénz kibocsátása olyan megoldásra épül, amelyen a nagyobb teljesítményű gépeket használók nem kerülnek előnybe az egyszerű PC-s felhasználókkal szemben: a Litecoinon nem lehet a számítást speciális hardverekkel gyorsítani, a PPCoin pedig egy olyan megoldást alkalmaz, amely leginkább a lottósorsolás szisztémájához hasonlít.