Saját Steve Jobs kellene a Microsoftnak

Tíz éve már, hogy céltalanul bolyong a Microsoft, és a jelenlegi vezetés nem képes megmenteni. A technológiai forradalmakról lecsúsznak, szövetségeseiket magukra haragítják. Egy egykori felsővezető most megjelent könyve szerint a Microsoftot egy saját Steve Jobs húzhatná ki a csávából.

Furcsa helyzetbe került a Microsoft a 2010-es évekre. Ekkor már létezett két sikeres operációs rendszer, a Windows XP és a 7, illetve egy rosszul sikerült szoftver, a Vista. Jelenleg a világot próbálja a sarkaiból kiforgatni a bizonytalan jövőjű, a felhasználói élményt alapjaiban megváltoztató Windows 8-cal, amelyet a hagyományos számítógépek mellett táblagépekre is szánnak.

A táblaszámítógépek pályájának elindításánál még a cég legendás alapítója, Bill Gates bábáskodott, de a termékkategória csak évekkel később, az Apple-nek köszönhetően vált népszerűvé. A Microsoft érintőképernyős gépeit túl bonyolult volt használni. Az iPhone és a Google Androidja lerombolta a nem túl jó és nem túl elterjedt windowsos okostelefonok piacát. Hiába dobott piacra azóta már jól használható mobil-Windowst a cég, a vásárlók többsége már elkötelezte magát más mobilplatformok mellett.

Több mint tíz éve Steve Ballmer a Microsoft valódi vezetője

Egyedül az Xbox 360 konzol volt igazi siker: a tízmilliárd dolláros befektetése miatt sokáig veszteséges üzletág mostanra nyereségessé vált, és a játékok mellett a szórakoztatóelektronika felé is nyitást biztosít: az USA-ban sokan már Xboxon nézik a filmeket és a tévéműsorokat is. A kilencvenes években még innovatív és agresszív cég azonban összességében lelassult, lemaradt a forradalmi technológiai változásokról.

A Microsoft "behajtója"

Joachim Kempin, a Microsoft egyik korábbi értékesítési felsővezetője által írt Resolve and Fortitude (Eltökéltség és állhatatosság) című könyv szerint a szoftveróriás lelassulása már tíz éve tart. Az egykori felsővezető önéletrajzi elemeket is tartalmazó könyve szerint a céget sikerre vivő Bill Gates már a kilencvenes évek végén kezdett eltávolodni a Microsofttól. Az új termékek helyett a jótékonysági kezdeményezéseket támogató alapítványára, valamint a cég ellen folyó trösztellenes perre fókuszálta figyelmét. Helyét pedig hamarosan a cég második embere, Steve Ballmer vette át.

Nem fél az erős állításoktól és a nevetséges jelenetektől Ballmer

Joachim Kempin változatos neveket kapott a sajtótól, míg ő vezette a cég hardvergyártókkal kapcsolatot tartó értékesítési osztályát. Hívták a cég behajtójának, hatalombrókernek, az árazást vezető harcosnak. A porosz katonai stratégiát az üzleti életben is felhasználó német származású üzletember a nyolcvanas évek elején csatlakozott a Microsofthoz németországi értékesítési vezetőként, és a ranglétrát végigjárva szenior igazgatóhelyettesként ment nyugdíjba. Az évek során résztvevője volt a Microsoft IBM-mel, Netscape-pel és egyéb cégekkel vívott háborúinak, valamint a cég ellen indított trösztellenes pereknek.

Kempin 2002-ben ment nyugdíjba a Microsofttól, egy évvel az után, hogy a cég peren kívül megegyezett az amerikai igazságügyi minisztériummal az ellene 1998 óta folyó trösztellenes perben. A per során az értékesítési igazgató által kötött szerződéseket is felhasználta az ügyészség, sőt Kempin maga is megjárta a tanúk padját.

Nem fogja magát vissza a nagyhangú vezető

A céget jelenleg vezető Steve Ballmer csupán a harmincadik alkalmazott volt az akkor még induló vállalkozásként működő Microsoftnál. Őt még személyesen Bill Gates vette fel, hogy a cég első üzleti menedzsere legyen. A nagyhangú, túlzó nyilatkozatoktól sem visszariadó Ballmert a számok embereként írja le könyvében Kempin.

Steve Ballmer egyáltalán nem arról híres, hogy visszafogott közgazdászként viselkedne. Elsietett, meggondolatlan nyilatkozatait gyakran évekig idézik. A Linux rendszermagját annak idején ráknak nevezte, egy kirohanásában esküt tett arra, hogy "kinyírja a Google-t", máskor pedig a jelenleg legnépszerűbb mobilszoftvert, az Androidot sajnálta le azzal, hogy csak informatikusok tudják használni. A Microsoft vezetője már idén is tett emlékezetes nyilatkozatot, amelyben a százmillió felhasználóval rendelkező Dropbox online tárhelyszolgáltató céget "apró startup cégnek" nevezte.

Hibák az utánpótlás körül

A cég többször is megpróbálkozott Bill Gates utódjának kinevelésével. Az 1996 és 1998 közötti időszakban például a cég elnöki teendőit egy olyan kilencfős tanács látta el, amelyet Gates és Ballmer közösen vezetett, ám hét ígéretes vezető is a tagja volt. Alig két év kellett ahhoz, hogy a hatalom végül Steve Ballmer kezébe jusson, a hét reménység nagy része pedig otthagyja a céget.

Ray Ozzie (jobbról a második) csak öt évig bírta a Microsoftnál

Az elnöki cím átadásával párhuzamosan zajlott le a Microsoft eredeti vezetésének elvándorlása is. A cég alapításánál jelenlevő vezetők nagy része addigra meggazdagodott a részvényjuttatások és opciók révén - derül ki a korábbi microsoftos vezető könyvéből. Akik nem a korai és jól megérdemelt nyugdíjaséveket választották, azok saját vállalkozásba fogtak a kilencvenes években. Olyan cégek megalapításához vezetett ez, mint a Steam, amely jelenleg a világ legnépszerűbb és legfejlettebb internetes játékboltja.

Két évvel az elnöki cím megszerzése után 2000-ben Steve Ballmer a vállalat vezérigazgatója lett, Bill Gates pedig csak a vezető szoftvertervezői (chief architect) címet tartotta meg magának. Erről 2006-ban mondott le a nagy reménységként a Microsofthoz szerződtetett Ray Ozzie javára. Ozzie, akit kezdetben a Microsoft leendő vezérigazgatójaként, ötletembereként emlegettek, megpróbálta a felhőalapú megoldások felé elmozdítani a céget. Kezdeti kiáltványaival azonban nem tudta felrázni a Microsoftot, ezért olyan fejlesztésekbe fogott - ilyen volt például a facebookos azonosítással működő Docs.com online szövegszerkesztő -, amelyek bemutatták volna a számítási felhő előnyeit.

Ozzie 2010-ben hagyta ott a Microsoftot, jelenleg Cocomo nevű startup vállalkozásában dolgozik. A Business Insider információi szerint tipikus microsoftos jelenség, az igazgatók belső politikai játszmája vezetett a felmondásához. Gates reménybeli utódja azért hagyta ott a céget, mert folyamatosan összeütközésbe került a másik nagy reménységnek tartott Steve Sinofskyval, a Windows-csoport vezetőjével.

Nem támadja a vezérigazgatót!

Kempin könyve a végletekig kritikus a Microsofttal szemben, a cég szemére veti, hogy a huszonegyedik század összes lényeges technológiai fordulatáról lecsúszott. Abban viszont nem foglal egyértelműen állást, hogy Steve Ballmer megfelelő vezetője-e a Microsoftnak. A könyvről megjelent cikkek sokkal sarkosabb állításokat tulajdonítanak Kempinnek, mint amilyeneket valójában megenged magának. Még így is megjelenik az a gondolat, hogy "a cégnek vissza kell állnia startup módba". Bizottságok és többszintű, a döntéseket, a reakcióképességet lelassító mélyen hierarchikus struktúra helyett rugalmasnak kellene lennie a cégnek - véli Joachim Kempin.

A cég utolsó reménysége, Steve Sinofsky tavaly télen hagyta ott a céget

Az egykori igazgató úgy látja, hogy a cégnek több leányvállalatot kellene létrehoznia. Az Xboxot és a játékipari fejlesztéseket végző részleg megállna a maga lábán is, és nem ez az egyetlen ilyen egység a cégben. Az anyacégtől való függetlenedés meghozná a fejlesztési kényszert is. Egy induló vállalat, bármekkora cég legyen is mögötte, nem teheti meg, hogy nem szab magának feszes határidőket, és nem maximalista a termékével szemben.

Kempin azt is felemlegeti, hogy a Microsoftnak már a Windows 8-at futtató Surface táblagépet is ilyen konstrukcióban kellett volna létrehoznia. A cég régi partnerének számító hardvergyártók érthető felháborodással reagáltak arra a hírre, hogy a vállalat saját tervezésű és gyártású táblagépet dob piacra. Kempin szerint egy erős hátszéllel rendelkező, a Microsofthoz közel álló hardvergyártó vállalat létrehozása jobb megoldás lett volna.

Egyre szaporodnak a kritikák

Steve Ballmer alkalmatlansága az elmúlt években többször szóba került az üzleti sajtóban. A Forbes üzleti magazinban Adam Hart szakújságíró a legsürgősebben leváltandó bukott vezetőnek nevezte a Microsoft vezetőjét. "Bár ő a tizenkilencedik a Forbes [amerikai] milliárdosokat felsoroló listáján, Ballmer úrnak nem lenne szabad megengedni, hogy ilyen kockázatokat vállaljon a befektetők pénzével és a dolgozók állásával" - írta Hart 2012 májusában.

Hasonló nyilatkozatot tett David Einhorn, befektetési szakember is 2011 májusában. A váltás igényét azzal indokolta, hogy a Microsoft nem tudott élni a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségekkel. Sem a számítási felhő, sem az okostelefonok elterjedése nyomán nem tudott új üzletágat építeni, ez pedig zavarja a befektetőket.

Az előzetes cikkek szerint Kempin könyve is a fentiekhez hasonló kísérlet volt Ballmer hatalmának megingatására. A valóság azonban sokkal kínosabb: a Microsoft egykori igazgatója, nem titkolva, hogy voltak összeütközései a jelenlegi vezérigazgatóval korábban, a legnagyobb tisztelet hangján szól Ballmerről. Azt azonban még így sem tudja kijelenteni, hogy Ballmer új útra tudja állítani a céget. A jövő reménységének Steve Sinofskyt, a Windows-csoport vezetőjét tartja, aki azonban a kézirat lezárása után, 2012 novemberében otthagyta a Microsoftot, a pletykák szerint a Windows 8 nem elég jó fogadtatása miatt.